Dendermonde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dendermonde
Staduis Dendermonde.JPG
A dendermondei városháza épülete
Dendermonde címere
Dendermonde címere
Dendermonde zászlaja
Dendermonde zászlaja
Dendermonde helyzete Kelet-Flandria tartományban
Dendermonde helyzete Kelet-Flandria tartományban
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flandria zászlója Flandria
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
Tartomány Kelet-Flandria zászlója Kelet-Flandria
Járás Dendermonde
Polgármester Piet Buyse (CD&V/N-VA)
Irányítószám 9200:
Dendermonde
Appels
Baasrode
Grembergen
Mespelare
Oudegem
Schoonaarde
Sint-Gillis-bij-Dendermonde
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 44 095 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 48,85%
Nők 51,15%
Népsűrűség 782 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 21,07%
20–64 60,77%
65 felett 18,16%
Más nemzetiségűek 1,92% (2007)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 8,24 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 13 324 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 55,67 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dendermonde  (Belgium)
Dendermonde
Dendermonde
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 02′, k. h. 4° 06′Koordináták: é. sz. 51° 02′, k. h. 4° 06′
Dendermonde weboldala

Dendermonde (holland, francia: Termonde, németül: Dendermünde) belga város, amely Flandria régióban, Kelet-Flandria tartományban található. A városhoz tartozik még hét környező résztelepülés: Appels, Baasrode, Grembergen, Mespelare, Oudegem, Schoonaarde és Sint-Gillis-bij-Dendermonde. Mint azt neve is mutatja, a város ott fekszik, ahol a Dender-folyó a Scheldébe torkollik.

Dendermonde lakossága 43 000 fő, a város teljes területe 55,67 km².

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őskortól a 15. századig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Appel településen egyedülálló maradványokat tártak fel a La-Tène -kultúra idejéből, ami arról tanúskodik, hogy a Schelde-folyó környéke már a vaskorban lakott volt. Az i. sz. 2. és 6. sz.-ból feltárt temetkezési helyek is jelzik, hogy a környék sűrűn lakott volt a római hódítás és a Meroving-dinasztia alatt is. A 843-ban aláírt verduni szerződés, amely három részre osztotta Nagy Károly birodalmát, Dendermondét I. Lothárnak, I. (Jámbor) Lajos frank császár legidősebb fiának juttatta, és a Lotaringiai Királyság része lett. A 883-as viking invázió után, miután a támadókat sikerült visszaszorítani, II. Balduin flamand gróf foglalta el a környéket és Dendermondét is a Flandriai Grófság részévé tette.

A brüsszeli kapu (Brusselsepoort)

A 10. sz.-ban II. Ottó német-római császár épített erődöt a városban, hogy elősegítse a környék betelepülését és biztosítsa a hajóforgalmat a Schelde-folyón. A város 1233-ban kapott szabad városi státusz és ezután jelentős fejlődésnek indult a textilipar fellendülésének köszönhetően. Ebben az időszakban számos jelentős középületet, zárdát, templomot, kápolnát építettek. A 14. sz.-ban készült el a textilkereskedők csarnoka és a hozzá csatlakozó harangtorony, amely ma az UNESCO világörökség) része.[2] A város természetesen mindig is versengett a többi flamand várossal, mint például Gent és Brugge és nemegyszer esett áldozatul a szomszédok támadásának. 1384-ben a város és környéke a burgundi hercegek birtokába került. Az utolsó herceg, Merész Károly halála után annak leánya, Burgundi Mária hercegnő örökölte a hercegséget, amely V. Károly német-római császárral kötött házassága révén a Habsburg-család birtokává lett.

A 16. századtól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Károly német-római császár uralkodását követően a németalföldi tartományok a spanyol királyok fennhatósága alá kerültek. A 16. sz.-ban Dendermondétől elpártolt a szerencse, 1572-ben a várost elfoglalták és jórészt lerombolták Párma hercegének spanyol katonái, akik a függetlenségükért harcoló északi, protestáns tartományok ellen harcoltak. Egy évtized múltán a spanyolok felépítették saját erődjüket a Dender és Schelde folyók találkozásánál. 1667-ben a devolúciós háború idején XIV. Lajos francia király katonái vették be a várost, de a legtöbb pusztítást mégis a spanyol örökösödési háború során, 1706-ban a John Churchill parancsnokága alatt álló angol-holland haderő okozta a romlást.

