„Kiskörút” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 954 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
}}
}}
[[Fájl:Vámpalota 1901.jpg|bélyeg|A Vámpalota 1901-ben]]
[[Fájl:Vámpalota 1901.jpg|bélyeg|A Vámpalota 1901-ben]]
A '''Kiskörút''' [[Budapest]] [[Belváros (Budapest)|belváros]]ának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a [[Deák Ferenc tér]] és a [[Fővám tér]] között. Három útszakasz alkotja: északról délre haladva az [[Budapest V. kerülete|V.]] és [[Budapest VII. kerülete|VII.]] kerületben futó ''Károly körút'', az V. és [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] futó ''Múzeum körút'', valamint az V. és [[Budapest IX. kerülete|IX. kerületben]] futó ''Vámház körút''. A Kiskörút az V. kerület egyik határvonala. Maga a „Kiskörút” nem hivatalos közterület-elnevezés, csak a [[köznyelv]]ben használatos, hasonlóan a „[[Nagykörút]]hoz”.
A '''Kiskörút''' [[Budapest]] [[Belváros (Budapest)|belváros]]ának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a [[Deák Ferenc tér]] és a [[Fővám tér]] között. Három útszakasz alkotja: északról délre haladva az [[Budapest V. kerülete|V.]] és [[Budapest VII. kerülete|VII.]] kerületben futó '''[[Károly körút]]''', az V. és [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] futó '''[[Múzeum körút]]''', valamint az V. és [[Budapest IX. kerülete|IX. kerületben]] futó '''[[Vámház körút]]'''. A Kiskörút az V. kerület egyik határvonala. Maga a „Kiskörút” nem hivatalos, csak informális elnevezése a főútnak, hasonlóan a „[[Nagykörút]]hoz”.


A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú. 1866-ban indult el a főváros első [[lóvasút]]i vonala az akkori ''Széna'', ma [[Kálvin tér]]től [[Újpest (városrész)|Újpestre]]. Napjainkban a [[47-es villamos (Budapest)|47-es]], a [[48-as villamos (Budapest)|48-as]] és a [[49-es villamos (Budapest)|49-es]] [[villamos]]ok pályája halad a [[Deák Ferenc tér]]ig. Az út szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon (a Nagykörúttal ellentétben) nem érinti a [[Duna|Dunát]], a Deák Ferenc térről indul. Áthalad az [[Astoria (csomópont)|Astorián]] és a Kálvin téren, és a [[Szabadság híd]] pesti hídfőjénél, a [[Fővám tér]]en ér véget. A nagyobb utak közül keresztezi a [[Rákóczi út|Rákóczi utat]] az Astoriánál, és belőle indul az [[Üllői út]] a Kálvin téren. A [[Deák Ferenc tér (metróállomás)|Deák Ferenc téri metróállomáson]] három [[Budapesti metró|metróvonal]] ([[M1-es metróvonal|M1]], [[M2-es metróvonal|M2]], [[M3-as metróvonal|M3]]) is találkozik, továbbá az [[Astoria (metróállomás)|Astoriánál]] megáll az M2-es, a [[Kálvin tér (metróállomás)|Kálvin téren]] pedig az M3-as és az [[M4-es metróvonal|M4-es metró]]. Ez utóbbinak épült [[Fővám tér (metróállomás)|állomása]] a Fővám téren is.
A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú. 1866-ban indult el a főváros első [[lóvasút]]i vonala az akkori ''Széna'', ma [[Kálvin tér]]től [[Újpest (városrész)|Újpestre]]. Napjainkban a [[47-es villamos (Budapest)|47-es]], a [[48-as villamos (Budapest)|48-as]] és a [[49-es villamos (Budapest)|49-es]] [[villamos]]ok pályája halad a [[Deák Ferenc tér]]ig. Az út szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon (a Nagykörúttal ellentétben) nem érinti a [[Duna|Dunát]], a Deák Ferenc térről indul. Áthalad az [[Astoria (csomópont)|Astorián]] és a Kálvin téren, és a [[Szabadság híd]] pesti hídfőjénél, a [[Fővám tér]]en ér véget. A nagyobb utak közül keresztezi a [[Rákóczi út|Rákóczi utat]] az Astoriánál, és belőle indul az [[Üllői út]] a Kálvin téren. A [[Deák Ferenc tér (metróállomás)|Deák Ferenc téri metróállomáson]] három [[Budapesti metró|metróvonal]] ([[M1-es metróvonal|M1]], [[M2-es metróvonal|M2]], [[M3-as metróvonal|M3]]) is találkozik, továbbá az [[Astoria (metróállomás)|Astoriánál]] megáll az M2-es, a [[Kálvin tér (metróállomás)|Kálvin téren]] pedig az M3-as és az [[M4-es metróvonal|M4-es metró]]. Ez utóbbinak épült [[Fővám tér (metróállomás)|állomása]] a Fővám téren is.

A lap 2021. április 21., 17:15-kori változata

Kiskörút
Villamos a Károly körúton
Villamos a Károly körúton
A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
A Kis- (zöld) és a Nagykörút (lila)
Térkép
Úttípuskörgyűrű
Hossza1,5 km
OrszágMagyarország
Tartományok
Az út elejeDeák Ferenc tér
Az út végeFővám tér
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskörút témájú médiaállományokat.
A Vámpalota 1901-ben

A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között. Három útszakasz alkotja: északról délre haladva az V. és VII. kerületben futó Károly körút, az V. és VIII. kerületben futó Múzeum körút, valamint az V. és IX. kerületben futó Vámház körút. A Kiskörút az V. kerület egyik határvonala. Maga a „Kiskörút” nem hivatalos, csak informális elnevezése a főútnak, hasonlóan a „Nagykörúthoz”.

