Tuzson-Berczeli Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tuzson-Berczeli Péter
Tuzson-berczeli peter portre.jpg

Született1966. augusztus 1.
Románia, Marosvásárhely
Nemzetisége magyar
Stílusa absztrakt expresszionizmus, neoexpresszionizmus
Aki hatott rá Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij
Marc Chagall
Joan Miró
Paul Klee
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson-Berczeli Péter témájú médiaállományokat.
Sámán, 1989

Tuzson-Berczeli Péter (születési nevén Tuzson Péter, Marosvásárhely, 1966. augusztus 1. –) kortárs erdélyi magyar festőművész, grafikus.

Élete[szerkesztés]

Az erdélyi Marosvásárhelyen született 1966. augusztus 1.-jén. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, 19761984 között a Vásárhelyi Művészeti Iskola növendéke volt, ahol grafikát és festészetet tanult. Erdélyi mesterei Bordi Géza, Bordi András festő fia, és Molnár Dénes voltak. Első egyéni kiállítása tizenhét éves korában, 1983-ban volt a marosvásárhelyi Apollo Galériában. Ezt követően 1985-ben Országos Festészeti Nagydíjban részesült. 1988-tól a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja lett, s marad 2001-ig. Házasságát követően 1989-ben még a rendszerváltást megelőzően települt át Magyarországra. Kunszentmiklósra költözött, s a Budapest Film grafikusa lett – ahol többek között Ducki Krzysztof társaságában dolgozott. Emellett folyamatosan festett, Szegeden két festészeti különdíjban is részesült. 1993-ban elvégezte Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakát. Itteni mestere Hézső Ferenc volt. Miután 1991-ben Dunakeszire költözött, szabadfoglalkozású művész lett. A kilencvenes években művészeti körökben országos ismertségre tett szert, tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) – az egykori Művészeti Alapnak, a Magyar Grafikusok Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, valamint a Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének, amelynek akkor legfiatalabb tagja. 1994-ben Szekszárdon kapta meg az utóbbinak díját. Többször állított ki a Stúdió kiállításokon (például 1991-ben a Budavári Palotában), illetve az Artexpón. 1992-1993-ban a Magyar Művészet kiállításon vett részt Cipruson Bikácsi Daniela és Kass János társaságában, s további csoportos kiállításon vett részt számos nyugati országban. 1994-ben a Szépművészeti Múzeumban többek között Haris Lászlóval, Bak Imrével, Barabás Mártonnal, Regős Istvánnal és Hegedűs 2 Lászlóval együtt. 1998-ban Rómában a Magyar Kultúra Hetének művésze volt Bereményi Géza író, Bogányi Gergely zongoraművész, Eperjes Károly színművész, Sebestyén Márta énekesnő és a Muzsikás Együttes társaságában. 2001-ben fia cukorbeteg lett, ezért minden művészeti közéleti fórumról visszavonult. Bár továbbra is festett, idejét a családjának szentelte, s 2008-ban másoddiplomát szerzett a gödöllői Szent István Egyetem menedzserképző szakán. Ezt követően jelent meg fokozatosan újra a művészeti közéletben, a már megszűnt Magyar Képző és Iparművészeti Lektorátus festészeti szakértője lett, 2010-ben alapító tagja volt a dunakeszi DunArt képzőművészeti egyesületnek. 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja lett. Munkái újra megjelentek egyéni és csoportos kiállításokon is. 2013-ban Dunakeszi Város Közművelődési Díjában részesült, 2015-ben a Magyar Arany Érdemkereszt polgári fokozatát kapta meg „kortárs festészet értékeit gyarapító több évtizedes kiemelkedő alkotóművészeti pályája, valamint Dunakeszi város művészeti-kulturális életét gazdagító tevékenysége elismeréseként”. 2019-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta meg, többek között Farkas Bertalan űrhajós és Varga Miklós énekes társaságában.

