Ernst Udet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Udet
Bundesarchiv Bild 146-1984-112-13, Ernst Udet.jpg
Született 1896. április 26.
 Német Birodalom, Frankfurt
Meghalt 1941. november 17. (45 évesen)
Harmadik Birodalom Harmadik Birodalom, Berlin
Nemzetisége Német Birodalom német
Fegyvernem légierő
Szolgálati ideje 1914-1918, 1938?-1941
Egysége FA 68, FA 206, KEK Habsheim, Jasta,4, 11, 15, 37
Kitüntetései A Vaskereszt Lovagkeresztje
Civilben főfelügyelő a Luftwaffénél

Ernst Udet (Frankfurt, Német Birodalom, 1896. április 26. - †Berlin, Harmadik Birodalom, 1941. november 17.) a Német Birodalom második legeredményesebb pilótája volt, 62 igazolt légi győzelmével. Így 18 győzelemmel maradt le a "vörös báró" (Manfred von Richthofen) mögött. Udet az első világháború legeredményesebb életben maradt pilótája is volt. Az első világháború után a NSDAP tagja is volt, de főként csak azért, mert barátja és bajtársa Hermann Göring biztosította neki a jól fizető állást. Udet nem tartozott a magas pilóták közé, 160 cm-es magassága miatt szinte mindenki más magasabb volt nála. De amilyen kis növésű ember volt, ugyanolyan harcias is. Később a Luftwaffe főfelügyelője lett. Szolgálatát vaskereszttel, Pour le Mérite érdemrenddel ismerték el, és tagja lett a Hohenzhollern házi rendnek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1896. április 26-án született, Frankfurtban. Édesanyja Paula Udet volt. Fiatalkorában ráaggatták a Sonntagchild azaz a vasárnapi gyerek jelzőt, amely azokat a gyerekeket illette meg, akiknek felhőtlen és gondatlan gyermekkoruk volt. Amikor Ernst még csak néhány hónapos volt, a család Münchenbe költözött. Itt is nőtt fel egy repülőgépgyár és repülőtér szomszédságában, ahova rendszeresen átjárt, ezért gyerekkorától kezdve mindig arról álmodott, hogy egyszer repülhessen, mint egy madár. Ám ismerősei között hírhedtté tette nemtörődömsége és rendetlensége, ezenkívül legfontosabb ismertetőjele 150 centiméteres magassága. Udetet a kezdettől fogva a végtelenségig lenyűgözték a repülőgépek. Fiatal korában több repülőgép makettet is épített, majd egy vitorlázót az egyik barátjával. Ez a kis vitorlázó repülő nem állt másból, mint néhány rúdból, kötélből és vászonból. A közeli dombon próbálkoztak az első repüléssel, de Udet és a gép is összetört.

1913-tól kezdve rendszeresen járt a repülőtérre, ebben az évben beteljesült a legnagyobb vágya, végre ténylegesen is repülhetett. Ebben Otto Works tesztpilóta segített neki, aki egy Taube monoplánnal repült. Amint felszálltak, Udet eldöntötte, hogy pilóta lesz. Csodálatos érzés volt számra a repülés, ennek akarta egész életét alárendelni.

Az első világháborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udet fiatalkorában.

Katonai karrierje 1914-ben kezdődött, amikor jelentkezett katonának és beosztották a 26. Württembergi hadosztályba, mint motoros futárt. Azért nem lett gyalogos vagy lovas, mert túl alacsony volt (csupán 160 cm). Udet miután kikerült a frontra az egyik útján tüzérségi támadásba került, a motorját eltalálták és ő maga is megsérült a vállán. Ekkor gyógykezelésre kórházba került. Felépülése közben különórákon tanult repülni, majd 1915 szeptemberében csatlakozott a szerveződő német légierőhöz. A háborúnak e korai szakaszában Udet még csak tüzérségi megfigyelőként vette ki részét a harcokból.[1]

