Izsák József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izsák József
Izsák József 1921-2004 irodalomtörténész.jpg
(1960-as évek)
Született 1921. augusztus 1.
Sepsiszentgyörgy, Románia
Elhunyt 2004. június 23. (82 évesen)
Marosvásárhely
Nemzetisége magyar magyar
Gyermekei Anikó (1950); Balázs (1952)
Szülei Id. Izsák József
Diószegi Anna
Foglalkozása irodalomtörténész, irodalomkritikus, tanszékvezető előadótanár
Iskolái Ferenc József Tudományegyetem (1940-1944) Kolozsvár
Fontosabb munkái Asztalos István, Tamási Áron, Illyés Gyula monográfiák

Izsák József, Isák (Sepsiszentgyörgy, 1921. augusztus 1.Marosvásárhely, 2004. június 23.) erdélyi magyar irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Izsák Balázs apja.

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két világháború közötti és a kortárs magyar irodalom.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Id. Izsák József kisiparos és Diószegi Anna varrónő házasságából született. Középiskolát szülővárosában végzett, tanári oklevelét magyar nyelv- és irodalomból a Kolozsvárra visszaköltözött Ferenc József Tudományegyetemen szerezte (1940-1944). György Lajos irodalomtörténész professzor mellé került be a most már Bolyairól elnevezett egyetemre tanársegédnek (1946-1948), 1947-ben doktorált irodalomtudományból. A legkiválóbb egyetemi professzorokat nyugdíjazták vagy bocsátották el 1947 októberében a Bolyai Tudományegyetemről,[1] köztük György Lajos professzort, a professzorok után további elbocsátásokra került sor 1947. október 16-án,[2] az elbocsátottak közt volt Izsák József is.

Izsák József az egyetemről való elbocsátása után előbb középiskolai tanár Sepsiszentgyörgyön, majd 1958-tól Marosvásárhelyt az Igaz Szó szerkesztője, 1960-tól ugyanitt a Pedagógiai Főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékének tanszékvezető egyetemi előadótanára 1980-ig, a főiskola megszüntetéséig. Izsák József a nyugdíjkorhatárt majd csak egy év múlva érte el, addig munka nélkül volt. Nyugalomba vonult 1981-ben, de folytatta irodalomtörténeti munkásságát és az 1990-es években is bent volt az erdélyi irodalmi vérkeringésben, előadásokat tartott Illyés Gyuláról, Kemény Jánosról, stb.; szervezte az irodalmi életet (1990-ben például ő rendezte meg György Lajos 100. születésnapjának emlékünnepségét), cikkeket írt. Nehezményezte, hogy a magyar irodalmi felvételi anyagból ki akarják hagyni Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron munkásságát, s hitet tett amellett, hogy ezen magyar írók olyan mértékben voltak nemzetiek, mint európaiak, nem voltak nacionalisták.[3] A 2000-es évek közepén hunyt el, egész pontosan 2004. június 23-án,[4] sajnos az interneten csak megközelítőleg vagy tévesen tüntették fel halálának időpontját.[5][6][7]

Az irodalmi közéletben jelentkező Földes László-ügy vitájához érdemben ő már nem tudott hozzászólni, ezért a Földesre vonatkozó információkat, amelyet Izsák József korábban (még 1985-ben) lejegyzett, örököse tette közzé, mivel magának Izsák Józsefnek ez is egyike volt a végakaratának már régtől fogva.[8]

Irodalomkritikai, irodalomtörténeti munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írását az Erdélyi Helikon közölte (1943), kritikai és irodalomtörténeti tanulmányai itt s a Pásztortűz, Sorsunk (Pécs), Erdélyi Múzeum, Igaz Szó, Utunk, Korunk, NyIrK, Előre, Alföld (Debrecen), Irodalomtörténet (Budapest) hasábjain jelentek meg. A kortárs magyar írókat bemutató írásaiból kiemelkedtek Tamási-tanulmányai, így bevezetője az Ábel a rengetegben újbóli kiadásához (1970), az Ősvigasztalás első bemutatása (1971), a Rendes feltámadás képszerkezetének (1972) és egy novella faunmotívumának (1974) elemzése, valamint a sajátos Tamási-féle regénytípus jellemzése a Jégtörő Mátyás legújabb kiadásában (1980). A középiskolák XII. osztálya számára készült Magyar irodalom c. tankönyv (1981) romániai magyar irodalmi fejezetének szerzője.

