1955-ös Formula–1 argentin nagydíj
 1955-ös argentin nagydíj | |
| Az évad 1. versenye a 7-ből az 1955-ös Formula–1 világbajnokságon. | |
.svg) | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1955. január 16. |
| Hivatalos elnevezés | III Gran Premio de la Republica Argentina |
| Helyszín | Autódromo Oscar Alfredo Gálvez, Buenos Aires |
| Versenypálya | 3,912 km |
| Táv | 375.552 km |
| Körök | 96 |
| Időjárás | napos |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző | José Froilán González (Ferrari) |
| Idő | 1:43.1 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | Juan Manuel Fangio (Mercedes) |
| Idő | 1:48.3 (45. a(z) 96-ból) |
| Dobogó | |
| Első | Juan Manuel Fangio (Mercedes) |
| Második | José Froilán González  Giuseppe Farina  Maurice Trintignant(Ferrari) |
| Harmadik | Giuseppe Farina Umberto Maglioli Maurice Trintignant (Ferrari) |
Az 1955-ös Formula–1-es világbajnokság szezonnyitó futama az argentin nagydíj volt. A verseny 1955. január 16-án került megrendezésre a Buenos Aires-i Autódromo Oscar Alfredo Gálvez pályán. Ez volt a 3. argentin nagydíj. Az első rajtkockát az argentin José Froilán González szerzete meg. A versenyt a 3. helyről induló világbajnoki címvédő, szintén argentin Juan Manuel Fangio nyerte, aki a verseny leggyorsabb körét is megfutotta.[1]
Időmérő edzés[szerkesztés]
Az évadnyitó argentin nagydíjon mindenki az előző évet fölényesen uraló Mercedes és a hazai pályán versenyző Fangio diadalát várta. Meglepetésre azonban egy másik argentin versenyző, a ferraris José Froilán González szerezte meg a pole-pozíciót, 1:43.1-es idővel. A versenyzőnek a 3., csapatának, a Scuderia Ferrarinak pedig a 19. első rajthelye volt ez. Fangio csak a harmadik helyről indulhatott.
| # | Versenyző | Csapat | Köridő | Különbség | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 12 | José Froilán González
|
Ferrari | 1:43.1 | — |
| 2 | 32 | Alberto Ascari
|
Lancia | 1:43.6 | +0.5 |
| 3 | 2 | Juan Manuel Fangio
|
Mercedes | 1:43.7 | +0.6 |
| 4 | 16 | Jean Behra
|
Maserati | 1:43.8 | +0.7 |
| 5 | 10 | Giuseppe Farina
|
Ferrari | 1:43.9 | +0.8 |
| 6 | 4 |  Karl Kling
|
Mercedes | 1:44.1 | +1.0 |
| 7 | 28 |  Harry Schell
|
Maserati | 1:44.3 | +1.2 |
| 8 | 6 | .svg){kind=small} Stirling Moss
|
Mercedes | 1:44.6 | +1.5 |
| 9 | 40 | Pablo Birger
|
Gordini | 1:44.8 | +1.7 |
| 10 | 8 | Hans Herrmann
|
Mercedes | 1:44.9 | +1.8 |
| 11 | 34 | Luigi Villoresi
|
Lancia | 1:45.2 | +2.1 |
| 12 | 36 | Eugenio Castellotti
|
Lancia | 1:45.3 | +2.2 |
| 13 | 24 | Carlos Menditéguy
|
Maserati | 1:45.4 | +2.3 |
| 14 | 14 | Maurice Trintignant
|
Ferrari | 1:45.8 | +2.7 |
| 15 | 38 | Élie Bayol
|
Gordini | 1:46.1 | +3.0 |
| 16 | 18 | Roberto Mieres
|
Maserati | 1:46.2 | +3.1 |
| 17 | 42 | Jesús Iglesias
|
Gordini | 1:46.3 | +3.2 |
| 18 | 22 | Luigi Musso
|
Maserati | 1:46.4 | +3.3 |
| 19 | 20 | Sergio Mantovani
|
Maserati | 1:46.4 | +3.3 |
| 20 | 26 | Clemar Bucci
|
Maserati | 1:47.6 | +4.5 |
| 21 | 30 |  Alberto Uria
|
Maserati | 1:52.3 | +9.2 |
Futam[szerkesztés]
A futamon, ami minden idők legmelegebb versenyének bizonyult (az 1984-es dallasi és a 2005-ös bahreini mellett), tizenhatszor volt pilótacsere, mivel a 35 °C-os hőmérséklet szinte elviselhetetlen volt a versenyautókban ülve.
