„Leányka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta4) |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://www.freeweb.hu/borkatalogus/szoloirasok/szolofajtak.html Szőlőfajták] |
* [https://web.archive.org/web/20071004232910/http://www.freeweb.hu/borkatalogus/szoloirasok/szolofajtak.html Szőlőfajták] |
||
* [http://www.helloinfo.hu/main.php?folderID=1506&articleID=6690&ctag=articlelist&iid=1] |
* [http://www.helloinfo.hu/main.php?folderID=1506&articleID=6690&ctag=articlelist&iid=1] |
||
* [http://www.soproniborhaz.hu/hu/borfajtak.htm] |
* [http://www.soproniborhaz.hu/hu/borfajtak.htm] |
A lap 2018. július 28., 21:10-kori változata
A leányka egy magyar minőségi fehérborszőlő-fajta. Erdélyből vagy Moldvából[1] származik. Az elterjedtségi sorrendben a tizedik helyen áll. Elsősorban Közép- és Kelet-Európában termesztik.[2]
Leírása
A nagyüzemi termesztéstechnológia , a gépi szüretelés nem felelt meg a fajta igényeinek és ezért a 80-as évektől jelentősége csökkent. A korábban telepített ültetvényekből még ma is sokat művelnek, mert a Leányka tűrőképessége sokoldalú, tőkéi hosszú életűek.
Tőkéje erőteljes fejlődésű. Meghálálja a combművelést, karós támberendezést igényel.[3] Nagyszámú vastag, világosbarna vesszőt nevel. Levele csupasz, fényes, erősen tagolt, nyílt váll- és oldalöblű.
Átlagos évjáratban már szeptember első felében érik. Szüretelési időpontja mégis erősen függ az évjárattól, mert vékony bogyóhéja miatt rothadásérzékeny. Különösen esős időben napok alatt képes szinte lefolyni a tőkékről. Szeszélyes, „rugós fajta”. Fürtje kicsi, vállas, tömött.
Fagytűrőképessége jó. A nagyüzemi termesztés körülményi között – az amúgy kielégítően termő fajtát – alacsony termőképességűnek minősítették. Mindehhez hozzájárult erős növekedési erélye, amit a korszak nagyadagú (nitrogén) trágyázási gyakorlata tovább fokozott, így a tőketerhelés miatt nem adott megfelelő minőséget.
Bora gyakran nektárillatú, testes, de kissé lágy. Belőle készült híres borfajták az Egri leányka[4] és a Móri leányka.[5] Az Egri leánykát szárnyasokhoz, borjú- és báránysülthöz ajánlják .[6]
A Mátraaljai, az Egri, a Bükkaljai, Neszmélyi, Móri borvidéken elterjedt.[7]
Telepíthető klónja: E. 99 (E = Eger).
Jegyzetek
- ↑ borportal.hu - Kislexikon
- ↑ [1]
- ↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 330–331. o. ISBN 963-05-2443-0
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ [5]