Geodéziai mérőtorony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasbeton-mérőtorony Iszkaszentgyörgy határában
Geodéziai mérőtorony a szadai Margitán
Geodéziai mérőtorony a péceli Bajtemetésen

A geodéziai mérőtorony földmérési célokat szolgáló építmény, melyet Magyarországon az 1970-es években kezdtek el építeni, főleg az akkori vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. Ezek egyrészt pontvédelemként szolgáltak, ill. elengedhetetlenül fontosak voltak a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezésében (mert messziről is irányozhatóak). Manapság már csak néha használják őket a földmérők, akkor is legfeljebb tájékozó iránynak. Többségük le van zárva, felmenni rájuk tilos és életveszélyes. A magyar állam tulajdonában állnak.[1][2]

A Börzsöny tetején, a Csóványoson, 2014-ben újították fel a korábbi geodéziai mérőtornyot, amely 2014 októberétől kilátóként üzemel. A felújítás 85 millió forintból valósult meg. A kilátószint 22,61 méterrel van a felszín fölött, ahová 133 lépcsőfok vezet acél csigalépcsőn. A csúcsról mintegy 117 kilométer tiszta időben a látóhatár, amely mintegy 43 000 négyzetkilométeres látómezőt ölel fel.[3]

Magyarországi elhelyezkedésük[szerkesztés]

Az ország területén 107 geodéziai mérőtorony található, többek között az alábbi helyeken:

  • Acsádtól északra a Bük felé vezető út mellett (Ablánc)
  • Balatonkenese város határához közel, Papkeszi irányában található a szántóföld közepén a Sér-hegyen.[4]
  • Balatonszabaditól nyugatra
  • Ballószög, Kecskemét Kadafalva felől, 128 m.
  • Battonya-Tompapuszta határában
  • Bugyi melletti erdős területen, Tarhegy 121 m.
  • Csatkától északi irányban (352 méteres magasságban)[5]
  • Cserekerttől délnyugatra (Laponyahalom)
  • Csongrádtól északnyugatra 8 km-re (Bokros mellett)
Geodéziai mérőtorony a cserekerti Laponya-halmon

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Geodéziai tornyok Magyarországon. [2012. június 7-i dátummal az Geodéziai Tornyok Magyarországon eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  2. Geodéziai tornyok Magyarországon2. [2020. november 29-i dátummal az Az Egységes Országos Vízszintes Alapponti hálózat (EOVA) vasbetonból épült geodéziai mérőtornyai eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  3. Kilátó nyílt a Börzsöny legmagasabb pontján. Origo. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  4. Geoláda a Sér-hegyen. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  5. Geodéziai mérőtornyok. [2009. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
  6. a b Fotók nézet-Google térkép. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  7. a b Geodéziai mérőtornyok. [2009. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  8. turistautak.hu. turistautak.hu. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  9. Geodéziai mérőtorony (Kakas-hegy) · Kiskunhalas, 6400 Magyarország (hu-US nyelven). Geodéziai mérőtorony (Kakas-hegy) · Kiskunhalas, 6400 Magyarország. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  10. Geoláda a Csillagón. (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  11. Tűzörzőhegy
  12. Barna, Béla: csamborgo.hu – A Szerelem-domb az öttömösi erdőben (magyar nyelven). © 2016 - Barna Béla, 2018. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  13. Geodéziai mérőtornyok. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  14. a b Geodéziai mérőtornyok. [2013. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  15. Geoláda Somogydöröcskén (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. november 25.)
  16. Bökönye (mérőtorony). (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  17. Geoláda a Zselic három nevezetes pontján (Balogh János). (Hozzáférés: 2013. november 25.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]