Három írói monográfiája maga is írói teljesítmény: hőseinek irodalmi munkásságát egész életfolyamatuk összefüggésrendszerében, magával ragadó regényként mutatja be. 1967-ben Asztalos István művészi realizmusát úgy jellemezte, hogy „az igazmondás szükségét saját sorsában hordozta,” humánumának titka, hogy „megszenvedett gyermek- és ifjúkora jussán [...] kívánta az emberhez méltó életet.” Az 1969-ben megjelent Tamási Áron sem pusztán irodalmi koráramlatnak fogja fel az író realizmusával összefonódott népiességet, hanem úgy láttatja, hogy az „kényszerű és parancsoló útkeresés a népi megmaradás érdekében.” S hősének népi irodalmát éppenséggel az emberiség egyetemes távlatai közt értelmezi Illyés Gyula költői világképe c. harmadik és negyedik monografikus művében (1982; 1986). Sajnos irodalomtörténeti monográfiái a diktatúra éveiben cenzúrázva jelentek meg, a cenzúrázás előtti Tamási Áron monográfia 2000-ben jelent meg Torontóban, a Sigma Kiadónál;[9] az Illyés Gyuláról szóló cenzúrázatlan monográfia pedig 2002-ben Budapesten, a Püski Kiadónál.[10]

Irodalomtörténeti monográfiái nagy elismerést váltottak ki már életében is, íme Várady Imrének az 1969-ben megjelent Tamási monográfiáról írt ismertetéséből egy részlet:

„A minden sorában valósággal átélt munka hat fejezetre tagolódik. Az első Farkaslakától Farkaslakáig címen, a szülőföld eleven felvázolt hátterében, a költő életének azokkal a mozzanataival ismertet meg, amelyek művének megismertetéséhez feltétlenül szükségesek. Itt tudjuk meg - többek közt - azt is, hogy Tamási Áron családi neve valójában Tamás volt s az i-vel ő maga csinált belőle írói nevet. A regényíróról szóló fejezet nem kevesebb elismerést érdemel, mind a tárgyalt munkák (Szűzmáriás királyfi, Czímeresek, Ábel trilógia, Jégtörő Mátyás, Zöld ág, stb.) értékeinek elemzéséért, mind a negatív vonások kendőzetlen megmutatásáért. Ilyenek nem is igen akadnak a novellákban, minélfogva ebben a fejezetben kerekedik a legteljesebbé Tamási Áron költői képe, itt a legbehatóbb stílusa, nyelve eredetiségének elemzése. Minden szép iránt fogékonyan, de a színpadi író gyengéit sem elhallgatva tárgyalja a negyedik fejezet a «népi játékokat» (Énekes madár, Tündöklő Jeromos, Vitéz lélek, Csalóka szivárvány, stb.) A «Vallomások» címen ismertetett Bajszerző nagyvilág, Bölcső és bagoly, Bajlátott szülőföld, Szülőföldem, Vadrózsa ága c. műveknek szentelt oldalak megint java erejében mutatják a modern magyar próza legnagyobb költőjét, akinek a közösséghez való viszonyáról, hol lelkes, hol mérsékelt sikereiről beszél a könyv utolsó fejezete...”[11]

A román–magyar irodalmi kutatások terén jelentős Móricz és Sadoveanu (Igaz Szó, 1967/9), Az Erdélyi Helikon és a román irodalom (NyIrK, 1968/2), valamint Jebeleanu – a hídverő (Igaz Szó, 1970/3) c. tanulmánya.

Kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bölöni Farkas Sándor, a történetíró (Kolozsvár, 1947);
  • Nemzethalál-félelem a régi magyar költészetben (ETF 204. Kolozsvár 1947);
  • Asztalos István (monográfia, 1967);
  • Tamási Áron (kismonográfia, 1969);
  • Magyar irodalom a XX. században (egyetemi jegyzet, Marosvásárhely, 1978);
  • Illyés Gyula költői világképe : 1920-1950. (monográfia, Budapest, 1982).
  • Illyés Gyula költői világképe : 1950-1983. (monográfia, Budapest, 1986).

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. „1947. október 4. A Monitorul Oficial közli a nemzetnevelési miniszter 256.506. sz. rendeletét: hivatalosan nyugdíjazzák a Bolyai Tudományegyetemről György Lajos irodalomtörténészt, Balogh Ernő geológust (az Erdélyi Kárpát Egyesület volt elnöke), Boga Lajos zoológust, Szabó Jenő asszisztenst. (A tanév megkezdése előtt felmondják azt a megállapodást, ami alapján a református teológia két professzora: Tavaszy Sándor és Imreh Lajos előadhattak a Bolyai Tudományegyetemen.)” In: Vincze Gábor források közt i.m.
  2. "1947. október 16. A Monitorul Oficialban megjelennek azok a nemzet nevelésügyi miniszteri rendeletek, melyek közlik az ország különböző egyetemein „komprimáltak” újabb listáját. A Bolyai Tudományegyetemről elbocsátanak 15 tanárt és tanársegédet, köztük: Venczel Józsefet, Jordáky Lajost, Turnowsky Sándort, Székely Gyulát, Lőrincz Ernő Andrást, Kuszálik Piroskát és Izsák Józsefet." In: Vincze Gábor i.m.
  3. Izsák József: Ez lenne a hungarológia? In. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szeptember 11.
  4. Barátja, Elekes Ferenc szíves közlése nyomán.
  5. Salamon Márton László: Parázs vitát gerjesztett az erdélyi magyar közéletben a Földes László-ügy. „Tündérország sötét oldala” In: Krónika (Kolozsvár), 2005. március 18.
  6. Nagy Pál: Akik hiányoznak. In: Népújság (Marosvásárhely), 2005. november 1.
  7. Jeles véndiákjaink: 40. Izsák József (1921-2006(sic!)
  8. Izsák József: Földes László meghurcoltatásának történetéhez 1985. július 15. (A hagyatékból közölte Izsák József fia, Izsák Balázs).
  9. Nagy Miklós Kund: Egy feltámadt könyv a novella költőjéről. In: Népújság (Marosvásárhely), 2001. november 3.
  10. Bölöni Domokos: Jelen időben élt, és jövő időben gondolkodott. In: Népújság (Marosvásárhely), 2003. január 4.
  11. Várady i.m. lásd További információk cím alatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Varró János: „Hadat izenő követként...” Korunk, 1967/5.
  • Kovács János: A nélkülözhetetlen monográfia. Izsák József: Asztalos István. Igaz Szó, 1967/6.
  • Sőni Pál: Izsák József: Asztalos István. NyIrK, 1967/2.
  • Tamás Gáspár: Monográfia Tamási Áronról. Utunk, 1969/6.
  • V. D. Veress Dániel: Izsák József: Tamási Áron. Igaz Szó 1969/9.
  • Várady Imre: Erdélyi író Tamási Áronról. Katolikus Szemle, Róma, 22. évf. 1970/2. 178-179. p.
  • Tóth István: Levélféle a hatvanéves Izsák Józsefhez. Igaz Szó, 1981/8.
  • Csire Gabriella: Korszerű magyar irodalomtörténet XII. osztályosok számára. Előre, 1981. december 9.
  • Iszlai Zoltán: Elszámolás a költészetről. Élet és Irodalom, Budapest, 1983/2.
  • [A 75 éves Izsák József köszöntése.] In: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. november 23. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.)
  • [A 80 éves Izsák József köszöntése.] In: B. D. "Az nem lehet..." Népújság (Marosvásárhely), 2001. augusztus 4. (Udvardy Figyes adatbankja nyomán.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsák József témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]