1916 elején átvezényelték egy vadászalakulathoz (Flieger Abteilung 68), ahol Fokker D.III-al repült. A repülési vizsga írásbeli részén Udet kétszer is megbukott. Érdekesség, hogy barátja Richthofen is megbukott az írásbeli vizsgán, méghozzá háromszor. Később mindezek ellenére mégis ők lettek a legeredményesebb német repülő ászok.[1]

Első légi harcában késlekedett, nem merte megtámadni az ellenséget. Kicsit még félt, elvesztette minden ép gondolatát, és egyenesen a francia gép felé repült. Udet hamarosan tüzet nyitott, erre a francia Caudron G.4 támadásba lendült és a két gép szemtől szemben repült egymással. A német pilóta azonban még tapasztalatlan volt és rövid idő múlva abbahagyta a tüzelést (valószínűséggel nagyon megrémült), mire a francia több lövést is leadott gépére. Hirtelen érezte, hogy lerepül róla a pilótaszemüveg. Az egyik szeme megsérült, - eközben a francia gép eltűnt a felhők között - és a vér patakokban folyt az arcán, ráadásul nem tudta, hogy van-e még ellenség a környéken. Ezért el kellett menekülnie, így teljes gázt adott és lenyomta a botkormányt. Ezt követően majdhogynem függőlegesen zuhant a föld felé. Sikerült egy darabban visszavinnie gépét a repülőtérre, de ez a kaland örök emléket hagyott benne. Miután a sebeit bekötözték, komolyan elgondolkodott a dolgokon. Megtanulta a leckét, így ezután az incidens után megfogadta, hogy bármilyen sikertelen helyzetben lesz is, mindig megtámadja az ellenfelet és sohasem futamodik meg. Így is lett, soha többé egy légi harcból sem menekült el, kivéve, amikor kifogyott a lőszere.

1916. március 18-án lelőtte első francia ellenségét Mulhouse légterében, egy Farman F.40-est, amikor egymaga támadott meg egy francia köteléket. Udet felszállt egy Fokkerrel, és üldözőbe vett két francia gépet, akik elvezették egy 22 fős kötelékhez. A célja a Farman F.40-es bombázó volt. Udet a lehető legnagyobb sebességgel száguldott, de ezúttal nem hagyta magát. Folyamatos tűz alatt tartotta a Farmant és miután az füstölve és lángolva lezuhant, Udet távozott helyszínről, mivel nem akart a nagyjából 20 francia gép könnyű prédája lenni. Ezért a bátor tettéért elnyerte az első osztályú vaskeresztet. További öt győzelmet aratott a Jasta 15-ben.

1917 januárjában a Jasta 15 (amelyben egy ideig Udet is szolgált) a leghíresebb francia vadász századdal a Les Cicognes-el (Gólyák) került egy frontvonalra. Ez a francia század arról volt híres, hogy ott szolgált Georges Guynemer, Franciaország legeredményesebb pilótája. Később Udet, amikor a francia Georges Guynemerrel már több mint 20 perce párbajozott, mikor a géppuskája a csata közepén megakadt, és a pilóta kétségbeesetten próbálta megjavítani az elromlott géppuskát. Meglátta ezt Guyemer és befejezte a támadást. Nagy köröket írt le Udet gépe felett, majd mellé repült, intett neki és elrepült. Ezzel fejezték ki egymás iránti tiszteletüket a pilóták. A jelenet szakmai körökben igen népszerű lett, és nagyon kevés az olyan pilótákkal foglalkozó könyv, amelyben nincs utalás erre az emlékezetes légi harcra.[2]

Az „gólyákkal” zajló harc rendkívül sok áldozatot szedett a német pilóták közül. Udet boldog volt, mert hatodik győzelmeként lelőtt egy SPAD VII.-est viszont öröme nem volt felhőtlen. A harcban elvesztette legjobb barátait és bajtársait, köztük Max Reinhold hadnagyot. „Én vagyok az utolsó Jagdstaffel 15. Egy másik fronton szeretnék harcolni. Nálad.” Ezt írta Udet Kurt Grasshoff hadnagynak, a Jasta 37. parancsnokának, régi barátjának. Így 1917. július 23-án áthelyezték a Jasta 37-be. Itt több mint 15 légi győzelmet aratott. Többek között angol Sopwith Cameleket is legyőzött.


