„Szász Lajos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
| |
|kép=Arrow Cross Party.jpg |
||
| |
|képaláírás=A Szálasi-kormány (Szász Lajos az ülő sorban jobbról az első) |
||
}} |
}} |
||
'''Szász Lajos''' ([[Szatmárnémeti]], [[1888]]. [[február 26.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[augusztus 24.]]) magyar politikus, egyetemi tanár, a magyar [[református egyház]] főgondnoka, államtitkár, majd miniszter [[Magyarország]] több kormányában. A [[második világháború]] után halálra ítélték és kivégezték. |
'''Szász Lajos''' ([[Szatmárnémeti]], [[1888]]. [[február 26.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[augusztus 24.]]) magyar politikus, egyetemi tanár, a magyar [[református egyház]] főgondnoka, államtitkár, majd miniszter [[Magyarország]] több kormányában. A [[második világháború]] után halálra ítélték és kivégezték. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Szegénysorból a maga erejéből küzdötte fel magát a miniszterségig. Előbb pénzügyőr volt, majd saját költségén leérettségizett. [[1910]]-ben a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] jogi diplomát szerzett. Eleinte [[Beregszász]]ban dolgozott, majd [[1919]]-től Budapesten lett pénzügyminisztériumi számvizsgáló, pénzügyi titkár. [[1926]]-tól minisztériumi titkár lett, majd [[1935]]-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. [[1936]]-tól a budapesti egyetemen emellett a pénzügytan tanáraként dolgozott. [[1937]] és [[1942]] között államtitkár volt a [[Darányi-kormány|Darányi-]], [[Imrédy-kormány|Imrédy-]], [[második Teleki-kormány|Teleki-]] és [[Bárdossy-kormány]]ban. [[1942]]. október 19-től [[1944]]. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a [[Kállay-kormány]]ban. 1944. március 22-ét követően a [[Sztójay-kormány]]ban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megtartotta, amikor [[Sztójay Döme]] miniszterelnököt lemondatták és helyébe [[Lakatos Géza]] került. A [[Lakatos-kormány]]ban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A [[nyilas hatalomátvétel]]t követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen [[1945]]. március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt a szovjetek elől [[Németország]]ba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, háborús bűnösség vádjával kiadták Magyarországnak. A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] ügyét [[Sztójay Döme]] egykori miniszterelnökkel, [[Reményi-Schneller Lajos]] pénzügyminiszterrel, vitéz [[Rátz Jenő]] miniszterelnök-helyettessel és [[Kunder Antal]] közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A népbíróság utóbbi kettő halálos ítéletét életfogytiglanra módosította, amint [[Tasnádi Nagy András]] politikusét, a Nemzeti Törvényhozók Szövetségének egykori vezetőjéét, akivel utolsó óráit a börtönben együtt töltötte. [[Ravasz László]] református püspök meglátogatta, mielőtt golyó által kivégezték. |
Szegénysorból a maga erejéből küzdötte fel magát a miniszterségig. Előbb pénzügyőr volt, majd saját költségén leérettségizett. [[1910]]-ben a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] jogi diplomát szerzett. Eleinte [[Beregszász]]ban dolgozott, majd [[1919]]-től Budapesten lett pénzügyminisztériumi számvizsgáló, pénzügyi titkár. [[1926]]-tól minisztériumi titkár lett, majd [[1935]]-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. [[1936]]-tól a budapesti egyetemen emellett a pénzügytan tanáraként dolgozott. [[1937]] és [[1942]] között államtitkár volt a [[Darányi-kormány|Darányi-]], [[Imrédy-kormány|Imrédy-]], [[második Teleki-kormány|Teleki-]] és [[Bárdossy-kormány]]ban. [[1942]]. október 19-től [[1944]]. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a [[Kállay-kormány]]ban. 1944. március 22-ét követően a [[Sztójay-kormány]]ban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megtartotta, amikor [[Sztójay Döme]] miniszterelnököt lemondatták és helyébe [[Lakatos Géza]] került. A [[Lakatos-kormány]]ban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A [[nyilas hatalomátvétel]]t követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen [[1945]]. március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt a szovjetek elől [[Németország]]ba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, háborús bűnösség vádjával kiadták Magyarországnak. A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] ügyét [[Sztójay Döme]] egykori miniszterelnökkel, [[Reményi-Schneller Lajos]] pénzügyminiszterrel, vitéz [[Rátz Jenő]] miniszterelnök-helyettessel és [[Kunder Antal]] közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A népbíróság utóbbi kettő halálos ítéletét életfogytiglanra módosította, amint [[Tasnádi Nagy András]] politikusét, a Nemzeti Törvényhozók Szövetségének egykori vezetőjéét, akivel utolsó óráit a börtönben együtt töltötte. [[Ravasz László]] református püspök meglátogatta, mielőtt golyó által kivégezték. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2018. augusztus 14., 13:25-kori változata
Szász Lajos | |
A Szálasi-kormány (Szász Lajos az ülő sorban jobbról az első) | |
Született | 1888. február 26. Szatmárnémeti |
Elhunyt | 1946. augusztus 24. (58 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1910, jogtudomány) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szász Lajos (Szatmárnémeti, 1888. február 26. – Budapest, 1946. augusztus 24.) magyar politikus, egyetemi tanár, a magyar református egyház főgondnoka, államtitkár, majd miniszter Magyarország több kormányában. A második világháború után halálra ítélték és kivégezték.
Élete
Szegénysorból a maga erejéből küzdötte fel magát a miniszterségig. Előbb pénzügyőr volt, majd saját költségén leérettségizett. 1910-ben a Budapesti Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Eleinte Beregszászban dolgozott, majd 1919-től Budapesten lett pénzügyminisztériumi számvizsgáló, pénzügyi titkár. 1926-tól minisztériumi titkár lett, majd 1935-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. 1936-tól a budapesti egyetemen emellett a pénzügytan tanáraként dolgozott. 1937 és 1942 között államtitkár volt a Darányi-, Imrédy-, Teleki- és Bárdossy-kormányban. 1942. október 19-től 1944. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a Kállay-kormányban. 1944. március 22-ét követően a Sztójay-kormányban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megtartotta, amikor Sztójay Döme miniszterelnököt lemondatták és helyébe Lakatos Géza került. A Lakatos-kormányban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A nyilas hatalomátvételt követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen 1945. március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt a szovjetek elől Németországba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, háborús bűnösség vádjával kiadták Magyarországnak. A Népbíróság ügyét Sztójay Döme egykori miniszterelnökkel, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel, vitéz Rátz Jenő miniszterelnök-helyettessel és Kunder Antal közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A népbíróság utóbbi kettő halálos ítéletét életfogytiglanra módosította, amint Tasnádi Nagy András politikusét, a Nemzeti Törvényhozók Szövetségének egykori vezetőjéét, akivel utolsó óráit a börtönben együtt töltötte. Ravasz László református püspök meglátogatta, mielőtt golyó által kivégezték.
Források
- Szász Lajos a Magyar életrajzi lexikonban
- Szász Lajos, Magyar Országgyűlési Almanach, 1939-1944
- Szász Lajos, Holokauszt Emlékközpont
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14553.htm, Szász Lajos, 2017. október 9.