Royal Aircraft Factory S.E.5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Royal Aircraft Factory S.E.5
Royal Aircraft Factory SE5a.jpg
S.E.5a

Funkció Vadászrepülőgép
Gyártó Royal Aircraft Factory[1]

Személyzet 1 fő
Szolgálatba állítás 1917. március
Méretek
Hossz 6,38 m m
Fesztáv 8,12 m m
Magasság 2,89 m m
Szárnyfelület 22,67 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 639 kg kg
Tömeg üzemanyaggal 880 kg kg
Hajtómű
Hajtómű Hispano-Suiza
Teljesítmény 200 LE kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 222 km/h
Legnagyobb repülési magasság 5185 m
Repülési időtartam 2,5 óra
Fegyverzet
Beépített fegyverzet

A Royal Aircraft Factory S.E.5 együléses brit vadászrepülőgép.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1916. november 22-én emelkedett a levegőbe az S.E.5[2] első prototípusa, az A4561. A gépet Henry P. Folland, J. Kenworthy és F.W. Goodden őrnagy tervezték az angol Royal Flying Corps megrendelésére Farnboroughban a Royal Aircraft Factory gyárában. A megrendelés értelmében az új gépnek a svájci Marc Birkigt által tervezett 150 LE-s úgynevezett Hispano-Suiza[3] motorra kellett épülnie, ami az első világháború elején egy nagyon erős és modern motornak számított. RAF által készített tervek nagy benyomást tettek az angol hadvezetésre és már a prototípus első felszállását megelőzően megrendelték az első 24 darabos szériát a gyártól. Ezen felül további két prototípust is építettek, A4562 és A4563 sorozatszámmal.

A második prototípus, az A4562 1916. december 4-én szállt fel először, majd Goodden őrnagy Franciaországba repült vele további tesztrepülések céljából. A franciaországi tesztek eredményei alapján kisebb módosításokat hajtottak végre a már legyártott, illetve gyártás alatt lévő szériagépeken is. A tesztelést követően a géppel visszarepültek Angliába, ahol azonban 1917. január 28-án egy rutin repülés során a második prototípus lezuhant és Goodden őrnagy életét vesztette. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a balesetet a szárnytartók és a bordák közötti csatlakozók gyengesége okozta. Ennek alapján további változtatásokat hajtottak végre a gépeken.

A harmadik prototípus, az A4563 lett az S.E.5a prototípusa.

Az első éles bevetésre 1917. április 22-én került sor a németek ellen a franciaországi vonalak mögötti járőrözés során, majd négy nappal később Albert Ball százados egy légicsatában sikeresen lelőtt vele két német repülőt.

1917 májusára az éles bevetések tapasztalait is figyelembe véve kezdtek hozzá a gép továbbfejlesztéséhez a RAF tervezői az A4563-as prototípus felhasználásával. A továbbfejlesztett gép a S.E.5a nevet kapta. A legfontosabb változás az volt, hogy az S.E.5a már 200 LE-s Hispano-Suiza motorokat kapott, ezáltal növekedett a végsebessége és javult az emelkedőképessége. Az eredeti típust 1917 végéig teljesen felváltotta az új, továbbfejlesztett változat.

Az I. világháború végéig 286 pilóta vesztette életét az S.E.5 és S.E.5a típusokkal repülve, ebből 207-en légicsatában, 79-en pedig a típussal bekövetkezett egyéb légibalesetek során haltak meg.[4]


Hadrendbe állító országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália Ausztrália
Kanada_1921 Kanada
Lengyelország Lengyelország
Dél-Afrika_1928-1994 Dél-Afrika
Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok

Pilóták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Aircraft Factory S.E.5 témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. További gyárak is gyártották licenc alapján
  2. A gép neve a Scout Experimental 5, azaz 5-ös számú kísérleti járőr rövidítése.
  3. A név jelentése spanyol-svájci, ami onnan ered, hogy ezt a svájci tervek alapján készült motort először Spanyolországban gyártották. Az angol Royal Flying Corps által megrendelt motorok azonban már Franciaországban készültek.
  4. Lásd: The Aerodrome