A háború egyre keményebb. Mikor a mi oldalunkon felszáll egy repülő, az ellenség oldalán öt.
Hermann Göring 1917 körül. Göring Udet igen közeli barátjává vált, később pedig egyengette karrierjét.

1918. június 2-án először került szembe amerikai pilótákkal, de csak úgy, mint az angolok vagy a franciák, ők sem okoztak gondot Udetnek, és még ezen a napon lelőtt egy (mások szerint két) Nieuport 28-as repülőgépet vezető amerikai pilótát. A pilóták közül az egyiket, Walter B. Wanamakert csupán eltalálta, így az amerikai túlélte az esetet. Udet azonban ezzel nem érte be, megkínálta egy cigarettával, és elbeszélgetett az amerikaival. Néhány perccel később a német ász leszedte az ellenséges gép sorozatszámát (N6347) mint hadizsákmányt. Később 1931-ben egy clevelandi repülési versenyen Udet visszaadta a relikviát az amerikainak. 1918. április 21-én A vörös báró elesett egy légi harcban. Richthofen elvesztése olyan mértékű morál csökkenéssel járt, hogy több pilóta a leszerelését kérte, rengetegen pedig új századba lettek áthelyezve. Ilyen pilóta volt Ernst Udet is, amikor a 1918 májusában áthelyezték a Jasta 11-ből a Jasta 4-be Hermann Göring, Pour le Mérite Érdemrendel kitüntetett német pilóta, a későbbi német Gestapo és SA vezér kezei alá. Göring teljességgel megváltoztatta Udet gondolkodásmódját, és nemsokára jó barátok lettek. Ám később kiderült, Göring inkább érdekből barátkozott Udettel.[2]

Bár az egyre növekvő ellenséges túlerő a szárazföldön egyre jobban felőrölte a németeket, a levegőben azonban a még élő német ászpilóták vezérlése a központi hatalmak (főleg a Német Birodalom) pilótái alatt továbbra is véres csatákat vívtak főként az angolokkal, az amerikaiakkal, és a franciákkal. Udettől is megkövetelték hogy továbbra is teljes erőbedobással harcoljon, és ezt be is váltotta. A háború végéig számos bevetésen vett részt, és további 26 légi győzelmet szerzett. Utolsó kettőt 1918. szeptember 26-án. Udet volt a legtöbb légi győzelmet elérő német ász, aki túl is élte a világháborút.[2]

