Rudolph Berthold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolph Berthold
Rudolph Berthold.jpg
Beceneve A vaslovag
Született 1891. március 24.
Meghalt 1920. március 15. (29 évesen)
Harburg
Nemzetisége Német Birodalom német
Fegyvernem gyalogság, légierő
Szolgálati ideje 1910–1918
Rendfokozata Kapitány
Egysége FFA 23, Jasta 4, Jasta 14, Jasta 18, JG II, KEK Vaux
Csatái Első világháború - nyugati front
Kitüntetései Vaskereszt
Pour le Mérite Érdemrend

Rudolph Berthold (Bamberg, 1891. március 24. - Harburg, 1920. március 15.) kapitány, az első világháború egyik legeredményesebb német pilótája. 44 légi győzelmével bőven beírta magát az ászok, illetve a legjobb német pilóták közé. Az összesített sorrendben a 6. legeredményesebb német pilóta volt. Berthold híres volt kitartásáról, szívósságáról és hazafiasságáról. Ellenfelei rettegtek tőle, a német bajtársai pedig ujjongtak ha feltűnt a harcmezőn.

Az első világháború előtt és alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1891-ben született a németországi Bambergben. A hadseregbe 1909 végén lépett be, 1910-ben pedig a gyalogsághoz került. Hamar érdeklődni kezdett a repülés iránt, már 1913 végére megtanult repülni a folyamatos gyalogsági szolgálat mellett. Mikor a háború kirobbant, már a Német Birodalom légierejének egy megfigyelője volt. 1916-ban már egy együléses vadászgép pilótája. Tehetsége és repülői képességei korán megmutatkoztak, mert 1916-ban kevesebb mint 3 hónap alatt már 5 légi győzelmet aratott, ezeket pedig egyszemélyes vadászgépével érte el. A világháború során többször sebesült meg, de mindig visszatért osztagához. Ebben is megmutatkozott keménysége és hazafisága, ami nagy hírnevet szerzett neki a német katonák körében. Augusztusban a Jasta 4-hez került és átvette a parancsnokságot Hans Buddecke-től. A Jasta 4-ben további győzelmeket aratott melyek közül 2 nem hivatalos. 1917. május 23-án súlyosan megsérült egy balesetben. Eltört orra, combja, medence csontja, ráadásul egy helyen a koponyája is megrepedt. Néhány hét múlva visszatért, és a Jasta 18-hoz került, azonban 1917. október 10-én ismét megsebesült. Ezúttal néhány géppuskából való golyó teljesen összezúzta jobb karját. Ismét visszatért és szerencsét próbált. Egy ideig újra régi fényében tündökölt és sorra aratta győzelmeit (többségét a belga fronton). Pályafutása azonban kettétört, amikor 1918-ban összeüközött egy géppel. Bertholdnak állítások szerint iszonyú fájdalmai voltak behegedt sebei miatt. Élete végéig megnyomorodott, és parancsot is kapott a leszerelésre. Azonban életfilozófiája szerint „Jobb meghalni a harcban, mint egy egész életen át nyomorultnak lenni”, ezért nem volt hajlandó visszavonulni. A háború alatt rengeteg kihagyása és sebesülése ellenére 44 győzelmet aratott. Sebesüléseinek számából és súlyából látszik, hogy sohasem adta fel a harcot, csak ha megsebesült vagy elfogyott az üzemanyaga.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború után Berthold fanatikus hazafi és nacionalista lett, tagja volt az antikommunista Freikorpsnak. Részt vett több tüntetésen, amelyeken a kommunisták ellen harcoltak. Rudolph Berthold túlélte a háborút, de 1920-ban egyes források szerint néhány tüntető megfojtotta, illetve más források szerint fejbe lőtte.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]