Nagy-ausztriai Egyesült Államok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nagy-ausztriai Egyesült Államok (németül: Vereinigte Staaten von Groß-Österreich) egy Ferenc Ferdinánd főherceg környezetéhez tartozó tudóscsoport által készített terv volt az Osztrák–Magyar Monarchia konföderatív átalakítására, amely soha nem valósult meg. A részletes tervet Aurel Popovici dolgozta ki 1906-ban.

Nemzetiségek eloszlása az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Forrás: William R. Shepherd: Historical Atlas (1911)[1]

A huszadik század elejére világossá vált, hogy a legnagyobb probléma, mellyel a Kettős Monarchiának szembe kell néznie, az az, hogy tizenegy, egymástól jelentősen különböző etnikai csoport élt a területén, melyek közül csak kettő, a németek és a magyarok (akik együttesen is csak a teljes népesség 44%-át tették ki) bírtak politikai hatalommal. Nyolc népnek, a cseheknek, a lengyeleknek, a ruszinoknak, a románoknak, a szlovákoknak, a szerbeknek, a szlovéneknek és az olaszoknak alig volt bármiféle önrendelkezési lehetőségük, csak a horvátok élvezhettek korlátozott autonómiát a Horvát-Szlavónországban. A régi Osztrák Birodalmat a Kettős Monarchia eszméje egy német és egy magyar dominanciájú államra osztotta. Különböző demonstrációk, felkelések és terrorcselekmények után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az a rendszer, melyben két nemzet uralja a többi kilencet, hosszú távon nem tartható fenn.

Ferenc Ferdinánd teljesen újra akarta rajzoni a Monarchia térképét, létrehozva számos etnikailag és nyelvileg egységes félautonóm "államot", melyek együtt egy nagyobb, Nagy-ausztriai Egyesült Államoknak nevezett konföderációt alkottak volna. Egy másik terv szerint a Monarchián belül létrehoztak volna egy harmadik, horvát szövetségi államot, mely Horvátországot, Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát, illetve a Vajdaságot foglalta volna magában. A terv szerint a nyelvi és kulturális identitás megőrzését ösztönözték, a politikai hatalom egyenlőtlen megoszlását pedig megszüntették volna. A tervezet Magyarországon erős ellenállásra talált, hiszen a reform jelentős területi veszteségeket vont volna maga után. Azonban a főherceg meggyilkolása Szarajevóban 1914-ben kirobbantotta az első világháborút, ami az Osztrák–Magyar Monarchia széteséhez vezetett. Területén több új nemzetállam jött létre, illetve az Antant győztes hatalmai különböző osztrák–magyar területeket már létező szomszédos államoknak engedtek át.

Az Aurel Popovici által javasolt államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A javasolt Nagy-Ausztria Egyesült Államai és a fő etnikai csoportok az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Az ötlet Kossuth Lajostól származott, aki felvetette a Habsburg Birodalomnak egy úgynevezett "Dunai Konföderációvá", egy autonóm régiókból álló, szövetségi állammá való átalakításának szükségességét. A reform során az alábbi területeknek kívántak önálló állami kereteket adni:

Nagy-Ausztria Egyesült Államai Popovici javaslata szerint, 1906

Ezenkívül számos német nyelvű terület korlátozott autonómiát kapott volna.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az United States of Greater Austria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kowalski, Erich. Die Pläne zur Reichsreform der Militärkanzlei des Thronfolgers Franz Ferdinand im Spannungsfeld von Trialismus und Föderalismus. Bécs: Universitätsbibliothek, Bécsi Egyetem (2005)  (németül)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]