„Csucsom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: war:Čučma |
a kisebb formai javítások |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
'''Csucsom''' ({{ny-sk|Čučma}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Rozsnyói járás]]ában. 2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt. |
'''Csucsom''' ({{ny-sk|Čučma}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Rozsnyói járás]]ában. 2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Rozsnyó]]tól 4 km-re északra fekszik. |
[[Rozsnyó]]tól 4 km-re északra fekszik. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A [[14. század|14.]] – [[18. század]]ban az [[esztergom]]i [[Esztergomi érsekség|érsekség]] birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt [[érc]]ben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén [[antimon]] és [[mangán]]ércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori [[gyógyfürdő]]je különösen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-[[köszvény]]es fürdővendégek. |
A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A [[14. század|14.]] – [[18. század]]ban az [[esztergom]]i [[Esztergomi érsekség|érsekség]] birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt [[érc]]ben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén [[antimon]] és [[mangán]]ércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori [[gyógyfürdő]]je különösen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-[[köszvény]]es fürdővendégek. |
||
Vályi András szerint ''"CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelője elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
Vályi András szerint ''"CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelője elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''"Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kőszikla miatt nagyon sovány; de legelője bőven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tűzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
Fényes Elek szerint ''"Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kőszikla miatt nagyon sovány; de legelője bőven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tűzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
[[1910]]-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott. |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
*Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1939]]-ben épült. |
* Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1939]]-ben épült. |
||
*A falu régi harangtornya a [[18. század]] végéről való. |
* A falu régi harangtornya a [[18. század]] végéről való. |
||
*A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa. |
* A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.cucma.ocu.sk/ Hivatalos oldal] |
* [http://www.cucma.ocu.sk/ Hivatalos oldal] |
||
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=853 Községinfó] |
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=853 Községinfó] |
||
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-315517&pos_y=-1240220&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%C8u%E8ma%2C%20Ro%9E%F2ava Csucsom Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-315517&pos_y=-1240220&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%C8u%E8ma%2C%20Ro%9E%F2ava Csucsom Szlovákia térképén] |
||
*[http://www.retep.sk/okolie/cucma/cucmah.php Rövid magyar nyelvű képes ismertető] |
* [http://www.retep.sk/okolie/cucma/cucmah.php Rövid magyar nyelvű képes ismertető] |
||
*[http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=40 Tourist-channel.sk] |
* [http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=40 Tourist-channel.sk] |
||
==Források== |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
{{Rozsnyói járás}} |
{{Rozsnyói járás}} |
||
A lap 2010. augusztus 23., 11:02-kori változata
| Csucsom | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Polgármester | Alexander Szőllős |
| Irányítószám | 048 01 (pošta Rožñava) |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 576 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 447 m |
| Terület | 11,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 41′ 29″, k. h. 20° 32′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 29″, k. h. 20° 32′ 20″ | |
| Csucsom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csucsom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csucsom (szlovákul: Čučma) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.
Fekvése
Rozsnyótól 4 km-re északra fekszik.
Története
A falu a 14. század első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. 1339-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A 14. – 18. században az esztergomi érsekség birtoka. 1413-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás 1427-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. 1523-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A 17. századtól területén antimon és mangánércet bányásztak. 1776-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje 1735-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek.
Vályi András szerint "CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelője elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kőszikla miatt nagyon sovány; de legelője bőven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tűzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök." [3]
1910-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Nevezetességei
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült.
- A falu régi harangtornya a 18. század végéről való.
- A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Csucsom Szlovákia térképén
- Rövid magyar nyelvű képes ismertető
- Tourist-channel.sk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Rozsnyói járás települései | ||
|---|---|---|
Rozsnyó (Rožňava) | ||
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma) |  | |