Csáky István (politikus)
| Csáky István | |
 | |
| Magyarország külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1938. december 10. – 1941. január 27. | |
| Előd | Imrédy Béla |
| Utód | Teleki Pál |
| Született | 1894. július 18.[1] Segesvár |
| Elhunyt | 1941. január 27. (46 évesen)[2][3][4] Budapest[5] |
| Párt | Magyar Élet Pártja |
| Foglalkozás |
|
| Halál oka | mérgezés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky István témájú médiaállományokat. | |
Gróf körösszeghi és adorjáni Csáky István Zsigmond László (Uncsukfalva, vagy Segesvár, 1894. július 14. – Budapest, 1941. január 27.) külügyminiszter az Imrédy-, majd a második Teleki-kormányban.
Élete
A gróf körösszeghi és adorjáni Csáky család sarja. Apja, gróf Csáky Zsigmond (1866-1945), anyja nagytóthi Apáthy Ilona (1874-1934) volt.[6] Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Bécsben konzuli iskolát és Budapesten jogot végzett. 1919-ben, mint követségi attasé lépett a külügyminisztérium szolgálatába, majd a magyar delegáció titkáraként részt vett a trianoni béketárgyalásokon. 1921-ben a vatikáni magyar követség II. osztályú titkáraként működött, majd 1923-1924-ben a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1924-től 1926-ig a bukaresti magyar követségen dolgozott. 1928-tól 1932-ig a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, majd vezetője lett. 1933-tól 1935-ig a madridi és a lisszaboni követségeket vezette ügyvivői rangban, aztán visszatért Magyarországra, ahol a miniszter kabinetjének vezetője lett. Az 1938. szeptember 29–30-án tartott müncheni négyhatalmi értekezleten (müncheni egyezmény) megfigyelőként vett részt. Jelen volt az első bécsi döntésnél is. 1938. december 31-én, időközi választáson az ózdi kerület képviselője lett, majd az 1939-es választásokon Sopronban jutott mandátumhoz. 1938. december 10-én külügyminiszter lett Imrédy Béla kormányában.
Külügyminiszterként részt vett az antikomintern paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés létrejöttében, (emiatt Erdélyben egy időre az ő nevét viselte a Rekettyés-csúcs), valamint közreműködött Magyarország csatlakozásában a háromhatalmi egyezményhez. Teleki Pál miniszterelnök nevében ő írta alá 1940. december 12-én a magyar-jugoszláv barátsági szerződést, melynek megszegését már nem érte meg, 1941. január 27-én érte a halál.
Jegyzetek
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ genealogy.eu Csáky family 03
Források
- Csáky István életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Csáky István életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
További információk
- Gróf Csáky István élete és munkássága a magyar revízió szolgálatában; összeáll. Matolay Géza; Halász, Bp., 1941
- Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája. 1939–1941; Akadémiai, Bp., 1964
.svg){kind=small}