Művészete[szerkesztés]

Álom, 1988

A nyolcvanas évek kezdeti alkotói periódusának jellemzője a tanulmány jellegen túlmutató karakteres, a párizsi iskola hangvételében megfogalmazott csendéletek, tájképek és portrék. Nagy hatást gyakorolt korai műveire Amedeo Modigliani festészete. (pl. A kék ruhás lány (1983), Ifjú portréja (1983), Lány kékben (1984)). 1985-ig korai, absztrakt expresszionista „lebegő objektum” képeket festett (Magnetics Fields 02 (1983), Elváltozások (1985)). 1986-től az 1990-es évek elejéig figuratív utalású neoexpresszionista „látomások” jellemzik alkotásait. Ezeket az éveket két kromatikára tagolható időszakra lehet bontani: polikróm (Csendes nyár (1986), (Don Quijote (1986), Álom (1986)) és az ezzel szemben megfogalmazott monokróm zöld-fekete-kék képek (Távozóban (1987), Eddig és ne tovább (1987), Rituálé (1987). Az 1990-es évek elejétől – bár munkáiban kezdetben továbbra is megmaradt a figuratív utalás – festményei kromatikája radikális fordulatot vesz: vörös-narancs-sárga képek jelennek meg. (Sámán (1989), Az irigység sárga madara (1989, Jó reggelt napsugár (1990). Az évtized közepétől a figuratív gondolatot átveszi a hangsúlyossá vált forma, ami számára az intellektuális élményt jelenti, míg a szín kimondottan az érzelmi élményt. Fokozatosan jelennek meg absztrakt expresszionista jegyeket viselő alkotásai (Ilyen mese nincs is (1990), Kézirat pillangó szárnyára (1991), Rózsaszín péntek 13 (1991). Ezekben az években még olykor visszaköszön egy-egy figurális utalás az alkotásaiban (pl. Aki a napra ragyog (1992). 1994 határozott választóvonalat képez, innen datálhatjuk a védjegyévé váló monokróm vörös pentimento éveit (Az ismeretlen Hajléktalan emlékműve (1994). Pentimento képei meghatározhatatlan térben elő- és eltűnő, név nélküli objektumok, élőlény-reminiszcenciák és folyamatok déjà vu jegyzetei. Motívumai olykor az őskori barlangrajzok mágikus célzatú festményeit, az északi sziklarajzok formavilágát hívják segítségül. A megfestett történések meghatározó állapota az áttetsző sejtetés. Alkotásai egyenként egy „titokzatos történet” részei, amelynek jellemzője a lebegő transzparencia. Ehhez a sajátos alkotói szemlélődéshez a pentimento jelenségben találta meg képi eszközét (ez a kémiai folyamat a festő „újragondolásának” és a festékek vegyhatásának együttes eredménye, amikor egy alkotáson a régi aláfestések felszínre kerülnek). Vörös domináns pentimento képeiben több, lazúrosan egymásra festett áttetsző réteg révén mesterségesen idézi meg a jelenség lebegő, áttetsző, sejtelmes hangulatát. Ehhez társul a sajátos formavilágának jellemző karakterisztikája. Miként korai neoexpresszionsita időszakának a figurativitása pusztán utalásszerű, itt is csak motívumtöredékekre enged következtetni: ezáltal a kép maga válik fragmentummá a „nagy egész” szempontjából. Organikus formavilágában évtizedeken át hangsúlyos maradt a harmóniában fogant természet lenyomata. Absztraktnak tűnő motívumaiban véletlenszerűen kivágott biológiai élettereket nagyít fel, amelynek során kreatív szemlélődésre hívja a befogadót, akit „alkotótársnak” tekint. Képeivel egyfajta sajátos keretet biztosít, amibe ki-ki intuíciója szerint virtuálisan „festheti bele” saját alkotását.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1985: Országos Festészeti Nagydíj (Románia)
  • 1989: Festészeti I. díj (Szeged)
  • 1990: Festészeti különdíj (Szeged)
  • 1994: Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének díja (Szekszárd)
  • 2013: Dunakeszi Város Közművelődési Díj
  • 2014: Dunakeszi Város Polgármesteri Elismerés
  • 2015: Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata
  • 2015: Harmónia, MAOE szakmai elismerő díj (Szentendre)
  • 2017: Káosz és Rend, MAOE szakmai elismerő díj (Szeged)
  • 2018: Család, MAOE szakmai elismerő díj (Szentendre)
  • 2019: Magyar Kultúra Lovagja

