Tuzson-Berczeli Péter
| Tuzson-Berczeli Péter | |
 | |
| Született | 1966. augusztus 1. Románia, Marosvásárhely |
| Nemzetisége | magyar |
| Stílusa | absztrakt expresszionizmus, neoexpresszionizmus |
| Aki hatott rá |
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij Marc Chagall Joan Miró Paul Klee |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson-Berczeli Péter témájú médiaállományokat. | |
Tuzson-Berczeli Péter (születési nevén Tuzson Péter, Románia, Marosvásárhely, 1966. augusztus 1. –) kortárs erdélyi magyar festőművész, grafikus.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Az erdélyi Marosvásárhelyen született 1966. augusztus 1.-jén. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, 1976–1984 között a Vásárhelyi Művészeti Iskola növendéke volt, ahol grafikát és festészetet tanult. Erdélyi mesterei Bordi Géza, Bordi András festő fia, és Molnár Dénes voltak. Első egyéni kiállítása tizenhét éves korában, 1983-ban volt a marosvásárhelyi Apollo Galériában. Ezt követően 1985-ben Országos Festészeti Nagydíjban részesült. 1988-tól a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja lett, s marad 2001-ig. Házasságát követően 1989-ben még a rendszerváltást megelőzően települt át Magyarországra. Kunszentmiklósra költözött, s a Budapest Film grafikusa lett – ahol többek között Ducki Krzysztof társaságában dolgozott. Emellett folyamatosan festett, Szegeden két festészeti különdíjban is részesült. 1993-ban elvégezte Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakát. Itteni mestere Hézső Ferenc volt. Miután 1991-ben Dunakeszire költözött, szabadfoglalkozású művész lett. A kilencvenes években művészeti körökben országos ismertségre tett szert, tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) – az egykori Művészeti Alapnak, a Magyar Grafikusok Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, valamint a Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének, amelynek akkor legfiatalabb tagja. 1994-ben Szekszárdon kapta meg az utóbbinak díját. Többször állított ki a Stúdió kiállításokon (például 1991-ben a Budavári Palotában), illetve az Artexpón. 1992-1993-ban a Magyar Művészet kiállításon vett részt Cipruson Bikácsi Daniela és Kass János társaságában, s további csoportos kiállításon vett részt számos nyugati országban. 1994-ben a Szépművészeti Múzeumban többek között Haris Lászlóval, Bak Imrével, Barabás Mártonnal, Regős Istvánnal és Hegedűs 2 Lászlóval együtt. 1998-ban Rómában a Magyar Kultúra Hetének művésze volt Bereményi Géza író, Bogányi Gergely zongoraművész, Eperjes Károly színművész, Sebestyén Márta énekesnő és a Muzsikás Együttes társaságában. 2001-ben fia cukorbeteg lett, ezért minden művészeti közéleti fórumról visszavonult. Bár továbbra is festett, idejét a családjának szentelte, s 2008-ban másoddiplomát szerzett a gödöllői Szent István Egyetem menedzserképző szakán. Ezt követően jelent meg fokozatosan újra a művészeti közéletben, a már megszűnt Magyar Képző és Iparművészeti Lektorátus festészeti szakértője lett, 2010-ben alapító tagja volt a dunakeszi DunArt képzőművészeti egyesületnek. 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja lett. Munkái újra megjelentek egyéni és csoportos kiállításokon is. 2013-ban Dunakeszi Város Közművelődési Díjában részesült, 2015-ben a Magyar Arany Érdemkereszt polgári fokozatát kapta meg „kortárs festészet értékeit gyarapító több évtizedes kiemelkedő alkotóművészeti pályája, valamint Dunakeszi város művészeti-kulturális életét gazdagító tevékenysége elismeréseként”. 2019-ben a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta meg, többek között Farkas Bertalan űrhajós és Varga Miklós énekes társaságában.