Első világháborús légi győzelmei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udet az U-12-es "Flamingó"-ban
Ernst Udet (jobbról második) Amerikában, egy pilótatalálkozón.
Sorszám Dátum Beosztási hely Ellenséges repülő típusa Csata helye
1 1916. március 18. KEK Habsheim Farman F40 Mulhausen
2 1916. október 12. Jasta 15 Bréguet-Michelin Rustenhart
3 1916. december 24. Jasta 15 Caudron G.IV Oberaspach
4 1917. február 20. Jasta 15 Nierpourt Aspach
5 1917. április 24. Jasta 15 Nieuport Chavignon
6 1917. május 5. Jasta 15 SPAD VII Bois de Ville
7 1917. augusztus 14. Jasta 37 D.H.4 Pont-a-Vendin
8 1917. augusztus 15. Jasta 37 Sopwith 1½ Strutter Pont-a-Vendin
9 1917. augusztus 21. Jasta 37 D.H.4 Ascq
10 1917. szeptember 17. Jasta 37 D.H.5 Izel
11 1917. szeptember 24. Jasta 37 Sopwith Camel Loos
12 1917. szeptember 28. Jasta 37 Sopwith Camel Wingles
13 1917. szeptember 28. Jasta 37 Sopwith Camel Vermelles
14 1917. október 18. Jasta 37 S.E.5a Deulemont
15 1917. november 28. Jasta 37 D.H.5 Poelcapelle
16 1917. december 5. Jasta 37 S.E.5a Westroosebeke
17 1918. január 6. Jasta 37 Nieuport Bixschoote
18 1918. január 28. Jasta 37 Scout Bixschoote
19 1918. január 29. Jasta 37 Bristol F.2b Zillebeke
20 1918. február 18. Jasta 37 Sopwith Camel Zandvoorde
Igazolatlan 1918. március 9. Jasta 11 Nieuport Houthem
21 1918. március 27. Jasta 11 R.E.8 Albert-Bapaume
22 1918. március 28. Jasta 11 Sopwith Camel Albert - Bapaume
23 1918. április 6. Jasta 11 Sopwith Camel Hamel
24 1918. május 31. Jasta 4 Bréguet 14 Soissons
25 1918. június 2. Jasta 4 Bréguet 14 Neuilly
26 1918. június 5. Jasta 4 SPAD Buzancy
27 1918. június 6. Jasta 4 SPAD Faverolles
28 1918. június 7. Jasta 4 SPAD Villers - Cotterêts
29 1918. június 13. Jasta 4 SPAD Faverolles
30 1918. június 14. Jasta 4 SPAD Pierre - Aigle
31 1918. június 23. Jasta 4 Bréguet 14 Ferté - Milon
32 1918. június 23. Jasta 4 Bréguet 14 Crouy
33 1918. június 24. Jasta 4 Bréguet 14 Montigny
34 1918. június 25. Jasta 4 SPAD Longpont Woods
35 1917. június 25. Jasta 4 SPAD Chavigny Ferme
36 1918. június 30. Jasta 4 SPAD Faverolles
37 1918. július 1. Jasta 4 Bréguet 14 Pierrefont - Morte
38 1918. július 1. Jasta 4 SPAD Faverolles
39 1918. június 2. Jasta 4 Nieuport 28 Bezu - St. Germaine
40 1918. július 3. Jasta 4 SPAD Laveraine
41 1918. augusztus 1. Jasta 4 Nieuport 28 Cramaille
42 1918. augusztus 1. Jasta 4 Bréguet 14 Muret-Crouettes
43 1918. augusztus 1. Jasta 4 SPAD VII Bagneux
44 1918. augusztus 4. Jasta 4 SPAD VII Braisne
45 1918. augusztus 8. Jasta 4 S.E.5a Fontaine-le-Cappy
46 1918. augusztus 8. Jasta 4 S.E.5a Barleux
47 1918. augusztus 8. Jasta 4 Sopwith Camel Foucaucourt
48 1918. augusztus 9. Jasta 4 Sopwith Camel Vauvillers
49 1918. augusztus 9. Jasta 4 Sopwith Camel Herleville
50 1918. augusztus 10. Jasta 4 Sopwith Camel Morcourt
51 1918. augusztus 10. Jasta 4 Sopwith Camel Fay
52 1918. augusztus 11. Jasta 4 D.H.9 Chaulnes
53 1918. augusztus 12. Jasta 4 S.E.5a Péronne
54 1918. augusztus 14. Jasta 4 Bristol F.2b Vermandouvillers
55 1918. augusztus 15. Jasta 4 Sopwith Camel Herleville
56 1918. augusztus 16. Jasta 4 SPAD VII Foucaucourt
57 1918. augusztus 21. Jasta 4 S.E.5a Hébuterne
58 1918. augusztus 21. Jasta 4 Sopwith Camel Courcelles
59 1918. augusztus 22. Jasta 4 Sopwith Camel Bray
60 1918. augusztus 22. Jasta 4 S.E.5a Maurepas
61 1918. szeptember 26. Jasta 4 D.H.9 Buch
62 1918. szeptember 26. Jasta 4 D.H.9 Metz

