„Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
25. sor: | 25. sor: | ||
{{fő|1939-es választások}} |
{{fő|1939-es választások}} |
||
[[Kép:Arrow Cross Party.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Szálasi-kormány miután a nyilaskeresztes párt 1944. [[október 15.|október 15-én]] [[puccs]]al magához ragadta a hatalmat: álló sor, balról jobbra: dr. Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, Vajna Gábor belügyminiszter, Jurcsek Béla közellátási miniszter, Kovarcz Emil országmozgósítási- és hadfelszerelési miniszter, Kassai Ferenc propaganda- és nemzetvédelmi miniszter, Szakváry Emil iparügyi miniszter, Szöllősi Jenő miniszterelnök helyettes<br> |
[[Kép:Arrow Cross Party.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Szálasi-kormány miután a nyilaskeresztes párt 1944. [[október 15.|október 15-én]] [[puccs]]al magához ragadta a hatalmat: álló sor, balról jobbra: dr. Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, Vajna Gábor belügyminiszter, Jurcsek Béla közellátási miniszter, Kovarcz Emil országmozgósítási- és hadfelszerelési miniszter, Kassai Ferenc propaganda- és nemzetvédelmi miniszter, Szakváry Emil iparügyi miniszter, Szöllősi Jenő miniszterelnök helyettes<br> |
||
Ülő sor, balról jobbra: Reményi-Schneller Lajos |
Ülő sor, balról jobbra: Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, dr. báró Kemény Gábor külügyminiszter, Szálasi Ferenc nemzetvezető, Beregffy Károly honvédelmi miniszter, dr. Szász Lajos kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter |
||
A képről hiányzik Budinszky László igazságügyminiszter.]] |
A képről hiányzik Budinszky László igazságügyminiszter.]] |
||
A Nyilaskeresztes Párt az [[1939]]. [[május 25.|május 25]]-[[május 26.|26]]-án, [[pünkösd]]kor tartott (és ebből kifolyólag [[Magyarországi országgyűlési választások#Az 1939-es választások|pünkösdi választásnak]] nevezett) [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokon]] a szavazatok 15,41%-át<ref name="voks" /> (338 049 szavazat<ref name="voks" />) szerezte meg, és 29<ref name="voks">[http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1939&jny=hun Választási eredmények, 1939 (vokscentrum.hu)]</ref> mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú [[Országgyűlés]]ben. [[1939]] nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták. |
A Nyilaskeresztes Párt az [[1939]]. [[május 25.|május 25]]-[[május 26.|26]]-án, [[pünkösd]]kor tartott (és ebből kifolyólag [[Magyarországi országgyűlési választások#Az 1939-es választások|pünkösdi választásnak]] nevezett) [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokon]] a szavazatok 15,41%-át<ref name="voks" /> (338 049 szavazat<ref name="voks" />) szerezte meg, és 29<ref name="voks">[http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1939&jny=hun Választási eredmények, 1939 (vokscentrum.hu)]</ref> mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú [[Országgyűlés]]ben. [[1939]] nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták. |
A lap 2018. május 28., 17:32-kori változata
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom | |
A párt és egyben a Hungarista mozgalom zászlaja | |
Adatok | |
Elnök | Szálasi Ferenc |
Utolsó vezető | Szálasi Ferenc |
Alapítva | 1939. március 15. |
Feloszlatva | 1944. augusztus 24. (végleg: 1945. május 1.) |
Elődpárt | Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom |
Utódpárt | ― |
Székház | 1062 Budapest, Andrássy út 60. |
Tagok száma | kb. 300 000[1] (1939) |
Ideológia | hungarizmus |
Parlamenti jelenlét | 1939-1942, 1944-1945 |
Hivatalos színei | zöld, fehér, piros |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom témájú médiaállományokat. |
A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24-e, majd a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16-a és 1945. május 1-je között működött. A szovjetek által megszállt területen a hivatalos (de jure) betiltására 1945. február 26-án került sor.
Története
Szálasi Ferenc az 1935. március 4-én megalapított, és a Darányi-kormány által 1937. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzeti Akarat Pártja (NAP) után, 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakítását. 1938. február 21-én a belügyminiszter az MNSZP-t – arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – szintén feloszlatta, egyben Szálasit letartóztatta.[2] A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet 1939. február 23-án ismét betiltottak, azonban egy hónapon belül, 1939. március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven megint újjáalakult. Így részt vehetett az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon. A párt neve a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő nyilaskeresztből alakult ki.