Szakmai tagságok[szerkesztés]

Fontosabb egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • 1983: Apollo Galeria (Marosvásárhely,  Románia)
  • 1987: székelyföldi múzeumok: (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Balánbánya,  Románia)
  • 1989: Déryné Művelődési Központ (Jászberény)
  • 1991: Mini Galéria (Szeged)
  • 1991: Távirat Chagallnak, Chagall Galéria (Budapest)
  • 1992: Vízivárosi Galéria (Budapest)
  • 1992: Casus vizsgakiállítás a Műcsarnok közreműködésével, TEMI Főv. Művelődési Háza (Budapest)
  • 1992: Pitypang Iskolagaléria (Budapest)
  • 1993: Minta érték nélkül, Csók István Galéria (Budapest)
  • 1994: 1x2, Miniszerelnöki Hivatal (Budapest)
  • 1998: Loyds’s Ház (Győr)
  • 1998: Magyar Kultúra Hete – Róma, Piazza di Trevi, Palazzo Lazzaroni (Róma,  Olaszország)
  • 1999: Kockázatok és mellékhatások tekintetében…, Komédium Galéria (Budapest)
  • 1999: Fénymetszetek 1., Iso-Polis Galéria (Budapest)
  • 1999: Hotel Kulturinnov Budai várnegyed, (Budapest)
  • 2000: Fénymetszetek 2, Budapest Bank (Budapest)
  • 2011: Újraítva, VOKE-JAMK (Dunakeszi)
  • 2013: Pentimento, MKV Múzeum (Budapest)
  • 2014: Fragmentum, DunArt Galéria (Dunakeszi)
  • 2015: Változatlan, Udvarház Galéria (Veresegyház)
  • 2016: Félúton, DunArt Galéria (Dunakeszi)
  • 2018: Ami mögötte van…, Vörösmarty Művelődési Ház, Szalkai terem (Fót)

Csoportos kiállításai[szerkesztés]