Légi győzelmeinek megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1916: Ebben az évben kezdett el aktív katonai szolgálatot végezni, első légi győzelmét 1916. március 18-án szerezte meg. 1916 második félévétől a Jasta 15 pilótája volt. Ebben a repülő században 5 légi győzelmet ért el. Ebből az ötből csupán kettőt 1916 évében.[3]
  • 1917: 2 repülő században a Jasta 15-ben és a Jasta 35-ben is szolgált. 1917 évében 12 légi győzelmet aratott. Elsősorban angol vadászgépek ellen harcolt (Pl.: 3 Sopwith Camel-t, és 4 D.H. lőtt le. 1917. december 5-én aratta utolsó 1917-es légi győzelmét.[3]
  • 1918: Udet légi győzelmeinek zömét 1918 évében érte el. 62 légi győzelméből 44 igazoltat, és egy igazolatlant ezen évben szerezte meg. Főként 3 vadász században szolgált, a Jasta 11-ben, a Jasta 37-ben és a Jasta 4-ben. Szolgálata nagy részét az utóbbiban töltötte. 44 győzelme közül 14 angol Sopwith Camel volt, amelyet a szakértők az első világháború egyik legjobb vadászrepülőjének tartanak. Számos győzelmet ért el még SPAD, és Bréguet 14 típusú gépekkel is. Élete utolsó légi győzelmét 1918. szeptember 26. szerezte meg.[3]

A két háború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udet a két világháború között.

1920. február 25-én házasságot kötött Eleonore (Lola) Zink-el, de felesége 3 évvel később, 1923. február 16-án eltűnt. Nem tudni mi történhetett vele.[4]

Az első és a második világháború között Udet aktív sportrepülési karriert folytatott. 1922-ben megalapította repülőgépgyárát, amely az Udet-Flugzeugbau nevet kapta. Miután a gyárnak sikerült kezdő tőkét szereznie megkezdődhetett a sport- és kaszkadőr repülőgépek gyártása. Udet a gyár U-4-es típusú repülőgépével Dél-Amerika felé ment, ahol megnyerte a Rosario és Buenos Aires közötti repülőversenyt. Minden repülőjének törzsén az "LO" felirat díszelgett, menyasszonya Eleonore (Lola) Zink tiszteletére. Azonban idegrendszere nem tudta feldolgozni a rengeteg történést. Herman Göring árnyékában, Udet is egyre inkább a német vezérkar fényűző életet élő parancsnokaihoz kezdett hasonlítani. Filmszerepléseivel, és légi bemutatóival hatalmas népszerűségre és vagyonra is szert tett. Egyre jobban elhanyagolta azonban a gyárát, majd végül 1923-ban beszüntette vele kapcsolatát. Szívesebben vacsorázgatott filmproducerek, hírességek társaságában. Sokkal jobban érdekelték a nők, a szerencsejátékok és a drog.

Udet tetszését (akárcsak barátjáét Göringét) sosem nyerte meg egyetlen új típusú vadászrepülő sem mivel, ő hozzászokott az első világháborús Albatroszok nyitott pilótafülkéjéhez, hangos zúgásához, és nem tudta értékelni az új gépeket. Egyszer még az új Messerschmitt 109-essel is repült, de a gép oldalát megpacskolva csak ennyit mondott a mellette álló Willy Messerchmitt-nek: „Ebből sohasem lesz harci gép!” Ebben Udet igen nagyot tévedett, mivel a „messzerek” legendássá váltak (miközben a második világháború legkiválóbb repülőgépei lettek) és kivívták a többi ország elismerését is.

Willy, ebből sohasem lesz harci gép!

Érthető tehát, hogy a szakképzett vezérkar heves tiltakozása ellenére megválasztott repülési főfelügyelőt nem fogadta kifejezett öröm. Az általa irányított részlegen teljes zűrzavar uralkodott. Udet szívesen töltötte idejét klubokban (gyakran prostituáltak társaságában), és egyre többször szedett különböző drogokat. Ennek ellenére - mivel a führer barátjának legjobb cimborája volt - folyamatosan emelkedett a ranglétrán, és nemsokára a műszaki osztály vezetőjévé léptették elő, főfelügyelői rangja mellett. Milch tábornagy pedig jogosan kritizálta őt, de ez ekkor már nem nagyon érdekelte Udetet, aki ekkor már kezdett belebetegedni a rá háruló szervezési feladatokba. Udet amilyen kiváló pilóta és katona volt, olyan rossz szervező és parancsnok.