A háború befejeztével az osztrák Habsburgok kapták meg a németalföldi tartományokat, és jelentősen megerősítették Dendermondét a további francia támadások elhárítása érdekében. 1717-ben a második határszerződés értelmében a várost félig elfoglalták a hollandok. Az osztrák örökösödési háború során, 1747-ben még egy további francia ostromot kellett a városnak kiállni, de pár évtizeddel később helyzete annyira biztonságos volt, hogy a várost védő falakat elbontották.

A háborúk ellenére a 18. sz. második fele jólétben telt a város lakói számára, akik jelentős hasznot húztak az ipari forradalom következtében megnövekvő ipari és kereskedelmi aktivitásból, elsősorban a helyi textilipar ismételt fellendülésétől. 1800 után Dendermonde felépítette modern kikötőjét és az 1840-es években vasútvonal kötötte össze a várost Belgium többi részével. Ennek köszönhetően újabb iparágak jelentek meg, mint az olajfinomítás, bőrfeldolgozás, cipőipar stb.

Az első világháború 1914-től jelentős törést jelentett a város életében, hiszen a város épületeinek több, mint fele és a város levéltára leégett. A második világháború után Dendermonde ismét fejlődésnek indult. 1971-ben egyesült a szomszédos Appels és Sint-Gillis-bij-Dendermonde, majd 1976-ban Baasrode, Grembergen, Mespelare, Oudegem és Schoonaarde településekkel. Ma Dendermonde Kelet-Flandria egyik jelentős adminisztratív, kereskedelmi, oktatási és egészségügyi központja.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beginázs épülete Dendermondéban
A Dender-folyó partja

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A helyi beginázs, a Sint-Alexiusbegijnhof területén 61 17. sz.-i lakóház található, amelyek 1998-tól szintén az UNESCO világörökség részei.[3]
  • A városháza és a hozzá csatlakozó harangtorony 1999-ben nyerte el az UNESCO világörökségi) [2] védelmét élvezi. A harangtoronyban, amely korábban a textilkereskedők csarnokának volt része, egyedülálló harangjáték található.
  • A város központjában található még egy 19. sz.-i bencés rendi apátság, 1902-ben épült templomával.
  • A 13. sz.-i gótikus stílusú Onze-Lieve-Vrouwekerk
  • A Dender-folyó partján áll az 1927-ben épült városi bíróság épülete
  • A Sint-Gillis-Binnenkerk a 18. sz.-ban épült, de tornya a 15. sz.-ból származik
  • 1822-ben épült a Mecheleni és a Brüsszeli Kapu (Mechelse en Brusselse Poort)
  • A ciszteri Zwijveke apátság épülete a 18.sz.-ban, a kolostor kerengője 1690-ben épült

Egyéb jelentős épületek:

  • Az Arzenál 1825-ből
  • A belga csendőrség kaszárnyája, és 22 lakóház, 1879-ből
  • A dendermondei börtön épülete 1863-ből (ld. lent)
  • A helyőrség kaszárnyája 1830-ban épült, és itt szolgált 1836-ig a híres flamand író, Hendrik Conscience.
  • A feketenővérek (Zwarte Zusters) kolostora 1923-ban épült.
  • A királyi akadémia (Koninklijke academie) és a kereskedelmi bank Art Deco stílusú épülete
  • A Kerkstraat és a Koningin Astridlaan-Statieplein háza neotradicionális stílusban épültek
  • A dendermondei vasútállomás épülete a modernista stílus képviselője

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2006. augusztus 19-én 28 fogoly szökött meg a dendermondei börtönből. Közülük heten órákon belül elfogtak, többségük Belgiumban rejtőzött el, de néhányuknak sikerült Olaszországig és Oroszországig eljutni. A foglyok szökését az tette lehetővé, hogy zárkájuk ajtaján a zár öreg, rozsdás volt. A zár feltörése után összekötötték a lepedőket, leereszkedtek a börtön falán és egy telefonfülke tetején landoltak.
  • A belga posta egy időben a dendermondei városháza képével díszített bélyegeket adott ki, 65 cent értékben. A bélyegek egy részén bizonyos részletek hiányoztak és a városháza képét megfordították - a sorozat a "fordított Dendermonde" (de omgekeerde Dendermonde) néven ismert, rendkívül ritka és ennek megfelelően értékes.

Résztelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Appels[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde része 1971-től, lakossága 2900 fő.
Szent Apollónia egyik búcsújáró helye
Itt ömlik a Schelde-folyóba az Appels-Berlare, amely az egyik utolsó mellékfolyó, ami előtt eléri a tengert.

Sint-Gillis-bij-Dendermonde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szintén 1971-ben csatolták Dendermonde-hoz. Lakossága 12.708 fő (2005), vagyis többen laknak itt, mint eredetileg Dendermonde városában. Legnagyobb nevezetessége az évente megrendezett virágkarnevál, amely során virággal díszített vonulnak fel a városban minden év szeptemberében

Baasrode[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 6342 fő.
A turizmus szempontjából jelentős a Vlassenbroek, a Schelde-folyón épült gát közelében lévő falu, valamint a késő gótikus St.-Gertrudiskerkje (Szt. Gertrúd-templom, 17. sz.) és a St.-Ursmaruskerk 1677-ben épült tornya, valamint a hajózási múzeum.

Grembergen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde része 1977-től, amikor lakossága 6100 fő volt.
Nevezetessége a barokk stílusú St.-Margarethakerk (18. sz.) és a Groot Schoor természetvédelmi terület.

Mespelare[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szégyenfa Gaasbeek-ban
Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 540 fő.
A Dender-folyó mellett fekszik, nevezetessége a kora gótikus St.-Adegondiskerk (13. sz.), amelynek egyes részei megőrizték a római stílus elemeit. Itt áll a Spanyol Udvar (Spaans Hof) néven ismert palota (1643), illetve egy 17. sz.-i szégyenfa.

Oudegem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 3950 fő
A Dender és a Schelde folyók között fekszik, nevezetessége a Miasszonyunk-templom és kora gótikus tornya, 18. sz.-i zárda.


Gelegen aan de Dender en Schelde heeft het de Onze-Lieve-Vrouwekerk met vroeg-gotische toren en met een 13de-eeuwse kruisbeuk. Kloosterhoeve en Bokkenhof (beide 18e eeuw).

Schoonaarde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde része 1977-től, lakossága akkor 2190 fő, a Schelde-folyó mentén fekszik.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde egyik büszkesége a kétévente megrendezett felvonulás a hősies hátas, Ros Beiaard emlékére. A legenda szerint a ló mentette meg lovasát és három testvérét, hogy Nagy Károly elfogja őket.

Indiaan, werelderfgoed uit Dendermonde naast het begijnhof en het belfort

Dendermonde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Óriások felvonulása: Minden év augusztusa utolsó csütörtökén rendezik, a felvonulásban 1000 hatalmas figura vesz részt, amelyek a három utazó, Mars, Goliath és az Indiaan figuráját veszik körül.
  • Honky Tonk Jazzfesztivá
  • Begijnhoffeesten - a beginázs környkén rendezett zenei fesztivál
  • M'Eire Morough zenei fesztivál (minden évben július utolsó vasárnapján)
  • Parkhappening
  • Alternatív éjszaka - alternatív zenei fesztivál
  • Az iskolások éjszakája
  • City Sounds
  • De Vierzustersteden kerékpáros verseny

Sint-Gillis-bij-Dendermonde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Flandria nyílt rögbibajnoksága (nemzetközi csapatok részvételével)
  • Virágfesztivál

Baasrode[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Scheldefeesten: Minden évben szeptember 3 hétvégéjén a Schelde-folyó mentén megtartott családos rendezvény.
  • Tuningday: korábban a Scheldefeesten része volt, de most már önálló zenei fesztivál.
  • Mosselrock: szerény, de hangulatos zenei fesztivál, szintén a Scheldefeesten keretén belül.
  • A vasút hétvégéje: kétnapos fesztivál, gőzmozdonyok részvételével, a Baasrode Noord állomáson.

Oudegem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fiësta Aaghem

Híres lakosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dendermonde-i bölcsődei támadás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dendermonde témájú médiaállományokat.