Cserhátsurány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 11:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Ez a szócikk Cserhátsurányról szól. Hasonló címmel lásd még: Surány (egyértelműsítő lap).
Cserhátsurány
Cserhátsurány látképe
Cserhátsurány látképe
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKatulin Károly (független)[1]
Irányítószám2676
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség682 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″
Cserhátsurány (Nógrád vármegye)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cserhátsurány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

Romhánytól északkeletre fekvő település.

Nevének eredete

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.

Története

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.

A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.

1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.

1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát. A választás négy polgármester-jelöltje között a hivatalban létő településvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
837
850
858
750
687
682
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72%-a magyarnak, 6,1% cigánynak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64%, református 1%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,8% (32% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességek

Híres emberek

Képgaléria

  • A község római katolikus temploma
    A község római katolikus temploma
  • Légi fotó a cserhátsurányi Jánossy-kastélyról
    Légi fotó a cserhátsurányi Jánossy-kastélyról
  • A Simonyi-kastély légi felvételen
    A Simonyi-kastély légi felvételen

Jegyzetek

  1. ↑ a b Cserhátsurány települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 4. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  6. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Cserhátsurány Helységnévtár
  13. ↑ Sréter kiskastély - Cserhátsurány. museum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
  14. ↑ Simonyi-kastély. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)

További információk

Sablon:Nógrád megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserhátsurány&oldid=23766180”