Udet, mint színész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két világháború közötti időkben Udet, Arnold Fanck néma filmjeiben többször is főszerepet illetve szerepet játszott. Ezen filmekben Udet még jobban megvillogtatta repülési képességeit. Volt hogy centiméterekre a földtől száguldozott. Nagy valószínűséggel mindössze négy filmben szerepelt. Ezek a filmek:

  • The White Hell of Piz Palu (Weiße Hölle vom Piz Palü), 1929 [5]
  • Storm over Mont Blanc (Stürme über dem Mont Blanc), 1931 [5]
  • S.O.S Iceberg (S.O.S. Eisberg), 1933 [5]
  • Miracle of Flight (Wunder des Fliegens), 1935 [5]

Egyes források szerint még Afrikában is részt vett számos ismeretterjesztő film forgatásában amelyek főként a szavannák élővilágát mutatták be. Figyelemre méltó repülőtudásának bizonyítéka, hogy egy alkalommal olyan közel repült a földhöz, hogy egy felugró oroszlán megrongálta repülőgépét.

A második világháborús részvétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udet díszes katonai temetése Berlinben.
Udet sírja a Invalidenfriedhof temetőben, Berlinben.

1933-ban Hitler hatalomra került. Udet nem szerette a nácik brutalitását, és antiszemitizmusát és nem is kívánt részt venni a német katonai vezetés munkájában, ráadásul abszolút nem érdekelte a politika. 1934 évének elején ő tanította repülésre Erhard Milch minisztert, aki később legnagyobb riválisa és ellenfele lett. 1934-ben eleget tett a német vezérkar (főként Göring) kérésének és visszatért a katonai pályára. Ezt önszántából soha sem tette volna meg, azonban Göring addig beszélte tele a fejét, míg végül kénytelen volt elfogadni a Harmadik Birodalom által nyújtott állást. Egyébként később kiderült, hogy Göring csak kihasználta Udetet, akit csupán hírneve és dicsősége miatt ültetett posztjába. Udetnek, bár továbbra is voltak aggályai a nácikkal szemben úgy döntött, eleget tesz a kérésnek, hiszen szolgálnia kell hazáját. Hazafiassága és a német légierő megerősítésének gondolata lebegett a szeme előtt, sajnos azonban ehhez nem rendelkezett a hozzá szükséges szervezői és vezetői képességgel.

A háború előestéjén mint Generalluftzeugmeister, azaz fegyverkezési és közbeszerzési igazgatóként szolgált. 1939-ben Udet az olasz-német kapcsolatok megerősítése végett Észak-Afrikában elkísérte egy repülésre Italo Balbo olasz marsallt. Hazatérése után újra előléptették, ezúttal a Luftwaffe főfelügyelőjévé. Udet azonban katasztrofális szervezési képességekkel bírt, ez pedig az angliai csata során tükröződött ki komolyabban. Ekkoriban igencsak visszaesett a német repülőgépgyártás, ezzel együtt a hatékonyság is. Ezek után a német légierő a kezdeti sikerek után a keleti fronton is vereséget szenvedett, az ekkorra hatalommániássá vált Erhard Milch pedig kihasználta a lehetőséget, és lelkileg kezdte összetörni Udetet. A főfelügyelő végső elkeseredésében az alkoholba menekült, stimulánsokat szedett, szerencsejáték adósságokat csinált. Milch egyre növekvő nyomásának hatására a mindig becsületes és lelkiismeretes pilóta belátta, a Luftwaffe veresége miatt csak ő okolható. Természetesen ez nem így volt, azonban Udeten ekkorra már annyira eluralkodott a pesszimizmus és a kedvetlenség, hogy Göring tanácsára egy szanatóriumba vonult, komolyabb idegi kezelésekre.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ekkor már a hazugságokkal megtört és lelkibeteg Udet párizsi szanatóriumából szemlélte a háború eseményeit. 1941. november 16-án Milch meglátogatta Udetet, és megadta neki a kegyelemdöfést, hiszen az egykori első világháborús ászpilótát már korábban emberi ronccsá tette. Látogatása során ismét szóba hozta a repülőgépgyártás alacsony színvonalát. Ezzel elérte amit akart, másnap reggel a főfelügyelőt holtan találták meg szobájában, öngyilkos lett. Udetet roppantul felbőszítette, hogy Göring akinek több évig legjobb barátja volt, elárulta őt. Szállodai szobájában találtak rá, mellette több konyakos üveg és a revolvere feküdt elszórva. Búcsúlevelében azt írta Göringnek, hogy szerinte a NSDAP vezér lepaktált a zsidó származású Milch-hel. Írja is volt barátjának: „Vasember! Cserbenhagytál!” Göring ezek után saját kezűleg írta meg jelentését a főfelügyelő haláláról, amelyet úgy tettek közzé, mintha a Udet egy új titkos fegyver tesztelése közben vesztette volna életét.