Művészete[szerkesztés]
A nyolcvanas évek kezdeti alkotói periódusának jellemzője a tanulmány jellegen túlmutató karakteres, a párizsi iskola hangvételében megfogalmazott csendéletek, tájképek és portrék. Nagy hatást gyakorolt korai műveire Amedeo Modigliani festészete. (pl. A kék ruhás lány (1983), Ifjú portréja (1983), Lány kékben (1984)). 1985-ig korai, absztrakt expresszionista „lebegő objektum” képeket festett (Magnetics Fields 02 (1983), Elváltozások (1985)). 1986-től az 1990-es évek elejéig figuratív utalású neoexpresszionista „látomások” jellemzik alkotásait. Ezeket az éveket két kromatikára tagolható időszakra lehet bontani: polikróm (Csendes nyár (1986), (Don Quijote (1986), Álom (1986)) és az ezzel szemben megfogalmazott monokróm zöld-fekete-kék képek (Távozóban (1987), Eddig és ne tovább (1987), Rituálé (1987). Az 1990-es évek elejétől – bár munkáiban kezdetben továbbra is megmaradt a figuratív utalás – festményei kromatikája radikális fordulatot vesz: vörös-narancs-sárga képek jelennek meg. (Sámán (1989), Az irigység sárga madara (1989, Jó reggelt napsugár (1990). Az évtized közepétől a figuratív gondolatot átveszi a hangsúlyossá vált forma, ami számára az intellektuális élményt jelenti, míg a szín kimondottan az érzelmi élményt. Fokozatosan jelennek meg absztrakt expresszionista jegyeket viselő alkotásai (Ilyen mese nincs is (1990), Kézirat pillangó szárnyára (1991), Rózsaszín péntek 13 (1991). Ezekben az években még olykor visszaköszön egy-egy figurális utalás az alkotásaiban (pl. Aki a napra ragyog (1992). 1994 határozott választóvonalat képez, innen datálhatjuk a védjegyévé váló monokróm vörös pentimento éveit (Az ismeretlen Hajléktalan emlékműve (1994). Pentimento képei meghatározhatatlan térben elő- és eltűnő, név nélküli objektumok, élőlény-reminiszcenciák és folyamatok déjà vu jegyzetei. Motívumai olykor az őskori barlangrajzok mágikus célzatú festményeit, az északi sziklarajzok formavilágát hívják segítségül. A megfestett történések meghatározó állapota az áttetsző sejtetés. Alkotásai egyenként egy „titokzatos történet” részei, amelynek jellemzője a lebegő transzparencia. Ehhez a sajátos alkotói szemlélődéshez a pentimento jelenségben találta meg képi eszközét (ez a kémiai folyamat a festő „újragondolásának” és a festékek vegyhatásának együttes eredménye, amikor egy alkotáson a régi aláfestések felszínre kerülnek). Vörös domináns pentimento képeiben több, lazúrosan egymásra festett áttetsző réteg révén mesterségesen idézi meg a jelenség lebegő, áttetsző, sejtelmes hangulatát. Ehhez társul a sajátos formavilágának jellemző karakterisztikája. Miként korai neoexpresszionsita időszakának a figurativitása pusztán utalásszerű, itt is csak motívumtöredékekre enged következtetni: ezáltal a kép maga válik fragmentummá a „nagy egész” szempontjából. Organikus formavilágában évtizedeken át hangsúlyos maradt a harmóniában fogant természet lenyomata. Absztraktnak tűnő motívumaiban véletlenszerűen kivágott biológiai élettereket nagyít fel, amelynek során kreatív szemlélődésre hívja a befogadót, akit „alkotótársnak” tekint. Képeivel egyfajta sajátos keretet biztosít, amibe ki-ki intuíciója szerint virtuálisan „festheti bele” saját alkotását.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- 1985: Országos Festészeti Nagydíj (Románia)
- 1989: Festészeti I. díj (Szeged)
- 1990: Festészeti különdíj (Szeged)
- 1994: Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének díja (Szekszárd)
- 2013: Dunakeszi Város Közművelődési Díj
- 2014: Dunakeszi Város Polgármesteri Elismerés
- 2015: Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata
- 2015: Harmónia, MAOE szakmai elismerő díj (Szentendre)
- 2017: Káosz és Rend, MAOE szakmai elismerő díj (Szeged)
