Boldogasszony (település)
| Boldogasszony (Frauenkirchen) | |||
 |
|||
| Boldogasszony búcsújáró temploma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Kerület | Nezsideri járás | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1324 | ||
| Polgármester | Josef Ziniel (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7132 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2837 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Boldogasszony
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 47° 50′ 28″, k. h. 16° 55′ 10″ | |||
| Boldogasszony weboldala | |||
Boldogasszony (más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen, horvátul Svetica za jezerom) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nezsidertől keletre 18 km-re fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Boldogasszonynak szentelt templomáról nevezték el.
Története[szerkesztés]
A hagyomány szerint II. András király uralkodása alatt a Fertő úgy kiöntött, hogy több falut elnyelt a víz. Ezek helyett alapították 1240-ben a mai települést. 1324-ben "Zenmária" néven említik először. Területén már az ókorban település volt. Mosonszentandrás felé eső határrészén jelentős római településre utaló leletek kerültek elő. Mária kegyhelye már a 13. században ismert volt. Régi temploma a 14. században épült, ezt a török 1529-ben lerombolta. Mária-kegyképét 1661-ben hozták ide a Fraknói vár várkápolnájából, ahol az Eszterházyak tulajdonában volt. Az Eszterházy Pál által 1668-ban újjáépíttetett templomát és kolostorát 1683-ban a török ismét elpusztította. 1696 és 1702 között az olasz Francesco Martinelli tervei szerint bővítve építették újra fel. Eredetileg egy tornya volt, mely közvetlenül a felszentelés után ledőlt. Ebben égi jelet látva a herceg két torony építését rendelte el. Régi híres búcsújáróhely.
Fényes Elek szerint " Boldogasszony, (Frauenkirchen), német m. v. Mosony vgyében, 7 óranegyedre a Fertő tavától, 1352 kath., 565 zsidó lak. Van egy ferencziek kolostora, szép szentegyházzal együtt, synagógája; csinos urasági épülete. Népes bucsujáróhely. Bir 53 harmadrendű jobbágytelket, 229 2/ hold második, 1077 4/ hold harmadik, 733 2/ h. negyedik osztálybeli urbéri szántóföldet, 112 embervágó harmadik osztálybeli rétet. Telkes gazda van 57, kézmüves 37, kalmár 3. F. u. hg. Eszterházy, s a város feje egy uradalomnak, mellyhez még Tétény-Valla, Pomogy, Bánfalu, Puszta-Somorja, Alsó-Ilmicz egész helységek, Gálosnak nagyobb, s Nizsidernek kisebb részei tartoznak." [1]
1910-ben 2732 lakosából 1970 német és 756 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.
1678-ban Eszterházy Pál a heiligenkreuzi apátság barátudvari birtokairól a katonák által kirabolt zsidókat telepített le ide. Számuk 1876-ban érte el a tetőpontját, akkor 864 zsidó lakos élt itt. 1938 márciusában az Anschluss után a településen gyűjtőtábort létesítettek, ahol az ún. „Fertőszög” mintegy 400 zsidó lakosát gyűjtötték össze. Április folyamán többségük átmenekült a magyar határon, így az itteni zsidó közösség megszűnt létezni. Zsinagógájukat 1939-ben lerombolták, csak temetőjük maradt fenn a mai napig.
A község határában 1914-ben egy Esterházy telken hoztak létre a hadifogoly tábort. 15.000 fogoly és körülbelül 200 kunyhók épült fel. 1915-ben a tífusz járvánban néhány napon belül több mint 2.000 orosz, szerb, olasz fogoly halt meg. A tábor vízvezetékkel és közvilágítással is el volt látva. Ma az emlékparkban 2363 sírt tartanak nyílván.
2001-ben 2856 lakosából 2503 osztrák, 209 magyar, 19 horvát volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kegytemplomát, mely 1990-óta „basilica minor” rangot visel Eszterházi Pál herceg építtette 1668-ban, majd miután 1683-ban a török elpusztította 1696 és 1702 között újjáépítették. Ma ez Burgenland egyetlen bazilikája. Belsejét Burgenland legszebb barokk templombelsőjének tartják.
- A ferences kolostort 1733-ra építették újjá.
- A kálvária 1683-ban épült, 1958-ban helyezték át mai helyére.
- Mosonyi Mihály szülőháza
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1815. szeptember 2-án Mosonyi Mihály zeneszerző.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal (németül)
- A bazilika ismertetője (németül)
- Kislexikon
- A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
