Szatmári szilvapálinka

A szatmári szilvapálinka eredetvédett magyar pálinka, tükrösen tiszta, az érleléstől halványsárga színű gyümölcspárlat, keserűmandulára emlékeztető magzamattal. Alkoholtartalma minimum 40% v/v. Kizárólag szilva felhasználásával készül, a teljesen érett penyigei és besztercei szilvafajta gyümölcséből.

A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

A Kárpát-medencében már a 16. század óta jelen van a szilva, már aszalványként is jelentős volt az exportja. Ugyanebből az időszakból van a szilvapálinkára is van adat (sligovica, szilvórium). A szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, így kiválóan alkalmas a pálinkafőzésre. Kedveltségét növeli, hogy feldolgozása egyszerű.

A Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között (az alföldi éghajlathoz képest több a csapadék), a kedvező mikroklíma hatására már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a vadon termő szilva.

A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából készített termékre lehet alkalmazni. Szatmári szilvapálinkát kizárólag az ezen a területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Hagyomány

Régen a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, vidéken élő szegény emberek folyamatosan keresték a magától termő gyümölcsök sokrétű felhasználását. Így alakult ki a jellegzetes szilvaaszalás, a szilvalekvárfőzés és a szatmári szilvapálinka készítése is. A paraszti pálinkafőzés kifejezetten a szilvára alapult. Tarpán mintegy száz jobbágyháznál főztek rendszeresen pálinkát, cserép vagy réz pálinkafőző fazekakban. Irodalmi művek és utazók elbeszélései nyomán a szatmári szilvapálinka híre a régión kívül is elterjedt, mint a vidék vendégköszöntő itala, s gyakran használták aperitifként is. Szerepet kapott a népi gyógyászatban is, fájdalomcsillapítóként, sebfertőtlenítőként.

Földrajzi terület

A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarország Szabolcs-Szatmár vármegyéjében, az alább felsorolt helységek és határuk közigazgatási területéről származó szilvából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

- Fehérgyarmati kistérség
  - Botpalád
  - Csaholc
  - Darnó
  - Fülesd
  - Gacsály
  - Garbolc
  - Jánkmajtis
  - Kisar
  - Kishódos
  - Kisnamény
  - Kispalád
  - Kisszekeres
  - Kölcse
  - Kömörő
  - Magosliget
  - Mánd
  - Méhtelek
  - Milota
  - Nagyar
  - Nagyhódos
  - Olcsvaapáti
  - Panyola
  - Penyige
  - Rozsály
  - Sonkád
  - Szatmárcseke
  - Tiszabecs
  - Tiszacsécse
  - Tiszakóród
  - Túristvándi
  - Túrricse
  - Uszka
  - Vámosoroszi
  - Tisztaberek

- Kisvárdai kistérség

- Mátészalkai kistérség

- Vásárosnaményi kistérség
  - Aranyosapáti
  - Barabás
  - Beregdaróc
  - Beregsurány
  - Csaroda
  - Gelénes
  - Gemzse
  - Gulács
  - Gyüre
  - Hetefejércse
  - Ilk
  - Jánd
  - Kisvarsány
  - Márokpapi
  - Nagyvarsány
  - Olcsva
  - Tákos
  - Tarpa
  - Tiszaadony
  - Tiszaszalka
  - Tiszavid
  - Tivadar
  - Vámosatya
  - Vásárosnamény

Szatmári szilvapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Felhasználható szilvafajták

A termék előállítására a penyigei és a besztercei szilvafajta gyümölcse használható, egyéb szilvát maximum 20%-ban tartalmazhat az átvett gyümölcs. Veresszilvát nem tartalmazhat a válogatás.

Előbbi szatmári, utóbbi ázsiai eredetű szilvafajta.

Források

Szatmári szilvapálinka a Vendégvárón
Szatmári szilvapálinka a Magyar Pálinka Házában
Szatmári szilvapálinka az FVM leírása szerint
Balázs Géza: Pálinka, a hungarikum, Állami Nyomda Rt., 2004 (ISBN 9638567430)