- 2018: Család, MAOE szakmai elismerő díj (Szentendre)
- 2019: Magyar Kultúra Lovagja
Szakmai tagságok[szerkesztés]
- 1991: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
- 1992: Képző- és Iparművészek Országos Szövetsége
- 1995: Magyar Festők Társasága
- 2001: Magyar Grafikusok Szövetsége
- 2017: Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja
Fontosabb egyéni kiállításai[szerkesztés]
- 1983: Apollo Galeria (Marosvásárhely,
Románia) - 1987: székelyföldi múzeumok: (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Balánbánya, Románia)
- 1989: Déryné Művelődési Központ (Jászberény)
- 1991: Mini Galéria (Szeged)
- 1991: Távirat Chagallnak, Chagall Galéria (Budapest)
- 1992: Vízivárosi Galéria (Budapest)
- 1992: Casus vizsgakiállítás a Műcsarnok közreműködésével, TEMI Főv. Művelődési Háza (Budapest)
- 1992: Pitypang Iskolagaléria (Budapest)
- 1993: Minta érték nélkül, Csók István Galéria (Budapest)
- 1994: 1x2, Miniszerelnöki Hivatal (Budapest)
- 1998: Loyds’s Ház (Győr)
- 1998: Magyar Kultúra Hete – Róma, Piazza di Trevi, Palazzo Lazzaroni (Róma,
Olaszország) - 1999: Kockázatok és mellékhatások tekintetében…, Komédium Galéria (Budapest)
- 1999: Fénymetszetek 1., Iso-Polis Galéria (Budapest)
- 1999: Hotel Kulturinnov Budai várnegyed, (Budapest)
- 2000: Fénymetszetek 2, Budapest Bank (Budapest)
- 2011: Újraítva, VOKE-JAMK (Dunakeszi)
- 2013: Pentimento, MKV Múzeum (Budapest)
- 2014: Fragmentum, DunArt Galéria (Dunakeszi)
- 2015: Változatlan, Udvarház Galéria (Veresegyház)
- 2016: Félúton, DunArt Galéria (Dunakeszi)
- 2018: Ami mögötte van…, Vörösmarty Művelődési Ház, Szalkai terem (Fót)
Csoportos kiállításai[szerkesztés]
|
|
Munkák gyűjteményekben[szerkesztés]
- Museo dell’ Informazione, Senigallia (Olaszország)
- Museo D’Annunzio, Pescara (Olaszország)
- Stedelijk Museum, Sint Niklaas (Hollandia)
- Inthera AG, Budapest
- AG.M. Loucaides & Sons Ltd., Limassol (Ciprus)
- Central Creditbank AG, Bécs (Ausztria)
- BKD Dresdner Bank, Budapest
- Haris gyüjtemény
- Kristály kastély, Hatvan
- Hofmann Schneider Gmbh (Németország)
- EDF Rt., Budapest
- Magyar Grafikáért Alapítvány gyűjtemény, valamint magángyűjteményekben, Hollandia, Belgium, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Horvátország, Németország, Olaszország és Románia.
Források[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
- Tuzson-Berczeli Péter honlapja (a honlapszerkesztő engedélyével)
- Tuzson-Berczeli Péter másodlagos weboldala
- Mozaik Kalendárium
- Képző és Iparművészeti Lektorátus, szakértői névjegyzék
- Magyar Grafikusművészek Szövetsége
- Kistérségi Alkotók Online Adatbázisa
További irodalom[szerkesztés]
- POGÁNY Ö. G.: Tuzson-B. Péter bemutatkozása, Petőfi Népe 1989. szept. 14.;
- POGÁNY Ö. G.: Mesterség és látomás, A céh 1990. márc.;
- EMBER M.: Tuzson-B. Péter képei, Magyar Nemzet 1991. jún. 28.;
- PACSIKA E.: Tuzson-B. Péter kiállítása, Élet és Irodalom 1991. Jun. 14.;
- PACSIKA E.: Fénnyel írt látomás, Délmagyarország 1991. febr. 21.;
- SZEGŐ K.: Az irigység sárga madara, Boom Magazin 1992. dec.;
- WEHNER T.: Homálylik, Új Művészet 1993. máj.;
- MOLNÁR D.: Műterem, Ifj. Fórum 1993. Jún. 23.;
- LÁSZLÓ L.: Őszi leltár, Kurir 1993. szept. 23.;
- WEHNER T.: Rendváltozatok, Élet és Irodalom 1995. máj. 19.;
- L. MECHINI: Giovanne pittore, TimeOut Roma 1998. 11. Novembre.
- KŐSZEGI G.:Kockázatok és mellékhatások tekintettében, Calypso R. 1999. máj. 07. 11ó.30 p. SZ.V.: Kockázatok…, Belváros Lipótváros. 1999. máj. 14.;
- MARKÓJA Cs.: „szócikk”, 762-763 old. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. 2001.;
- „Ki kicsoda… 2001” Kölcsey Ferenc Könyvtár kiadása, Dunakeszi. Tuzson-B. Péter, szócikk 104-105 old. 2002.