1939-es választások
A Nyilaskeresztes Párt az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon a szavazatok 15,41%-át[3] (338 049 szavazat[3]) szerezte meg, és 29[3] mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939 nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták.
1940-ben több kisebb nemzetiszocialista párt is beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, mint például a Keresztény Nemzeti Szocialista Front, vagy a Pálffy Fidél vezette Nyilaskeresztes Front (hivatalos nevén Egyesült Nemzeti Szocialista Párt).
A párt 1942. február 24-én fölvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet.
Hatalomátvétel, Szálasi-kormány
A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű pártot 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány is betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és puccsal magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a Dunába lőttek munkaszolgálatos zsidókat a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál.[4]
A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve haláltáborokba.[5] A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban, illetve a város egyéb pontjain.[6] A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá került Budapest is, továbbá megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.[7]
A háború utáni időszak
A háborút követően az új, kommunista vezetésű Magyarország karhatalmának, az ÁVH-nak a működésében sok egykori nyilas is (gúnynevükön „kisnyilasok”) részt vett, akik egy része önkéntesen, míg más része valamilyen külső „ösztönzés” hatására oda csatlakozott.
A rendszerváltás után Szabó Albert a hungarista elvek nyomán létrehozta a nyilaskeresztesek utódpártját Világnemzeti Népuralmista Párt néven 1993-ban. A pártot még abban az évben betiltották utódszervezeteivel együtt, de különböző formális vagy informális csoportosulások (pl. Magyar Nemzeti Arcvonal, Vér és Becsület, Pax Hungarica Mozgalom stb.) formájában ma is léteznek.
Ideológiája
A többi nemzetiszocialista párthoz hasonlóan a Nyilaskeresztes Pártot is a nacionalizmus, a mezőgazdaság elsődleges helyre állítása, antikapitalizmus, antikommunizmus, revizionizmus (Nagy-Magyarország) és militáns antiszemitizmus jellemezte, mindemellett a munkások jogainak, illetve a földreformnak egyik fő szószólója és támogatója volt. A hungarizmus fajelméleti alapon nem beszélt alsóbbrendű és felsőbbrendű fajokról, csak együttélésre képtelen és együttélésre képes népekről.
Gazdaságpolitika
A Szálasi által „brutálisan reális állami célkitűzéseknek”[8] nevezett politikai irányvonal szerint az 1914 előtt felvett állami kölcsönöket Csonka-Magyarország nem fizeti vissza, az 1918 (I. világháború vége) után felvetteket pedig 10 évre beszünteti, egyben a magánkölcsönöket is magára vállalja az állam, melyeknek kamatait (egységesen 3%) a hitelt felvevők ezután az államkasszába fizetik. A külkereskedelmet államosítja, ennek hasznát fele-fele arányban a termelőszövetkezet és az állam kapja.
Nemzetgyűlési választásokon elért eredményei
Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|---|---|
338 049 | 15,41% | 29 | 11,15% | ellenzék |
Jegyzetek
- ↑ Ungváry Krisztián: A politikai erjedés – az 1939-es választások Magyarországon
- ↑ Sipos Péter: Nemzetvesztő nemzetvezető (História 2004/9)
- ↑ a b c Választási eredmények, 1939 (vokscentrum.hu)
- ↑ A holokauszt Magyarországon - A nyilas puccs és a zsidók
- ↑ A holokauszt Magyarországon - A halálmenetek
- ↑ Magyar holokauszt-kronológia – 1944
- ↑ Magyarország a XX. században / Budapest ostroma
- ↑ Szálasi Ferenc: Hungarizmus (alapterv és követelések)
Források
- Hubai László: Politikai irányzatok választási eredményeinek kontinuitása 1920–1947 (vokscentrum.hu)
- Szálasy Ferenc: A magyar állam felépítésének terve (suttogo.mozgalom.org)
- Kovács Tamás (Szerk.) 2009: Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb.
Külső hivatkozások
- Nyilaskeresztes párt (Vokscentrum.hu)
- A Szálasi-kormány miniszterei (betiltva.com)
- Ungváry Krisztián: Kik voltak a nyilasok? Rubicon, 11. sz. (2004) arch
- Szemenyei-Kiss Tamás:
Hová temették a kivégzett hungarista vezetőket? (24.Óra, Montreal-Budapest, 1995.) http://www.magyarorszag.ma
- Szemenyei-Kiss Tamás: Tömegsírok Budapesten (Kanadai Magyar Hírlap, 2012. április 28.)
- http://kanadaihirlap.com/2012/04/28/tomegsirok-budapesten-horthysta-exminiszterelnok-felugyeli-a-kivegzett/