„Leányka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
nem keverjük Moldovát (Besszarábia) Moldvával |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| egyéb nevei = |
| egyéb nevei = |
||
| eredet = Erdély, vagy |
| eredet = Erdély, vagy Moldva |
||
| nemesítő neve = |
| nemesítő neve = |
||
| nemesítés alapfajtái = |
| nemesítés alapfajtái = |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
| megjegyzések = |
| megjegyzések = |
||
}} |
}} |
||
A '''Leányka''' egy magyar minőségi fehérborszőlő-fajta. [[Erdély]]ből vagy |
A '''Leányka''' egy magyar minőségi fehérborszőlő-fajta. [[Erdély]]ből vagy Moldvából<ref>http://www.borportal.hu/modules.php?name=Encyclopedia</ref> származik. Az elterjedtségi sorrendben a tizedik helyen áll. Elsősorban Közép- és Kelet-Európában termesztik.<ref>http://www.helloinfo.hu/main.php?folderID=1506&articleID=6690&ctag=articlelist&iid=1</ref> |
||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
A nagyüzemi termesztéstechnológia , a gépi szüretelés nem felelt meg a fajta igényeinek és ezért a 80-as évektől jelentősége csökkent. A korábban telepített ültetvényekből még ma is sokat művelnek, mert a Leányka tűrőképessége sokoldalú, tőkéi hosszúéletűek. |
A nagyüzemi termesztéstechnológia , a gépi szüretelés nem felelt meg a fajta igényeinek és ezért a 80-as évektől jelentősége csökkent. A korábban telepített ültetvényekből még ma is sokat művelnek, mert a Leányka tűrőképessége sokoldalú, tőkéi hosszúéletűek. |
A lap 2011. április 22., 21:12-kori változata
A Leányka egy magyar minőségi fehérborszőlő-fajta. Erdélyből vagy Moldvából[1] származik. Az elterjedtségi sorrendben a tizedik helyen áll. Elsősorban Közép- és Kelet-Európában termesztik.[2]
Leírása
A nagyüzemi termesztéstechnológia , a gépi szüretelés nem felelt meg a fajta igényeinek és ezért a 80-as évektől jelentősége csökkent. A korábban telepített ültetvényekből még ma is sokat művelnek, mert a Leányka tűrőképessége sokoldalú, tőkéi hosszúéletűek.
Tőkéje erőteljes fejlődésű. Meghálálja a combművelést, karós támberendezést igényel.[3] Nagyszámú vastag, világosbarna vesszőt nevel. Levele csupasz, fényes, erősen tagolt, nyílt váll- és oldalöblű.
Átlagos évjáratban már szeptember első felében érik. Szüretelési időpontja mégis erősen függ az évjárattól, mert vékony bogyóhéja miatt rothadásérzékeny. Különösen esős időben napok alatt képes szinte lefolyni a tőkékről. Szeszélyes, „rugós fajta”.Fürtje kicsi, vállas, tömött.
Fagytűrőképessége jó. A nagyüzemi termesztés körülményi között – az amúgy kielégítően termő fajtát – alacsony termőképességűnek minősítették. Mindehhez hozzájárult erős növekedési erélye, amit a korszak nagyadagú (nitrogén) trágyázási gyakorlata tovább fokozott, így a tőketerhelés miatt nem adott megfelelő minőséget.
Bora gyakran nektár illatú, testes, de kissé lágy. Belőle készült híres borfajták az Egri leányka[4] és a Móri leányka.[5] Az Egri leánykát szárnyasokhoz, borjú- és báránysülthöz ajánlják .[6]
A Mátraaljai, az Egri, a Bükkaljai,Ászár-Neszmélyi, Móri borvidéken elterjedt.[7]
Telepíthető klónja: E.99 (E=Eger).
Jegyzetek
- ↑ http://www.borportal.hu/modules.php?name=Encyclopedia
- ↑ http://www.helloinfo.hu/main.php?folderID=1506&articleID=6690&ctag=articlelist&iid=1
- ↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 330–331. o. ISBN 963-05-2443-0
- ↑ http://www.ektf.hu/user/csilla/wwwroot/borok/egriborok/vedett3.html
- ↑ http://www.moriborvidek.hu/index.php?P=cikk&M=4&S=2&L=1&ID=3
- ↑ http://www.agria.hu/k&k/boraink.htm
- ↑ http://www.araszol.hu/aba_files/Wineregions/white_grapes.htm