- KATONA M.I.: "Vendégségben" Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 18. old. 2012. október; KATONA M. I.: "A festőművész elismerése" Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 22. old. 2013. február.
- VETÉSI I.: "Városi kitüntetés a legjobbaknak" Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 13. old. 2013. április;
- KATONA M.I.: „Múzeumok éjszakája Dunakeszin” Dunakeszi Polgár, Városi Magazin 17. old. 2014. július;
- KATONA M.I.: „Múzeumok éjszakája Dunakeszin” Dunakanyar Régió, 6. old. 2014. XVI.évf. 13.sz.;
- VETÉSI I.: „Tuzson-Berczeli Péter a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült” Dunakanyar Régió Online, 2015. 03. 14; http://dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=5784
- KATONA M.I.: „Fragmentumok egy kitüntetés margójára” Dunakeszi Polgár, Városi Magazin XVI évf. 4. sz. 7. old. 2015. április;
- VETÉSI I.: „A város büszkeségei” Dunakeszi Polgár, Városi Magazin. 2015. június XVI. évf. 6. SZ. 14. old.;
- VERÉB J. „ Változatlan” Veresi Krónika 2015. június IX. évf. 6. sz. 16. old;
- B. SZENTMÁRTONI: „Dunakeszi alkotót is országos szakmai elismerő díjban részesítettek” Dunakanyar Régió Online, 2015. 12. 06; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=6468
- B. SZENTMÁRTONI: „Dunakeszi alkotó országos szakmai elismerése” Dunakanyar Régió, XVII. évf. 25. sz. 6. old.; http://dunakeszipost.hu/dunakeszi-alkotot-is-orszagos-szakmai-elismero-dijban-reszesitettek/
- KATONA M.I.: „Félúton”, Dunakeszi Polgár (Városi Magazin 2016. május, XVII. évf. 5. sz. 19 old). https://triobrillo.hu/2016/04/25/feluton-tuzson-berczeli-peter-festomuvesz-tarlata/
- B. SZENTMÁRTONI: „Tuzson-Berczeli Péter festőművész újabb szakmai sikere” Dunakanyar Régió Online, 2017. április. 09; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=7609
- ANONYMUS: „T.-B.P. az MMA nem akadémikus tagja lett”, Dunakeszi Post online 2017.április 12.; http://dunakeszipost.hu/tuzson-bence-az-mma-nem-akademikus-tagja-lett/
- B. SZENTMÁRTONI: „Tuzson-Berczeli Péter dunakeszi festőművész idén is a MAOE országos szakmai díjazottjai között” Dunakanyar Régió Online, 2017. 10. 09; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=8010
- ANONYMUS: „Tuzson-Berczeli Péter festőművész ismét rangos elismerésben részesült”, SzuperInfo, 2017.október 13. XXV/41 6 old.;
- B. SZENTMÁRTONI: „Tuzson-Berczeli Péter festőművész idén is MAOE díjazott” Dunakanyar Régió, XIX. évf. 22. sz. 8. old. 2017. november 02.;
- WINDHAGER K.: „Vörös képek festője” Dunakanyar Régió, XX. évf. 10. sz. 6. old. 2018. május 17.;
- B. SZENTMÁRTONI: „Újabb nívós szakmai díjjal ismerték el Tuzson-Berczeli Péter tehetségét” Dunakanyar Régió, XX. évf. 24. sz. 7. old. 2018. december 07.; http://dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=9023
- B. SZENTMÁRTONI: „Lovaggá avatott festőművész” Dunakanyar Régió, XXI. évf. 2. sz. 7. old. 2019. 01. 24.; http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=9119
Külső hivatkozások[szerkesztés]
http://www.40plusz.hu/Hircentrum/Arcok-kozulunk/A-termekeny-orokos-ketely-elengedhetetlen/cikk/1128/ http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2003/calendar/jelesnapok-08.htm#01 https://artportal.hu/lexikon-muvesz/tuzson-berczeli-peter-6709/ http://www.muveszetek.hu/datumok/08/0801.htm https://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/tuzson-berczeli_peter_festo__1966__8211____eletrajza.php http://www.muveszetek.hu/kepzomuv/kmuvesz.htm http://www.basis-wien.at/db/person/101548 http://tuzson-berczeli-peter.festmenyvetel.hu/alkoto/index/Tuzson-Berczeli_Peter https://budapestaukcio.hu/tuzson-berczeli-peter/festo https://www.youtube.com/user/muteremgaleria#p/u
.svg){kind=small}
