Duna Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Duna Televízió HD szócikkből átirányítva)
Duna Televízió Nonprofit Zrt.
Dunatvzrt.png
Jelmondat: A nemzet televíziója.
Adatok
Indult 1992. december 24.
Társaság Duna Televízió Zrt.
Tulajdonos Közszolgálati Közalapítvány
Nézettség 2,3% (2013.)[1]
Ország Magyarország
Székhely Budapest, Kunigunda útja 64.
Társadók M1  · M2  · M3/M3D  · Duna World · MTVA Info
Vétel
Földi sugárzás
Hello Digital
MinDigTV
Műholdas vétel
Eutelsat 9A
UPC Direct 3.. programhely
Digi TV
T-Home Sat TV
Hello HD
Kábeles vétel
UPC 3.. programhely
T-Home Kábel TV
Fibernet
DigiKábel
TvNetWork
TVnet
PARISAT
Vidanet
IPTV
T-Home
TVnet
InviTV
Externet
Interware
Hivatalos oldal

A Duna Televízió 1992 és 2010 között önálló magyar közszolgálati műholdas televíziós szervezet. 1992. december 24-től sugározza műsorait a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság számára, amelyeket 2011. január 1-jétől az MTVA gyárt. Jelenleg két televíziós csatornát működtet: Duna (az egyes csatorna) és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). A Duna Televízió részvénytársasági formában működik. Fontos feladatának tekinti az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatását. Tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának.

Küldetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vállalt küldetése, hogy hiteles tájékoztatást nyújtson hazai és külföldi eseményekről, kulturális teret képezzen a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára. Az összetartozás, a konszenzus, a tolerancia tévéje. Egészként kezeli a magyarságot világnézeti és politikai törésvonalaktól függetlenül. De szervező erő is egyben, amely nemcsak tükrözi a megtörtént eseményeket, hanem mozgósít, összekapcsol ─ s ebben határozottan különbözik más televízióktól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió csatornáinak jelenlegi és korábbi logói

Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992 augusztusában Budapesten. Az “égi köldökzsinór” terve összhangban áll az alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: “A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” Ezt követően Csoóri Sándor vezetésével megalakult a Hungária Televízió Alapítvány és megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben még a televíziót Hungária Televízió néven említik. A mai név csak az indulás előtt született meg. A tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, műsora 1992. december 24-én indult egy közvetítőkocsiból, s mára öt kontinensen, tizenötmillió nézőhöz jut el, hidat teremtve az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Az adás 1992. december 24-én délután 17-órakor indult el. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására, majd 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit, s 2011 végéig ez lett az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása után ma az Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64.-ben készülnek a műsorai. Tölgyesi Ágnes 2000–2004 között forgatta a Duna Televízió történetét bemutató hatrészes sorozatot, mely a műholdas csatorna ötletétől a 2004 végéig tartó folyamatot mutatja be.

Technikai fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műsorait 2007 őszétől angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírműsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő rendszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.

Anyagi helyzete, finanszírozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993. végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tv jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába. Jelenleg az MTVA állami támogatásokból és reklámbevételekből működteti a Duna és a Duna World csatornákat.

Kezdeti műsorrendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992. november 1-jén megindultak a Duna Televízió tesztadásai napi három órában, majd december 24-én délután 17-órakor megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsor. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért filmtévének is nevezték. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora volt annak ellenére, hogy az első éven csak 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek külön tematikus napokkal. A Duna Televízió személyes találkozókat is szervezett, ahol a műsorok készítői személyesen találkozhattak a külhoni nézőkkel. Elnyerte A világ legjobb kulturális televíziója címet is.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni.

Története évszámokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTVA részeként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. január 1-jétől a Duna Televízió, mint önálló intézmény megszűnt. Alkalmazottainak nagy részét egy időre átvette az MTVA, ettől kezdve az MTVA gyártja a műsorait. Az átvett dolgozók egy részétől az MTVA fokozatosan megvált. Műsorainak egy része megszűnt, csatornát váltott, vagy külső gyártásba került. Második csatornáját többször átalakították, először, mint kulturális csatorna működött, majd 2012-től ide kerültek a Magyar Televízió egyes műsorainak ismétlései is. Az M2 átalakítása után sokszor napi 6-7 órában átvette a parlamenti közvetítések HD minőségű sugárzását. Hírműsorai gyártásáért az MTI felel. A műsorok gyártása átkerült a Magyar Televízió új, technikailag alig felszerelt székházába, saját stúdióinak technikája ide került beépítésre. Megszüntették önálló teletext szolgáltatását, valamint a műholdas adást átköltöztették a Magyar Televízió által bérelt műholdas pozícióba. A földfelszíni sugárzásban az MTV-vel közös frekvenciákra került. Megváltoztatták logóját és arculatát. Megszűnt önálló közönségszolgálata és internetes hírközlése. Mára szinte teljesen beolvadt a Magyar Televízióba, valamint az MTVA-ba.