  • 2010: Kisképek II. Nemzetközi kiállítás (Szabadka/Horgos/Topolya/Zobor/ Ada/Temerin,  Szerbia)
  • 2011: (Zenta,  Szerbia)
  • 2011: Jel-képeink 21. Csoma kiállítás, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2011: XXI. Debreceni Nyári Tárlat (Debrecen)
  • 2011: XIV. Nyári Tárlat, VOKE (Dunakeszi)
  • 2011: Dunakeszi Feszt Művészetek utcája – Dunakorzó (Dunakeszi)
  • 2011: Négyek+… Művelődési ház (Nagymaros)
  • 2011: DunArt 41. Művészeti Napok, VOKE JAMK (Dunakeszi)
  • 2011: Kortárs Aukció, Táncszínház Galéria, Axio Art (Budapest)
  • 2011: Kis téli tárlat, Amaltheia Galéria (Verőce)
  • 2011: Kisképek III. Nemzetközi kiállítás (Szabadka/Horgos/Topolya/Zobor/Ada/ Temerin/Zenta/Újvidék/Bezdán/Óbecse/Bácskossuthfalva/Bajmok/Magyarkanizsa,  Szerbia)
  • 2012: Nemzetközi Grafikai Triennálé (Bitola,  Macedónia)
  • 2012: Szakrális tér, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2012: Sissi Mail Art, Florean Múzeum, (Nagybánya,  Románia)
  • 2012: XV. Nyári Tárlat VOKE (Dunakeszi)
  • 2012: Halhatatlan…, Könyvtár Galéria (Zebegény)
  • 2012: Dunakeszi Fesz, Művészetek utcája – Dunakorzó (Dunakeszi)
  • 2012: Dunart II, VOKE JAMK (Dunakeszi)
  • 2012: Színek-Vonalak-Irányok, Nemzetközi Táncszínház Galéria (Budapest)
  • 2013: Matricák ’12 Elektrografikai Alkotások IV. Nemzetközi Kiállítása Art9 Galéria (Budapest)
  • 2013: Megtartó oszlopok, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2013: Önarczképek, Arcis G, Nádasdy-vár (Sárvár)
  • 2013: Trans-Paris Express, Hommage a Mondrian, La Pagode (Párizs,  Franciaország)
  • 2013: FIFE ’13 Paris video projekt, La Pagode (Párizs,  Franciaország)
  • 2013: XVI. Nyári Tárlat, VOKE (Dunakeszi)
  • 2013: Álmatlanság Land art video, Sátor, Rozsály-hegy (Rozsály-hegy, (Máramaros),  Románia)
  • 2013: XVI. Nyári Tárlat, VOKE (Dunakeszi)
  • 2013: Ars Sacra, Bartók Béla Unitárius templom (Budapest)
  • 2013: Ars Sacra, Katolikus templom (Fót)
  • 2013: Négy elem, Olof Palme Ház (Budapest)
  • 2013: Lépések, Magyarság Galéria (Dunakeszi)
  • 2013: Szín-Kép-Rajz, Nemzeti Táncszínház Galéria-Axioart (Budapest)
  • 2014: Remarque, V. Nemzetközi Mail Art, Herman Ottó Múzeum (Miskolc)
  • 2014: Képszonettek III. Mega-Pixel Elektrografika, Fuga Építészeti Központ (Budapest)
  • 2014: Költők tavasza, video projekt, ICR (Párizs,  Franciaország)
  • 2014: Kívül-belül, Dobozkiállítás, Vizivárosi Galéria (Budapest)
  • 2014: Tavaszi tárlat, DunArt Galéria (Dunakeszi)
  • 2014: Nyomok, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2014: Labirintus, Ferenczy Múzeum – Művészet Malom (Szentendre)
  • 2014: XVII. Nyári Tárlat, VOKE JAMK (Dunakeszi)
  • 2014: Dunakeszi Feszt (Dunakeszi)
  • 2014: DunArt Őszi Tárlat, Magyarság Galéria (Dunakeszi)
  • 2014: IV. Kisképek Nemzetközi Kiállítás (Szabadka/Topolya/Zenta,  Szerbia)
