Magyar Nemzeti Arcvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Nemzeti Arcvonal zászlaja

A Magyar Nemzeti Arcvonal egy hungarista eszmeiségű szervezet, melyet 1989-ben Győrben hoztak létre. Eredeti neve Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok volt, ám ezt 1992. november 29-én Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatták. A rövidítés, MNA, nem változott.

Az MNA története[szerkesztés]

Győrkös és csoportja használta először (de nem elsőként) a rendszerváltás után nagy nyilvánosság előtt az árpádsávos zászlót, mikor 1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, aki a mikrofonhoz lépése után el sem tudta kezdeni ünnepi beszédét, és pár perces várakozást követően végül meg sem tartotta azt.[1]

A Magyar Nemzeti Arcvonal Magyarország egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai szervezete. Egy erősen hierarchikus felépítéssel rendelkezik.

1994. április 27-én vezetőjük, Győrkös István egy budapesti sajtótájékoztatón az Arcvonalat hungarista szervezetnek nevezte, amiért másnap letartóztatták. A szervezet magát az eredeti Hungarista mozgalom kizárólagos jogutódjának tartja, mivel Győrkös 1995-ben hivatalos megbízással a mozgalom vezetését megkapta Tatár Imrétől. Tatár még 1980-ban kapta saját kinevezését Henney Árpádtól, aki Szálasi Ferenc kivégzése után vezette az emigrációban tovább működő Hungarista Mozgalmat.

1994. április 20-án Ekrem-Kemál György, Győrkös István és Szabó Albert közösen jelentették be a Hungarista Mozgalom megalakulását, ám hamar külön utakon folytatták. Megbízatása alapján a Hungarista Mozgalmat Győrkös vitte tovább.

Győrkös István meghatározta a mozgalom erkölcsi és szellemi alapjait és a Kódexet, megalkotta a mozgalom jelképeit, jelszavát, meghatározta ünnepeit. Becsület Napja néven új ünnepet alapított, melyet azóta nagyon sok nemzeti szervezet ünnepel meg. Éveken keresztül szerkesztette és adta ki az MNA tájékoztató nevű újságot, és a Sólyom újságot. A két újság összevonásából született meg később a Jövőnk kiadvány. Jelenleg Hídfő néven jelenik meg időszakos lapként.

A mozgalomban 2012-ben szakadás következett be. Azóta Győrkös MNA 1989 néven vitte tovább az általa életre hívott és vezetett mozgalmat.

Katonai kiképzésük[szerkesztés]

Az MNA elképzelései szerint a kapitalista nyugati világ hanyatlóban van, ezért fontosnak tartják a tagság számára a lehető legjobb kiképzés biztosítását. A tagság a kiképzést „egységesített kiképzési rendszer” szerint, katonáktól, volt katonáktól kapja. Heti rendszerességgel járnak gyakorlatokra, túrákra, és évente több katonai tábort szerveznek (ezek időtartama változó, általában 3-7 nap), melyek közül a legtöbb nem nyilvános. A gyakorlatok során főleg airsoft, paintball és légfegyvereket alkalmaznak, illetve különböző legálisan kapható, katonai kiképzéshez szükséges eszközt, mint: katonai térképek, gyakorlógránátok, stb. Országszerte több táboruk is működik, a legnagyobb Bőny külterületén a „Sas-hegy” nevű helyen található magánterületen.

Az Arcvonal ismertebb csoportjai, egységei[szerkesztés]

Vándorsólymok[szerkesztés]

Az MNA ifjúsági szervezete 1989-ben alakult Vándorsólyom Természetjáró Egyesület (VTE) néven, 2003-ban a bíróság feloszlatta. 2003-2010-ig Vándorsólyom Hagyományőrző Bajtársi közösség (VHBK) néven működött.

Kecskés Gábor Kultúrcsoport[szerkesztés]

A Kecskés Gábor Kultúrcsoport (KGK) előadások, kultúrestek, valamint zenés táncestek szervezésével foglalkozik, illetve ez az MNA zenekara. Nevét Kecskés Gáborról kapta, aki az MNA tagja volt és 2001-ben hunyt el. A csoport 2008-ban megszűnt.

Népi Akciócsoportok[szerkesztés]

A Népi Akciócsoportok ugyanolyan képzést kapnak, mint az MNA rendes tagsága, de rájuk nem vonatkoznak az MNA kódex című kiadványában szereplő szabályok.

Források[szerkesztés]

  1. Esti Egyenleg 1992.10.23 (részlet) (YouTube), riport Göncz Árpád kifütyüléséről, Esti Egyenleg, Magyar Televízió, 1992. október 23.