Érdekesség, hogy Udet-et a német pilóták nagy része még halálakor is tisztelte, pedig a Luftwaffe egész szervezetének inkább ártott mint használt. Ez a megbecsülése tehát inkább hírnevének, és becsületességének tudható be. Halálhíre igen megrázta a német légierő (1941-ben még) legkiválóbb és legsikeresebb pilótáját, Werner Mölders-t is. Mölders tisztelegni kívánt Udet koporsója mellett, ezért az orosz-frontról egy szállítógépen indult a november 22-ére kitűzött temetésre. A sors játéka, hogy az egyik legkiválóbb német ászpilóta soha nem érkezett meg, mert gépe az úton hóviharba került, s lezuhant (Mölders helyét később Galland vette át).(Mölders egy Heinkel He 111-esen kelt útra Berlinbe, november 21-én. Göring a rossz időjárási körülmények miatt megtiltotta, hogy ő vezessen. Már elhagyták Lodz városát, amikor a bal motor felmondta a szolgálatot. A Heinkel pilótájának csak két lehetősége volt, a kényszerleszállás, vagy egy hosszú út Wroclaw repteréig. Kolbe (a gép pilótája) főhadnagy az utóbbit választotta. A gép sikeresen elérte a repteret, ám többszöri próbálkozásra sem tudott leszállni. Eljött az idő a kényszerleszállásra. A pilóta egy közeli réten akarta lerakni a gépet. Fokozatosan ereszkedett. Egyszer csak egy gyár sziluettje tűnt fel a pilótafülke előtt. Kolbe hiába akarta felhúznia a gépet, a jobb motor is csütörtököt mondott. Az irányíthatatlan gép az épületnek csapódott. A háború addigi legeredményesebb német pilótája azonnal meghalt: gerince eltörött, mellkasa összeroncsolódott.)

Az első világháború 4. legeredményesebb ászpilótáját, a Luftwaffe főfelügyelőjét végül novemberben temették el Berlinben, Invalidenfriedhof temetőjében. Temetése hatalmas katonai pompával történt, még a führer és a vasember is megjelent a koporsónál.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelvű

  • Ernst Udet: A vaskereszt ásza (Ernst Udet saját maga által írt életrajza) 1981. ISBN 0668051612
  • Armand van Ishoven: The Fall of an Eagle (Ernst Udet életrajza) ISBN 071830067X
  • Ernst Udet: A Man's life (Saját maga által írt életrajza) London, 1960.

Német nyelvű

  • Ernst Udet: Ein Fliegerleben (Visszaemlékezései) Berlin 1935. ISBN 387943817X

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsődleges[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Másodlagos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Udet életrajza (angol nyelven). Acepilots.com. (Hozzáférés: 2011. április 15.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Ernst Udet (1896-1941) (angol nyelven). hystorian.net. (Hozzáférés: 2011. április 29.)
  2. ^ a b c Ernst Udet: The Rise and Fall of a German World War I Ace (angol nyelven). historynet.com, 2006. június 12
  3. ^ a b c Udet légi győzelmei (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  4. Ernst Udet az IMdb-n
  5. ^ a b c d Udet filmes alakításai (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. június 18.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Udet témájú médiaállományokat.