Hét autó ért célba, de csak Juan Manuel Fangio és Roberto Mieres teljesítette egyedül a versenytávot. Volt olyan autó, melyet három versenyző is vezetett. Eleinte Alberto Ascari vezette a versenyt, amikor a Lanciával megpördült és kiesett. Stirling Moss autójánál egy ritka probléma jelentkezett: az üzemanyag-vezetékben gőzbuborékok keletkeztek. Moss a pálya mellett leparkolta versenyautóját, ezért egyes brit lapok azt feltételezték, hogy a brit versenyző idegei felmondták a szolgálatot. Mossnak végül sikerült eljutnia bokszutcába, ahol átvette Hans Herrmann autóját, amelyet őt megelőzően Karl Kling vezetett.
A futamot Fangio nyerte, aki másfél percet vert a második helyen célba érő autóra (a francia Maurice Trintignant ült ekkor a volánjánál, de előtte vezette Nino Farina is, eredetileg pedig González ült benne). A harmadik (Farina vezette az autót, amiben ő előtte Trintignant ült, de eredetileg az olasz Umberto Maglioli autója volt) és negyedik (egy Mercedes, Stirling Mossal a volánjánál, de előtte a német Karl Kling is vezette, és a szintén német Hans Herrmann autója volt eredetileg) célbaérőre két kört vert, az ötödikre ötöt, a hatodikra nyolcat, a hetedik, utolsó célbaérőre pedig 13 kört. (A teljes versenytáv 94 kör volt.) A verseny leggyorsabb körét is Fangio futotta, 1:48.3-mal. Fangio a verseny során égési sérüléseket szenvedett a jobb lábán, a jobb oldali kipufogócső felforrósodása következtében.
| „ | Minden égetett, még a kormánykerék is. Némely pillanatban 120°C-os hőmérséklet uralkodott az autóban. A versenytáv felének megtételét követően már levegőt is alig kaptam. Hála Istennek minden szerencsésen végződött. Soha nem fogom elfelejteni ezt a futamot. | ” |
| – Juan Manuel Fangio | ||
Végeredmény[szerkesztés]
.svg){kind=small}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az 1955-ös argentin nagydíj végeredménye (német nyelven). www.motorsport-total.com. (Hozzáférés: 2009. március 24.)
Statisztikák[szerkesztés]
Vezető helyen:
- Juan Manuel Fangio: 65 kör (1-2 / 26-34 / 43-96)
- Alberto Ascari: 12 kör (3-4 / 11-20)
- José Froilán González: 11 kör (5-10 / 21-25)
- Harry Schell: 4 kör (35-38)
- Roberto Mieres: 4 kör (39-42)
- Juan Manuel Fangio 14. (R) győzelme, 14. leggyorsabb kör (R)
- José Froilán González 3. pole-pozíciója.
- Mercedes 5. győzelme.
Eugenio Castellotti első versenye.
Források[szerkesztés]
- A Formula–1 hivatalos oldala
- A nagydíj statisztikái a StatsF1.com-on[halott link]
- A verseny leírása a formula.hu-n
| Előző nagydíj: 1954-es Formula–1 spanyol nagydíj |
FIA 1955-ös Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1955-ös Formula–1 monacói nagydíj |
| Előző nagydíj: 1954-es Formula–1 argentin nagydíj |
Formula–1 argentin nagydíj | Következő nagydíj: 1956-os Formula–1 argentin nagydíj |