  • 2014: Duna, MANK Galéria (Szentendre)
  • 2014: Mail Art ’14, Incline Gallery, (San Francisco,  Amerikai Egyesült Államok)
  • 2015: Járjatok…, Credo Ház (Vác)
  • 2015: Arc-Arcok, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2015: Tavaszi tárlat, DunArt Galéria (Dunakeszi)
  • 2015: Itt és most-képzőművészet, Nemzeti Szalon ’15 Tár.hely projekt – Műcsarnok (Budapest)
  • 2015: Szülőföld, Kortárs Galéria, Vermes-villa (Dunaszerdahely,  Szlovákia)
  • 2015: XVIII. Nyári Tárlat, VOKE JAMK (Dunakeszi)
  • 2015: MFT 20, Jubileumi tárlat, Fuga Építészeti Központ (Budapest)
  • 2015: Művészek tükrében, DunArt, Magyarság Galéria (Dunakeszi)
  • 2015: Harmónia, MűvészetMalom (Szentendre)
  • 2015: Szülőföld, MANK Galéria (Szentendre)
  • 2016: Szárnyalás, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2016: V. Kisképek Nemzetközi Kiállítás (Szabadka/Topolya/Zenta/Ada,  Szerbia)
  • 2016: Hamis projekt, Medio Monte (Felsőbánya,  Románia)
  • 2016: XIX. Nyári Tárlat, DunArt Galéria (Dunakeszi)
  • 2016: Dunakeszi Feszt (Dunakeszi)
  • 2016: 60, Babits Mihály Kulturális Központ (Szekszárd)
  • 2016: Utak, Kortárs Galéria, Vermes-villa (Dunaszerdahely,  Szlovákia)
  • 2016: R_evue VI. Nemzetközi Mail Art (Miskolc)
  • 2016: Utak, MANK Galéria (Szentendre)
  • 2017: Fény és árnyék, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2017: 34. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Dornyay Béla Múzeum (Salgótarján)
  • 2017: Dunakeszi 40, Pest Megyei Kormányhivatal (Budapest)
  • 2017: Nyári tárlat, DunArt Galéria (Dunakeszi)
  • 2017: XX. Nyári Tárlat, VOKE JAMK (Dunakeszi)
  • 2017: Dunakeszi Feszt (Dunakeszi)
  • 2017: Boron innen, boron túl, Babits Mihály Kulturális Központ (Szekszárd)
  • 2017: Kapu, Kortárs Galéria, Vermes-villa (Dunaszerdahely,  Szlovákia)
  • 2017: Bartók operafesztivál, Herman Otto Múzeum (Miskolc)
  • 2017: Luther kincse, Nemzetközi Mail Art, Református templom (Avas)
  • 2017: Kapu, MANK Galéria (Szentendre)
  • 2017: Káosz és rend, REÖK Palota (Szeged)
  • 2018: DunArt Téli Tárlat, Magyarság Galéria (Dunakeszi)
  • 2018: Sorsok, Városi Képtár (Kovászna,  Románia)
  • 2018: Karátson Gábor emlékezete, Fuga Építészeti központ (Budapest)
  • 2018: XXI. Nyári Tárlat, VOKE JAMK (Dunakeszi)
  • 2018: Dunakeszi Feszt (Dunakeszi)
  • 2018: Magyar-Lengyel barátság 1000 éve, ÓL Galéria/Dual Art Galéria (Budapest/Dörgicse)
  • 2018: Keresztmetszet, Gaál Imre Galéria, Pesterzsébeti Múzeum (Budapest)
  • 2018: Leltár 2018, Művészettörténeti Tanszék, SZTE JGYPK (Szeged)
  • 2018: VI. Kisképek Kárpát-medencei Nemzetközi Kiállítás (Szabadka/Topolya/Ada/Magyarkanizsa,  Szerbia)
  • 2018: Család, Kortárs Galéria Vermes-villa (Dunaszerdahely,  Szlovákia)
  • 2018: Kis-Kép-Szalon, MKISZ Galéria (Budapest)
  • 2018: Család, MANK Galéria (Szentendre)

