Németvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németvásár (Târgu Neamț)
Neamt Citadel 04.jpg
Németvásári vár
Németvásár címere
Németvásár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Neamț
Rang város
Beosztott falvak Blebea, Humulești, Humuleștii Noi
Polgármester Decebal Arnăutu
Irányítószám 615200
SIRUTA-kód 121055
Népesség
Népesség 20 496 fő (2002) +/-
Magyar lakosság 12
Község népessége 18 695 fő (2011. október 31.)[1]
Népsűrűség 264 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 365 m
Terület 77,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Németvásár  (Románia)
Németvásár
Németvásár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 12′ 09″, k. h. 26° 21′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 09″, k. h. 26° 21′ 31″

Németvásár (románul: Târgu Neamț, héberül: טרגו נאמץ, latinul: Ante Castrum Nempch) város Neamț megyében, Moldvában, Romániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északi részén helyezkedik el, az Ozana folyó (más néven Neamț folyó) völgyében. Bukaresttől 410 km-re, Karácsonkőtől pedig 45 km-re található.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén már az újkőkorszakból és a bronzkorszakból is találtak régészeti leleteket, így a település Moldva egyik legrégebben lakott területének számít.

A XII. században szász telepesek érkeztek a vidékre és az erdélyi német városok mintájára alapítottak új települést.

Első írásos említése 1387-ből való, az úgy nevezett „Orosz lista a városokról” románul: Letopisețul Novgorodului című felsorolásban, I. Péter moldvai fejedelem idejéből, aki várat épít a település mellé. A vár évszázadokon keresztül a mindenkori moldvai fejedelem uradalma, és sok esetben ezek menedékéül szolgált.

1691-ben Sobieski János lengyel király seregeit verték vissza a várvédők.

1718-ban az akkori fejedelem a várat lerombolja.

A XIX. században a település megint fejlődésnek indul, köszönhetően az Erdélyből betelepülő lakosoknak, akik főleg Nagyszeben és Fogaras városok környékéről érkeztek, ebben az időszakban nagyszámú zsidó lakosság is érkezik. A század közepén Mihail Kogălniceanu megalapítja a településen Moldva első gyapjúfeldolgozó üzemét.

1852-ben Grigore Alexandru Ghica moldvai fejedelem megalapítja a város első kórházát és uradalmi iskoláját.

A második világháború során a frontvonal a városon keresztül vezetett, a lakosságot kitelepítették, a település szinte teljesen megsemmisült.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének alakulása:

A település etnikai megoszlása a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 20 152 (98,32%)
  • Romák: 302 (1,47%)
  • Magyarok: 12 (0,05%)
  • Zsidók: 12 (0,05%)
  • Görögök: 3 (0,01%)
  • Olaszok: 3 (0,01%)
  • Ukránok: 2 (0,0%)
  • Németek: 2 (0,0%)
  • Lipovárok: 1 (0,0%)
  • Törökök: 1 (0,0%)
  • Más: 6 (0,02%)

A lakosság 97,66%-a ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Németvásári vár (Cetatea Neamțului)
  • Humulești - ma a város egyik kerülete, régen falu volt, ahol Ion Creangă született
  • Ion Creangă emlékháza
  • "Creanga Land" park
  • A településen és környékén kb. 20 műemléknek számító kolostor található
  • "Adormirea Maicii Domnului" katedrális (ortodox)
  • A hegyivadászok katonai emlékműve
  • Băilor Oglinzi („Tükör Fürdő”) - a város mellett található termálvizes üdülőközpont, ami a román királyi család egyik legkedveltebb üdülője volt az országban. A II. világháborúban a 90%-a megsemmisült, később újjáépítették.
  • Több tájvédelmi körzet található a város körül, például az Ezüst Erdő (Pădurea de Argint)
  • A vidék erdői gazdag vádállománnyal büszkélkedhetnek (őz, vaddisznó, róka, nyúl, medve, nyuszt, nyest)

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város negyedei:

  • Centru
  • Țuțuieni
  • Pometea
  • Blebea
  • Băile Oglinzi
  • Stadion

Hozzá tartozik még két falu: Blebea és Humuleștii Noi

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kommunizmus idején a település gazdaságának legfontosabb ágazatává az ipar vált. A rendszerváltást követően a gigantikus szocialista gyárak gyorsan csődbe mentek.

Jelenleg a város jelentős turisztikai központnak számít, továbbá fontos a textilipara, faipara, kohászata.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi TV: Tele M Plus
  • Városi rádiók: Radio M Plus Târgu Neamț - 95.7 FM és Radio FlashFM Târgu Neamț - 97,6 FM
  • Újságok: „Monitorul de Neamț”, „Gazeta de Neamț”, „Ceahlăul”, „Realitatea Media” (Neamț) és „Vestea”.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgó csapata a FC Cetatea Târgu Neamț, jelenleg a román C1 ligában játszik, 1974-ben alapították, 1996-ban megszűnt, majd 2006-ban újra létrehozták.

Iskolai Sport Klub: 1978-ban alapították, összefogja a város iskoláit, három szakosztálya van: atlétikai, kézilabda és labdarúgó.

Steel-Man Sport Klub: testépítő egyesület, nemzetközi hírnevű.

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek, vagy a városban éltek:

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németvásár témájú médiaállományokat.