Komiža
| Komiža | |
| Komiža látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Rang | város |
| Polgármester | Tonka Ivčević |
| Irányítószám | 21485 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1375 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Terület | 48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 43° 2′ 37″, k. h. 16° 5′ 22″ | |
| é. sz. 43° 2′ 37″, k. h. 16° 5′ 22″ | |
| Komiža weboldala | |
Komiža a horvátországi Vis szigetének második legnagyobb települése, mely a sziget nyugati oldalán, a sziget legmagasabb orma, az 587 méter magas Hum hegység alatti félkör alakú Komižai-öböl partján terül el, érdekes színfoltja az öbölnek a sok halászhajó. Komiža ugyanis ősidők óta az adriai szardellahalászat egyik központja.
Tartalomjegyzék |
Leírása[szerkesztés]
A város központja a velenceiek által 1585-ben épített ágyúlőréses egykori Castello, melyben a Helytörténeti Múzeum kapott helyet. A Castello a 19. század elejétől osztrák adminisztratív épület volt.
A citadella mellett a háromharagos barokk Vígasztaló Madonna-temploma emelkedik. A strand közelében áll a Kalózoktól oltalmazó Miasszonyunk templom, amely nevét a fennmaradt hagyományok szerint onnan kapta, hogy képeit a kalózok elrabolták.
A városka fölötti dombon emelkedik a Muster (kolostor), a bástyákkal, védőfalakkal körülvett Sv. Nikola (Szent Miklós)-templom és rendház.
A Muster helyén kora román kis templom állt, melynek helyén épült a 13. század-ban a Szent Miklós, az utasok és hajósok védőszentjének tiszteletére a román stílusú templom.
A Muster kolostorépület-templom komplexumot sokáig szerzetesek lakták. A XVII. század végén Vauban rendszerű védőművekkel egészítették ki; ekkor kapta erődtemplom jellegét.
Komiža egykori tengerjáró lakói sokszor estek a kalózok és az Adrián cirkáló török gályák rabságába. Ezért itt a kolostorban a török fogságban levő rabok kiváltásával foglalkozó szerzetesrend működött.
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bács Gyula: A jugoszláv tengerpart (Panoráma útikönyv, 1981) ISBN 963-243-220-7
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. június 12. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

