1955-ös Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1955-ös monacói nagydíj
Az évad 2. versenye a 7-ből
az 1955-ös Formula–1 világbajnokságon.
Monte Carlo track.jpg
Versenyadatok
Dátum 1955. május 22.
Hivatalos elnevezés XIII Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monte-Carlo
Versenypálya 3,145 km
Táv 314,500 km
Körök 100
Időjárás napos
Pole-pozíció
Versenyző Argentína Juan Manuel Fangio
(Mercedes-Benz)
Idő 1:41,1
Leggyorsabb kör
Versenyző Argentína Juan Manuel Fangio
(Mercedes)
Idő 1:42,4 (27. a(z) 100-ból)
Dobogó
Első Franciaország Maurice Trintignant
(Ferrari)
Második Olaszország Eugenio Castellotti
(Lancia)
Harmadik Franciaország Jean Behra
Flag of Italy.png Cesare Perdisa
(Maserati)

Az 1955-ös Formula–1 világbajnokság második futama a monacói nagydíj volt. A 100 körös, 1950 után másodszor megrendezett versenyt május 22-én tartották Monaco utcáin.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A verseny előtt már sötét felhők kezdtek gyülekezni a Formula–1 felett, amelyekből villámként csaptak le a tragédiák. Nem sokkal a futamot megelőzően Stirling Moss egy Mercedes-Benz volánjánál megnyerte a Mille Migliát vetélytársa, Juan Manuel Fangio előtt. Moss győzelmét egy tragédia tette szomorúvá, amely egy kislány életét követelte. Paudában egy Alfa Romeo a nézők közé hajtott. Pauban Mario Alborghetti halálos balesetet szenvedett és kilenc néző is megsérült. Hans Herrmann Monte-Carlóban egy edzés során csigolyatörést szenvedett, de ő túlélte. Ekkor még senki nem sejthette, hogy ebben az esztendőben még közel száz áldozatot fog követelni az autóversenyzés. A Mercedes-Benz Herrmann helyére a francia André Simont szerződtette, ő helyettesítette sérült társát.

Időmérő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időmérő edzést Juan Manuel Fangio nyerte, 1:41,1-es idővel. A versenyzőnek a 16., csapatának, a Mercedes-Benznek pedig az 5. első rajthelye volt ez.

Rajtpozíció Rajtszám Versenyző Csapat Köridő Különbség
1 2 Argentína Juan Manuel Fangio Mercedes 1:41,1
2 26 Olaszország Alberto Ascari Lancia 1:41,1 +0,0
3 6 Egyesült Királyság Stirling Moss Mercedes 1:41,2 +0,1
4 30 Olaszország Eugenio Castellotti Lancia 1:42,0 +0,9
5 34 Franciaország Jean Behra Maserati 1:42,5 +1,4
6 36 Argentína Roberto Mieres Maserati 1:43,7 +2,6
7 28 Olaszország Luigi Villoresi Lancia 1:43,7 +2,6
8 38 Olaszország Luigi Musso Maserati 1:44,3 +3,2
9 44 Franciaország Maurice Trintignant Ferrari 1:44,4 +3,3
10 4 Franciaország André Simon Mercedes 1:45,4 +4,3
11 40 Olaszország Cesare Perdisa Maserati 1:45,2 +4,5
12 18 UK Mike Hawthorn Vanwall 1:45,6 +4,5
13 8 Franciaország Robert Manzon Gordini 1:46,0 +4,9
14 42 Olaszország Giuseppe Farina Ferrari 1:46,1 +5,0
15 48 Olaszország Piero Taruffi Ferrari 1:46,4 +5,3
16 12 Franciaország Élie Bayol Gordini 1:46,7 +5,6
17 14 Franciaország Louis Rosier Maserati 1:46,8 +5,7
18 46 USA Harry Schell Ferrari 1:46,9 +5,8
19 32 Monaco Louis Chiron Lancia 1:47,3 +6,2
20 10 Franciaország Jacques Pollet Gordini 1:49,4 +8,3
NK* 22 UK Lance Macklin Maserati 1:49,4 +8,3
NK 24 UK Ted Whiteaway HWM 1:57,2 +16,1