A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú. 1866-ban indult el a főváros első lóvasúti vonala az akkori Széna, ma Kálvin tértől Újpestre. Napjainkban a 47-es, a 48-as és a 49-es villamosok pályája halad a Deák Ferenc térig. Az út szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon (a Nagykörúttal ellentétben) nem érinti a Dunát, a Deák Ferenc térről indul. Áthalad az Astorián és a Kálvin téren, és a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Fővám téren ér véget. A nagyobb utak közül keresztezi a Rákóczi utat az Astoriánál, és belőle indul az Üllői út a Kálvin téren. A Deák Ferenc téri metróállomáson három metróvonal (M1, M2, M3) is találkozik, továbbá az Astoriánál megáll az M2-es, a Kálvin téren pedig az M3-as és az M4-es metró. Ez utóbbinak épült állomása a Fővám téren is.

Történelem

A Kiskörút a Pestet a középkorban körbevevő városfal nyomvonala mentén jött létre, pontosabban a városfal árka után lévő országút helyén. A városfal többször is megrongálódott a történelem során, miután se a tatároktól, se a törököktől nem tudta megvédeni a települést, Buda 1686-os visszafoglalása után pedig már nem is épült újjá. Pest hamarosan túlnőtte, a beépülés hatására az egykori városfal mellett lévő utakból így lett később Kiskörút.[1]

A Szabadság híd és az Astoria közötti szakaszt a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felújítás után 2009 októberében adták át a forgalomnak, bár a Múzeum körúti szakasz csak 2010 tavaszán kapta meg az utolsó kopóréteget. A 12 milliárd forint összköltségű beruházás keretében felújították a villamospályát, valamint két oldalon irányonként egy-egy kilométer útpálya kapott új burkolatot. A felújítás során kétoldali kerékpársávokat is létesítettek, kb. egy kilométer hosszan.[2][3][4]

Vámház körút

Első nevét az 1780-as évek végén kapta: a sok itt élő hentesről Fleischhacker Gassének nevezték, amit a 19. század elején Mészáros utcára magyarosítottak. 1875-ben felépült a Fővámház a Duna partján, és ettől kezdve ez az útszakasz a Vámház körút nevet viseli.

1915-től Ferdinánd körút (I. Ferdinánd bolgár cárról). 1919-től ismét Vámház körút egészen 1942-ig, amikor is Horthy Istvánról nevezték el. 1945-ben Tolbuhin marsall lett a névadó, és ez a név egészen a rendszerváltásig meg is maradt, amikor visszakapta a Vámház körút nevet.

Múzeum körút

A Kiskörút a Nemzeti Múzeumnál régen

A XVIII. században Land Strasse, azaz Országút volt a neve (amelyet a mai Múzeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zsilinszky út együttesen képeztek). 1874-ben döntött úgy a Közmunkatanács, hogy az útszakaszt három szakaszra osztja és szakaszonként nevezi el. Ekkor már 28 éve ott állt a Magyar Nemzeti Múzeum, így kézenfekvő volt, hogy az előtte haladó útszakasznak méltó névadója lesz. 1915 és 1918 között a Mehmed szultán út nevet viselte az első világháborús szövetséges Törökország uralkodójának tiszteletére.

Károly körút

A Károly körút 2007-ben (a 2010–11-es felújítás előtt)
Deák Ferenc tér

Miután a Közmunkatanács 1874-ben (lásd feljebb: Múzeum körút) úgy döntött, hogy az addig Országút nevű útszakaszt három szakaszra osztja, és külön-külön névvel látja el őket, a Múzeum körút és a Bajcsy-Zsilinszky út közé eső útszakasz az ott álló Károly kaszárnyáról[5] (ma a Főpolgármesteri Hivatal melletti üres terület) nevezte el. 1916-ban a IV. Károly király út nevet kapta a frissen megkoronázott utolsó Habsburg–Lotaringiai-házi király tiszteletére. 1918-ban Népakarat körút, majd Népkörút névre keresztelték, amelyet 133 napig viselt, majd 1919-ben visszakapta a Károly körút nevet. 1926-tól ismét Károly király nevét viselte egészen a második világháború végéig. 1945-től Somogyi Béla útnak hívták, egészen 1953-ig, amikor is a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Tanács körút névvel illette. Az útszakasz 1991-ben kapta vissza a Károly körút nevet.

Épületek a Kiskörút mentén

A lebontott bazársor

Egykor…

…és ma

Jegyzetek

  1. ↑ Budapest Lexikon, Akadémia Kiadó, ISBN 9630564092
  2. ↑ Újra járható a Thököly út (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 14. [2005. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
  3. ↑ Újra átjárható a Kálvin tér (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 26. [2005. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  4. ↑ Sajtótájékoztató a Kiskörút munkálatainak előrehaladásáról (magyar nyelven). Magyar Kerékpárosklub, 2009. október 26. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
  5. ↑ A Károly-kaszárnya Archiválva 2016. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Térkép:Budapest

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskörút&oldid=23800980”