Litke
| Litke | |||
 | |||
| „Szent Kereszt” r. k. templom (1776). | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Salgótarjáni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kristófné Dudás Zsuzsanna (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3186 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 738 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′ 36″, k. h. 19° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 36″, k. h. 19° 35′ 58″ | |||
 Litke
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Litke weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Litke témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Litke község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.
Fekvése
Salgótarjántól északnyugatra, Nógrádszakál és Ipolytarnóc között fekvő település. Az Ipoly bal partján, a szlovák határ mellett található, Salgótarjántól 21, Szécsénytől 20, Balassagyarmattól 42 kilométer távolságra. Legközelebbi szomszédja, a szlovákiai Tőrincs légvonalban mindössze 2 kilométerre. Szomszédos települések Magyarországon: északkelet felől Ipolytarnóc, délnyugat felől Nógrádszakál, délkelet felől pedig Mihálygerge.
Megközelítése
- Főutcája a Szécsényt Ipolytarnóccal összekötő 2205-ös út, de megközelíthető a település közúton Salgótarján felől is, a 2206-os számú mellékúton, amely itt csatlakozik a 2205-ös úthoz.
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg,
S790 járatok (Balassagyarmat-Ipolytarnóc, napi 4 vonat). Vasúti megállóhelye a falu belterületének északi szélén található, közúti megközelítését a 2205-ösből kiágazó 22 308-as út (települési nevén Béke utca) biztosítja.
Története
Litke nevét 1332-ben említette először oklevél Luq(ue), majd 1335-ben Lythke néven.
Litke a Záh nemzetség tagjainak birtoka volt. Károly Róbert király azonban Záh Felicián merénylete miatt a birtokot a Záhoktól elkobozta és 1335-ben Ákos nemzetségbeli Celen fia Sándor fiainak, a Méhi család ősének adományozta és határait is leiratta.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 1 M jövedelem után 6 garas pápai tizedet fizetett.
1374-ben és 1383-ban a Méhi család itteni birtokait az Osgyáni Bakosok nyerték, de 1398-ban a Méhi családot ismét itt találjuk.
A 15. században az Ákos nemzetségbeli Sághy család a birtokosa, melytől 1463-ban a Lajosrévi család vesz itt birtokrészeket zálogba.
1548-ban Balassa Zsigmond birtoka volt.
1562-1563-ban a törököknek behódolt és 18 adóköteles házzal a szécsényi szandzsákhoz tartozott.
1562-1563-ban Ahmed török főtisztviselőnek hűbérbirtoka volt. 1587-ben Ali bin Bajezid és Pervane fia Ali, aki a Kékkőre tört csábrági magyar őrség ellen vitézül harcolt, nyerték hűbérül. Midőn a szécsényi basa 1595 május 12-én az ipolymenti községeket, fel, egészen Losoncig elpusztította, a török martalócok Litkét is felégették; az idősebb embereket felkoncolták, a fiatalabbakat pedig rabláncra fűzve elhajtották. A lakosságnak csak csekély része menekült meg; ezek lassanként visszatértek., úgyhogy 1598-ban már ismét lakott hely volt, akkor Szentmariay György birtoka volt.
A 17. században, 1664-ig a Balassa családé volt, ezután a királyi kincstár birtokába került.
1715-ben és 1720-ban végzett összeíráskor 11 magyar háztartást írtak össze benne.
A 18. század elején a gróf Koháryak lettek földesurai és ettől kezdve e család kezén maradt a 20. század elejéig, mikor a Koháryak révén herceg Coburg Fülöp volt a legnagyobb birtokosa; az övé volt az egykori Koháry-kúria is, amely a 18. század elején épült.
Az itteni plébánia már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve. 1595-ben elpusztult, de 1628-ban már ismét fennállt. Litke temploma az ősi alapfalakon 1766-ban épült és 1897-ben állították ismét helyre.
A község határában sok csiga- és fakövület található. Az itteni "Krétás"-dűlőben krétaszerű kőzet található, mely a levegőn porrá omlik szét.
A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
1910-ben 911 lakosából 904 magyar volt, melyből 892 római katolikus, 12 evangélikus volt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Versegi Aladár (független)[3]
- 1994–1998: Versegi Aladár (független)[4]
- 1998–2002: Vámos Zoltán (független)[5]
- 2002–2006: Vámos Zoltán (független)[6]
- 2006–2010: Vámos Zoltán (független)[7]
- 2010–2014: Versegi Zoltán (független)[8]
- 2014–2019: Vámos Zoltán (független)[9]
- 2019-től: Kristófné Dudás Zsuzsanna (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 885 | 862 | 876 | 831 | 746 | 738 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 39,4% cigánynak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,2% (14,5% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Római katolikus templom - 1766-ban épült az ősi templom alapjaira.
Itt születtek
- détári Borbás Vince (1844-1905) természettudós, flórakutató, geobotanikus
- Imre Lajos: (1900-1970) egyetemi tanár, kémikus
- Pál József fafaragó, népművész
Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Györffy György: Nógrád megye
Jegyzetek
- ↑ a b Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Litke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Litke Helységnévtár
További információk
- Bihari Dániel: Kerekesszékes, roma fiú rázza fel a falut (HTML). 24.hu, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2016. április 23.)
A Salgótarjáni járás települései | ||
|---|---|---|
Salgótarján Bárna · Cered · Egyházasgerge · Etes · Ipolytarnóc · Karancsalja · Karancsberény · Karancskeszi · Karancslapujtő · Karancsság · Kazár · Kisbárkány · Kishartyán · Litke · Lucfalva · Márkháza · Mátraszele · Mihálygerge · Nagybárkány · Nagykeresztúr · Rákóczibánya · Ságújfalu · Sámsonháza · Somoskőújfalu · Sóshartyán · Szilaspogony · Vizslás · Zabar |  | |