*nem kvalifikálta magát

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pole pozícióból induló Fangio és Moss meggyőző fölénnyel uralták a mezőnyt, amíg mindketten a motor meghibásodása következtében ki nem estek. Moss a 81. körben kényszerült feladni a küzdelmet, így Alberto Ascari átvette a vezetést. (Mosst a 9. helyen rangsorolták, mert bár kiesett, teljesítette a versenytáv 90%-át.) Ezt a kört azonban ő sem tudta befejezni. Az alagútból kiérkezvén elvesztette uralmát a Lancia felett, és a tengerbe zuhant. A matrózok gyorsan az olasz versenyző segítségére igyekeztek. A gyors intézkedésnek köszönhetően néhány karcolással megúszta a balesetet, legalábbis Ascari nem panaszkodott. A futamot a francia Maurice Trintignant nyerte egy Ferrarival.

Ascarit kórházba szállították, ő azonban haza akart menni. Végül saját felelősségére hazengedték. 4 nappal a balesete után Monzában tesztelt egy sportautót. A 4. körében a Vialone kanyarban autója felborult. Ascari ezt a balesetet már nem élte túl. Később a kanyart átépítették, és róla nevezték el.

Végeredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat Megtett kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 44 Francia Maurice Trintignant Ferrari 100 2:58:09,8 9 8
2 30 Olaszország Eugenio Castellotti Lancia 100 +20,2 4 6
3 34 Francia Jean Behra
Olaszország Cesare Perdisa
Maserati 99 +1 kör 5 2
2
4 42 Olaszország Nino Farina Ferrari 99 +1 kör 14 3
5 28 Olaszország Luigi Villoresi Lancia 99 +1 kör 7 2
6 32 Monaco Louis Chiron Lancia 95 +5 kör 19
7 10 Francia Jacques Pollet Gordini 91 +9 kör 20
8 48 Olaszország Piero Taruffi
Belgium Paul Frère
Ferrari 86 +14 kör 15
9 16 UK Stirling Moss Mercedes 81 +19 kör 3
Ki* 40 Olaszország Cesare Perdisa
Franciaország Jean Behra
Maserati 86 Kipördült 11
Ki 26 Olaszország Alberto Ascari Lancia 80 Baleset 2
Ki 46 amerikai Harry Schell Ferrari 68 Motor 18
Ki 36 Argentína Roberto Mieres Maserati 64 Sebességváltó 6
Ki 12 Francia Élie Bayol Gordini 63 Sebességváltó 16
Ki 2 Argentína Juan Manuel Fangio Mercedes 49 Sebességváltó 1 1
Ki 8 Francia Robert Manzon Gordini 38 Sebességváltó 13
Ki 4 Francia André Simon Mercedes 24 Motor 10
Ki 18 UK Mike Hawthorn Vanwall 22 Üzemanyag-szabályzó 12
Ki 14 Francia Louis Rosier Maserati 8 Olajszivárgás 17
Ki 38 Olaszország Luigi Musso Maserati 7 Sebességváltó 8
NK** 22 UK Lance Macklin Maserati
NK 24 UK Ted Whiteaway HWM-Alta
NK 4 Németország Hans Herrmann Mercedes Sérülés

*kiesett
**visszalépett az időmérő előtt

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyben vezettek: Juan Manuel Fangio : 49 kör (1-49), Stirling Moss : 31 kör (50-80), Maurice Trintignant : 20 kör (81-100)

Louis Chiron 55 éves 292 napos korában lett hatodik, a legidősebb pontszerző a Formula–1-ben.

Alberto Ascari kétszeres világbajnok utolsó, Cesare Perdisa első versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1955-ös Formula–1 argentin nagydíj
FIA 1955-ös Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1955-ös indianapolisi 500
Előző nagydíj:
1950-es Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1956-os Formula–1 monacói nagydíj