Werner Voss

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Werner Voss
Werner Voss.jpg
Beceneve "Krefeldi huszár"
Nemzetisége Német Birodalom Német
Fegyvernem Eredetileg lovasság, majd a légierő
Szolgálati ideje 1914-1917
Rendfokozata Hadnagy
Egysége KG 4
Jasta 2, 5, 9, 10, 14, 29
Csatái Első világháború
Kitüntetései Pour le MéritePour le Merite op witteachtergrond.jpg
Vaskereszt első és második osztálya Eisernes Kreuz Klasse2 WK1 .png
Lovagkereszt kardokkal
Porosz pilótajelvény

Werner Voss (Krefeld, Német Birodalom, 1897. április 13.Nyugat-Belgium, 1917. szeptember 23.) 48 légi győzelmet elért német ászpilóta, az első világháború 4. legjobb német vadászgép pilótája volt Josef Carl Peter Jacobs-sal közösen.

Tartalomjegyzék

Élete és katonai karrierje [szerkesztés]

1897. április 13-án született Krefeldben, a Német Birodalomban. 1914-ben, 17 éves korában jelentkezett a 2. Vesztfáliai huszárezredbe, majd a keleti fronton szolgált. Áthelyezték Egelsbergbe, a Német Légi Szolgálat kiképzőközpontjába.

Pilótaként [szerkesztés]

Werner Voss, három fedelű, Fokker F.I-se

Hamar kiderült, hogy nagyon bátor és tehetséges pilóta és nem sokkal a vizsga elvégzése után, már repülőoktatóként tevékenykedett, majd frontszolgálatra küldték. Először megfigyelésre küldték és aztán engedték repülni. Később áthelyezték, az ekkor Oswald Boelcke parancsnoksága alatt álló Jasta 2-höz, ahol Manfred von Richthofen kísérője lett. Az első légi győzelmére 18 évesen tett szert, 1916. november 21-én. Legtöbb győzelmét egy Albatros D.III-sal érte el, szám szerint 38-at. Ez után ideiglenesen a a Jasta 5, 9, majd a Jasta 14 parancsnoka lett, végül pedig a szövetségesek által csak "repülő cirkusz"-nak nevezett Jasta 10 parancsnoki posztját töltötte be. Ekkor tesztelte a Fokker F.I-gyet, amely pontosan illett a jelleméhez, evvel a géppel 10 légi győzelmet ért el. Ekkor festetett a gépe motorburkolatára, a ma már legendás japán papírsárkányokról származó motívumot (két szem, szemöldök és bajusz)-t. Vosst inkább úgy ismerte mindenki mint magányos, viszonyt rendkívül inspiráló pilótát, nem mint kiváló parancsnokot. 1917. június 6-án egy angol pilótával vívott párbajban súlyosan megsérül, de gyorsan begyógyultak a sebei és vissza került a frontja.

Legendás, végső bevetése [szerkesztés]

1917. szeptember 23-án Voss eltávozáson volt, de mivel még volt ideje és felszállásra készen állt a Fokker F. I-es gépe, úgy döntött, hogy még egyszer felszáll, hogy behozza hátrányát, Manfred von Richthofen-nel szemben, akinek ekkor 51 lelőtt gépe volt és Voss ezért azt gondolta, hogy ezt viszonylag könnyen behozhatná. Egyedül szállt fel, délutáni bevetésre, és összetalálkozott az angol 60. repülőszázad néhány Royal Aircraft Factory S.E.5 típusú gépével. Annak ellenére, hogy a légi harcban egyedül állt velük szemben (bár a légiharc egy kis részében vele harcolt Karl Menckhoff, egy másik német ász is egy vörös orrú Albatrosszal), Werner Voss megtámadta a brit egységet és több találatot is mért rájuk. Voss azt remélte, hogy ha az egyik lezuhan, azt valószínűleg látják a földön harcoló német egységek. Sajnos viszont, Voss szerencsétlenségére, az 56. repülőszázad második, majd a harmadik hulláma is csatlakozott a küzdelemhez. Ez a század volt az egyik leghíresebb mind közül és pilótái nagy része mind ász volt. Voss sajnos nem tudta, hogy evvel a századdal kell szembenéznie. Ez a légiharc lett az egyik leglegendásabb az Első világháborúban. Vossnak lett volna esélye elmenekülni kelet felé, de elkapta a harc heve és tovább akart küzdeni. Így hát a légi harcot választotta. Biztos volt benne, hogy a kavarodásban még le tud szedni néhány gépet, aztán visszatér a repülőtérre. Az újonnan érkezett repülők ezért támadást indított. Bár nem mindegyik gépet tudta eltalálni, kettőt sikerült visszavonulásra kényszerítenie, viszont az őt kísérő Karl Menckhoff gépét az angol gépek súlyosan megrongálták, ezért az a leszállásra kényszerült. Így Voss egyedül maradt, a Brit Birodalom legjobb pilótái ellen. Az angol pilótákat James McCudden legendás angol ász vezette, aki naplójában így emlékezett meg a Vossal való csatáról:

Mostanra a német triplán az alakzatunk közepén volt, fantasztikus volt látni, ahogy gépét repüli. Úgy látszott, hogy a pilóta mindannyiunkra egyszerre nyit tüzet, miközben másodjára is sikerült mögé kerülnöm. Egy másodpercre is nagyon nehéz volt mögötte maradni, mert olyan gyorsan mozgott és annyira kiszámíthatatlanul, hogy egyikünk sem tudott hosszabb ideig tüzelési helyzetben maradni. A triplán folyamatosan a hat S.E gépünk körül repült, amikor csak lehetőség adódott, rálőttünk. Egy alkalommal észrevettem, hogy a triplánra egyszerre legalább öt különböző gépből, azok mindkét géppuskájából felé mennek a nyomjelzők.

– James T.B. McCudden őrnagy

Voss gépe minden tulajdonságát felhasználta és így az összes ellenfelét folyamatosan kicselezte. Miután Voss és McCudden szemberepült egymással, Voss gépének jobb oldalát eltalálták egy másik ász, T.C. Hoidge lövései. Egy lövés Voss jobb oldalát érve, az áthatolt a tüdején. Voss valószínűleg elvesztette az eszméletét, mert lefelé süllyedt mikor a légiszázad egy újabb ásza, Arthur Rhys-Davids a gépe mögé repült és egy sorozatot leadva megadta a kegyelemdöfést. Repülőgépe belecsapódott a földbe és Voss nem élte túl. A holtestét néhány helyi brit katona találta meg.

Nyughelye [szerkesztés]

Vetélytársától, Richthofentől eltérően, ő nem kapott díszes katonai temetést, a halálának helyén hantolták el a holttestét. Később, már a háború után tették át a német Lagermack háborús sírhelyre, nagyjából 6 km-re Ypres-től, Belgiumban.

Versengése Richthofennel [szerkesztés]

Amíg élt, sokan azt állították róla, hogy ő az egyetlen pilóta, aki betudná hozni Richthofent. Ez még az ő életében nem is lehetett volna lehetetlen, mert halálakor a német ász csak három géppel többet lőtt le Vossnál. Ez a versengés vezette Vosst is az utolsó végső csatájába. Vetélytársa Richthofen egy évvel később halt meg.

Személye a kultúrában [szerkesztés]

Több dokumentum filmet is forgattak az életéről és az utolsó légi harcáról. Ezen kívül néhány filmben szerepelt még a figurája, általában a "Vörös báró" mellett. Legismertebb filmek:

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]