Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő.
Az 1990. évi LXV. törvény alapján a megyei jogú várossá nyilvánítást kérheti minden olyan város, amelynek lakossága meghaladja az 50 ezer főt. Az 1990-ben létrehozott megyei jogú városi címet megkapta minden város, amelynek a lakosságszáma meghaladta az 50 000 főt. 1994-ben megyei jogú város lett mindkét megyeszékhely, amelynek a lakossága nem érte el az 50 000-es határt (Salgótarján és Szekszárd), 2006-ban pedig a Budapesti agglomerációban található Érd is, melynek népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. Jelenleg, 2006. július 11. óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve, és öt további város. Budapest főváros a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros és Hódmezővásárhely, bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik a kiemelt címet. (Esztergom önkormányzata, bár a város csak 30 ezer fő körüli népességű, egy ízben benyújtotta erre irányuló kérelmét, de nem járt sikerrel.)
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954-1971 között a négy legnagyobb vidéki város volt megyei jogú város, 1971-1990 között pedig az öt vidéki nagyváros megyei város címet kapott.
A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés, amelynek továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzati törvény, hogy kerületekre oszthassa föl a várost. A megyével közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottságot kell felállítaniuk, amelynek tagjait fele-fele arányban a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés választja.[1]
Magyarország megyei jogú városai (a megyei jogú várossá alakulás éve, dőlttel jelölve a nem megyeszékhely városok):
|
|
[szerkesztés] Források
- ↑ 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, VI. fejezet