Csatornái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió logója

Duna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna a Duna Televízió 1-es csatornája. 2006-ig egyet jelentett magával a Duna Televízióval. Kezdetben csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot. Ma napi 24 órában fogható Európa csaknem egész területén.

A Duna World logója

Duna World[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna World a Duna Televízió második csatornája. 2006-ban Duna II Autonómia néven indult. 2011 októberétől Duna 2 néven sugárzott, 2012. január 1-jétől pedig Duna World néven sugároz. Műsora szinte az egész világon fogható műholdról. Műsoridejének 24 órásra való bővítése után felváltotta a tengeren túli sugárzásban a Duna Televízió 1-es csatornáját.

Műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió arculata 2012. július 27-től

A Duna TV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét.

A Duna és a Duna World műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1 Könyv (HD)Naponta többször jelentkezik 1 percben. A könyvek íróival Lackfi János műsorvezető beszélget.
  • ArcélekA Portrésorozat olyan személyiségeket mutat be, akik magatartásukkal, munkájukkal, cselekedeteikkel példát mutatnak.
  • Kárpát ExpresszKárpát-medencei magazinműsor.
  • KultikonMárcius 19-től a Duna Televízióban minden hétköznap 22 órától egyórás műsorral várja a művészetek kedvelőit a Kultikon. A műsort a Duna World is megismétli.
  • KözbeszédAktuális közéleti háttérműsor minden hétköznap.
  • KlubszobaA csaknem egyórás műsorban olyan témák kerülnek terítékre, amelyek bármely családban, baráti vagy munkahelyi közösségben is beszédtémák.
  • Fölszállott a páva 2012Az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza népzenei és néptánc-vetélkedője.
  • KívánságkosárMinden hétköznap 13:00-tól 15:00-ig zenével, beszélgetéssel, programajánlatokkal, szívhez szóló üzenetekkel és telefonos jókívánságokkal szórakoztatja a nézőket.
  • TérképA Térkép a Duna Televízió minden hétköznap, a Híradó után jelentkező világmagazinja.
  • Parlamenti közvetítés (HD)Hétfőn 13:00-től, kedden 9:00-tól.
  • HíradóFő kiadása 18:00-kor jelentkezik 25 percben.
  • Heti hírmondóA Heti Hírmondóban a térség és a nagyvilág magyarságát érintő, közérdeklődésre számot tartó politikai eseményeket, történet- és társadalomtudományi jelenségeket vitatják meg hazai és határon túli politikusok, közéleti személyiségek, elemzők.
  • Hogy volt?!A Hogy volt?! retróműsor az MTV archívumára épül. Az archívum rejtett kincseit nem csak eredeti formájukban idézi meg a sorozat, a műsorvezetők a Hogy volt!? stúdiójában mindenkit vendégül látnak az egykori alkotók közül.
  • GazdakörA Gazdakör hetente hat alkalommal mutatja be az agrárium, és az élelmiszer-gazdaság mellett, a vidéki Magyarország társadalmi helyzetét, problémáit.
  • Önök kértékKívánságműsor a nézők levelei alapján, melyben a mai slágerek mellett számos olyan kabarérészlettel, dallal, avagy prózai művel találkozhatnak a nézők, amelyek mára televízió-történeti jelentőségűek lettek. lettek.
  • Lélek-Boulevard„A lélek útján, a Lélek Boulevardon szívesen látom Önöket is, hogy találkozzanak vendégeimmel, és megismerhessék őket teljes valójukban.” (Barkó Judit)
  • TörzsasztalA Törzsasztal társasága olyan témákról cseréli ki gondolatait, amelyek – itthon és a határokon túl – mindazok számára fontosak, akiknek „emberhez méltó” gondjuk van.
  • Duna MoziA Duna Televízió régi és új filmjeit bemutató műsorblokk.
  • Duna World NewsA Duna World angol nyelvű hírösszefoglalója.
  • Öt kontinens - egy nemzetA Duna Worldön látható magazin körképet ad arról, hogy miként élik mindennapjaikat a magyar közösségek világszerte.
  • HagyatékA „Hagyaték” a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak.
  • Száműzött magyar irodalomA tavasszal indult sorozat költők, írók életútjáról és műveikről igyekszik átfogó képet adni Takaró Mihály irodalomtörténész szakmai irányításával és műsorvezetésével.
  • LyukasóraA Lyukasórát neves irodalmárok alapították, immár 21 éve. A kéthetente vasárnap jelentkező műsorban költőkből, színészekből, irodalomárokból álló összeszokott baráti társaság tagjai kalauzolják egymást és a nézőket a költészet izgalmas világába, olykor alig ismert területeire.
  • CsellengőkEltűnt gyermekeket és felnőtteket kereső műsor.
  • Sírjaink hol domborulnakTöbb mint hat évtizede már, hogy befejeződött a II. világháború, de még mindig több százezer család keresi a harctereken, a hátországban, hadifogoly- vagy munkatáborokban eltűnt, elhunyt hozzátartozóját – nekik segít a Duna TV.

Műsorvezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meghatározó képernyős arcai többek között: Asbóth József, Banner Géza, Barkó Judit, Borsa Miklós, Ciprusz Éva, Gáspár Monika, Gyárfás Dorka, Kalocsai Andrea, Morvai Noémi, Mucsányi János, Szántó Georgina, Szöllősi Györgyi, Teszári Nóra, Varga Edit.

Csatornahang[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió mindkét csatornájának a közmédia megújításától Kőszegi Ákos és Györgyi Anna a hangja.[2] Az ő hangja hallható legtöbbször a műsorajánlók alatt. A csatorna további hangjai: Rátóti Zoltán és Pikali Gerda. Mindketten a Magyar Televízió hangjai, viszont néha a Duna Televízióban is feltűnnek.

Sugárzása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatorna indulása után a műsort a műholdak mellett magyarországi földi frekvenciákon is sugározták. 1997-től a földi műsorszórás megszűnése után az m2-höz hasonlóan az adást csak műholdról továbbították. Műholdon az adás eredetileg csupán Európa területén volt fogható, majd 2004 karácsonyán Észak-Amerikában és Ausztráliában is lehetővé tették a vételét. Európában az Eutelsat 9A, Észak-Amerikában a Galaxy 19, Dél-Amerikában az NSS 806, Ausztráliában és Új-Zélandon az Optus D2 műholdról sugározták, de 2009. július 22. óta az amerikai és ausztráliai sugárzásban felváltotta testvércsatornája, jelenlegi nevén a Duna World. A Duna Televízió 1. csatornája így most ismét csak Európában műholdról, ill. Magyarországon és a határ közelében a (MinDigTV) platformon érhető el. Az összes kábeltelevízió szolgáltatási csomagjában megtalálható. Számos műsora elérhető az interneten – a csatorna honlapjáról stream video formájában.

Jelenlegi európai műholdas (HD) vétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műhold: Eutelsat 9A, Keleti 9 fok
  • Frekvencia: 11957,64 MHz
  • Polarizáció: V (függőleges)
  • Szimbólumsebesség: 27500
  • FEC érték: 2/3
  • Moduláció: MCPC, 8PSK, DVB-S2
  • Képtömörítés: MPEG-4 H.264 AVC
  • Hang: AC3, AAC

Egykori műholdak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összefogás a Duna Televízióért[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió nézőinek bizalmát, ragaszkodását fejezi ki az Összefogás a Duna Televízióért mozgalom létrejötte is. A felhívásban arra kérik a mindenkori magyar kormányt és a tulajdonos Országgyűlést, hogy megfelelő támogatással garantálja a Duna Televízió biztonságos, perspektivikus jövőjét. Az intézmény mellé álltak egyházi méltóságok, Kossuth-díjas művészek, Széchenyi-díjas akadémikusok és a határon túli magyarok vezetői.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzet Televíziója működésének 20 éve alatt közel 200 díjat és kitüntetést kapott. Az elnyert díjak közül néhány:

  • UNESCO Camera-díj (1999) (e szerint a Duna Televízió a világ legjobb kulturális televíziója)
  • Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma Díja (1996, 2002)
  • Európai Újságírók Szövetségének Európa Díja (1999)
  • Aranypálma díj (2006) (Duna II. Autonómia csatorna beindításáért)
  • Román Kulturális Intézet Média-díj (2007)
  • Ilyas Efendiyev-díj (2007) (Azerbajdzsán népszerűsítéséért)
  • Premio per la Cultura (2008) (az olasz kultúra igényes közvetítéséért)
  • Ex Libris Díj (2009) (a magyar kultúrkincs megőrzéséért)
  • Eutelsat-Hot Bird Közönségdíj (2006, 2008, 2009)

Vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Regionális stúdiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csatornanézettség - 2013: A 49 legnézettebb hazai tévéadó. Sorozatwiki.hu, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. január 25.)
  2. Csatornahangok. Emtv.blog.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  3. Dobos Menyhért a Duna Televízió új vezérigazgatójaIndex, 2011. szeptember 7.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]