Munkák gyűjteményekben[szerkesztés]

Museo dell’ Informazione, Senigallia (Olaszország)
Museo D’Annunzio, Pescara (Olaszország)
Stedelijk Museum, Sint Niklaas (Hollandia)
Inthera AG, Budapest
AG.M. Loucaides & Sons Ltd., Limassol (Ciprus)
Central Creditbank AG, Bécs (Ausztria)
BKD Dresdner Bank, Budapest
Haris gyüjtemény
Kristály kastély, Hatvan
Hofmann Schneider Gmbh (Németország)
EDF Rt., Budapest
Magyar Grafikáért Alapítvány gyűjtemény, valamint magángyűjteményekben, Hollandia, Belgium, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Horvátország, Németország, Olaszország és Románia.

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • POGÁNY Ö. G.: Tuzson-B. Péter bemutatkozása, Petőfi Népe 1989. szept. 14.;
  • POGÁNY Ö. G.: Mesterség és látomás, A céh 1990. márc.;
  • EMBER M.: Tuzson-B. Péter képei, Magyar Nemzet 1991. jún. 28.;
  • PACSIKA E.: Tuzson-B. Péter kiállítása, Élet és Irodalom 1991. Jun. 14.;
  • PACSIKA E.: Fénnyel írt látomás, Délmagyarország 1991. febr. 21.;
  • SZEGŐ K.: Az irigység sárga madara, Boom Magazin 1992. dec.;
  • WEHNER T.: Homálylik, Új Művészet 1993. máj.;
  • MOLNÁR D.: Műterem, Ifj. Fórum 1993. Jún. 23.;
  • LÁSZLÓ L.: Őszi leltár, Kurir 1993. szept. 23.;
  • WEHNER T.: Rendváltozatok, Élet és Irodalom 1995. máj. 19.;
  • L. MECHINI: Giovanne pittore, TimeOut Roma 1998. 11. Novembre.
  • KŐSZEGI G.:Kockázatok és mellékhatások tekintettében, Calypso R. 1999. máj. 07. 11ó.30 p. SZ.V.: Kockázatok…, Belváros Lipótváros. 1999. máj. 14.;
  • MARKÓJA Cs.: „szócikk”, 762-763 old. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2001.;
  • „Ki kicsoda… 2001” Kölcsey Ferenc Könyvtár kiadása, Dunakeszi. Tuzson-B. Péter, szócikk 104-105 old. 2002.
  • KATONA M.I.: "Vendégségben" Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 18. old. 2012. október; KATONA M. I.: "A festőművész elismerése" Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 22. old. 2013. február.
  • VETÉSI I.: "Városi kitüntetés a legjobbaknak" Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 13. old. 2013. április;
  • KATONA M.I.: „Múzeumok éjszakája Dunakeszin” Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 17. old. 2014. július;
  • KATONA M.I.: „Múzeumok éjszakája Dunakeszin” Dunakanyar Régió, 6. old. 2014. XVI. évf. 13. sz.;
  • VETÉSI I.: „Tuzson-Berczeli Péter a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült” Dunakanyar Régió Online, 2015. 03. 14; http://dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=5784
  • KATONA M.I.: „Fragmentumok egy kitüntetés margójára” Dunakeszi Polgár, Városi Magazin XVI évf. 4. sz. 7. old. 2015. április;
  • VETÉSI I.: „A város büszkeségei” Dunakeszi Polgár, Városi Magazin. 2015. június XVI. évf. 6. SZ. 14. old.;
  • VERÉB J. „ Változatlan” Veresi Krónika 2015. június IX. évf. 6. sz. 16. old;
  • B. SZENTMÁRTONI: „Dunakeszi alkotót is országos szakmai elismerő díjban részesítettek” Dunakanyar Régió Online, 2015. 12. 06; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=6468
  • B. SZENTMÁRTONI: „Dunakeszi alkotó országos szakmai elismerése” Dunakanyar Régió, XVII. évf. 25. sz. 6. old.; http://dunakeszipost.hu/dunakeszi-alkotot-is-orszagos-szakmai-elismero-dijban-reszesitettek/
  • KATONA M.I.: „Félúton”, Dunakeszi Polgár (Városi Magazin 2016. május, XVII. évf. 5. sz. 19 old). https://triobrillo.hu/2016/04/25/feluton-tuzson-berczeli-peter-festomuvesz-tarlata/
  • B. SZENTMÁRTONI: „Tuzson-Berczeli Péter festőművész újabb szakmai sikere” Dunakanyar Régió Online, 2017. április. 09; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=7609
  • ANONYMUS: „T.-B.P. az MMA nem akadémikus tagja lett”, Dunakeszi Post online 2017.április 12.; http://dunakeszipost.hu/tuzson-bence-az-mma-nem-akademikus-tagja-lett/
  • B. SZENTMÁRTONI: „Tuzson-Berczeli Péter dunakeszi festőművész idén is a MAOE országos szakmai díjazottjai között” Dunakanyar Régió Online, 2017. 10. 09; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=8010
  • ANONYMUS: „Tuzson-Berczeli Péter festőművész ismét rangos elismerésben részesült”, SzuperInfo, 2017.október 13. XXV/41 6 old.;
  • B. SZENTMÁRTONI: „Tuzson-Berczeli Péter festőművész idén is MAOE díjazott” Dunakanyar Régió, XIX. évf. 22. sz. 8. old. 2017. november 02.;
  • WINDHAGER K.: „Vörös képek festője” Dunakanyar Régió, XX. évf. 10. sz. 6. old. 2018. május 17.;
  • B. SZENTMÁRTONI: „Újabb nívós szakmai díjjal ismerték el Tuzson-Berczeli Péter tehetségét” Dunakanyar Régió, XX. évf. 24. sz. 7. old. 2018. december 07.; http://dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=9023
  • B. SZENTMÁRTONI: „Lovaggá avatott festőművész” Dunakanyar Régió, XXI. évf. 2. sz. 7. old. 2019. 01. 24.; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=9119

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Péter Tuzson-Berczeli
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson-Berczeli Péter témájú médiaállományokat.