„Kopaszi-gát” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A Kopaszi gát tulajdonosi köre 2016-ban megváltozott. Azóta olyan fejlesztéseket hajtottak végrem, amelyek miatt szükséges részletesen változtatni a szócikken. A Kopaszi gát bejegyzett új hivatalos neve 2017-től BudaPart - Kopaszi gát lett. |
|||
33. sor: | 33. sor: | ||
A tömegközlekedést tekintve Budapest legújabb, 4-es metróvonala is a vonzáskörzetébe esik. Gyalogosan az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] Infopark megállójától ötperces gyalogsétával lehet eljutni a park Dombóvári úti főbejáratához. |
A tömegközlekedést tekintve Budapest legújabb, 4-es metróvonala is a vonzáskörzetébe esik. Gyalogosan az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] Infopark megállójától ötperces gyalogsétával lehet eljutni a park Dombóvári úti főbejáratához. |
||
Gépkocsival érkezve a Dombóvári út felől a Kopaszi gát főbejáratánál lévő parkolóban lehet megállni, ahol a parkolási díjaz első félórában ingyenes, az első megkezdett óra 300 Ft, majd két óra után 600 Ft, mely egyben a maximum díj is egy napos parkolás esetén.. Másik irányból, a Hengermalom út végénél található parkoló felől is érkezhetnek a park vendégei, ahol parkolási díj még nincs. A [[Budapesti Közlekedési Központ]] (BKK) hajójáratainak egyik kikötője a Kopaszi |
Gépkocsival érkezve a Dombóvári út felől a Kopaszi gát főbejáratánál lévő parkolóban lehet megállni, ahol a parkolási díjaz első félórában ingyenes, az első megkezdett óra 300 Ft, majd két óra után 600 Ft, mely egyben a maximum díj is egy napos parkolás esetén.. Másik irányból, a Hengermalom út végénél található parkoló felől is érkezhetnek a park vendégei, ahol parkolási díj még nincs. A [[Budapesti Közlekedési Központ]] (BKK) hajójáratainak egyik kikötője a Kopaszi gáton található,ahonnan 2017. szeptember 1-jétől újraindult a közlekedés.<ref>http://bkk.hu/2017/08/a-bkk-hajoival-is-elerheto-a-kopaszi-gat/</ref> |
||
==Története== |
==Története== |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
{{idézet2|''Konstantinápoly Budapesten''<br> |
{{idézet2|''Konstantinápoly Budapesten''<br> |
||
''Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.…''|Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02220/pdf/02220.pdf Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám]</ref>}} |
''Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.…''|Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02220/pdf/02220.pdf Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám]</ref>}} |
||
[[Fájl:Légifotó a Lágymányosi öbölről 1943.jpg|thumb|jobbra|340px|Az öböl és a Kopaszi |
[[Fájl:Légifotó a Lágymányosi öbölről 1943.jpg|thumb|jobbra|340px|Az öböl és a Kopaszi gát egy [[második világháború]]s légifényképen]] |
||
[[Fájl:Lágymányosi Bay. Kopaszi dam. Rákóczi Bridge from the south west. - Budapest District 11. Vízpart Street.JPG|thumb|jobbra|340px|Az öböl és a Kopaszi |
[[Fájl:Lágymányosi Bay. Kopaszi dam. Rákóczi Bridge from the south west. - Budapest District 11. Vízpart Street.JPG|thumb|jobbra|340px|Az öböl és a Kopaszi gát a [[Rákóczi híd]] lábánál (2015)]] |
||
[[Fájl:Madártávlat Lágymányosi-öböl.jpg|thumb|jobbra|340px|A Kopaszi |
[[Fájl:Madártávlat Lágymányosi-öböl.jpg|thumb|jobbra|340px|A Kopaszi gát földnyelve és a Lágymányosi-öböl körül kialakított közpark a levegőből. A tervezőknek az épületek kialakításánál fontos szempont volt a gáton kialakítandó komplexum állandóan változó, szezonális jellege és a terület eredeti, spontán kialakult beépítése is erre ösztönözte őket<ref>[http://epiteszforum.hu/kopaszi-gat-2006 Kopaszi gát 2006]</ref>]] |
||
A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról<ref>[https://www.pinterest.com/pin/225250418832696896/ Kopaszi-zátony]</ref> kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi |
A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról<ref>[https://www.pinterest.com/pin/225250418832696896/ Kopaszi-zátony]</ref> kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. 1930-ban tovább folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy feltöltési szakasza kezdődött, amikor a Horthy Miklós, a mai [[Petőfi híd]] építése megkezdődött. A híd budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel, míg 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ezt a hatalmas anyagmennyiséget a Lágymányosi-tó vasúti összekötő hídtól délre eső részének kikotrásával nyerték.<ref>[http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/05/regi-lagymanyosi-duna-part-nyomaban.html A régi lágymányosi Duna-part nyomában]</ref> A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett”<ref>[http://kig.hu/images/article/12131/FLDRAJZIFOGALMAK.pdf Földrajzi fogalmak - polderezés]</ref> feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/dery.htm A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság]</ref> Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt.<ref>[http://www.obol.hu/obol.html A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története]</ref> A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/rothado-viziparadicsom Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom]</ref> |
||
Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi |
Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi gát környezetében, a parton egyre emelkedtek a szeméthegyek, a vállalkozók bérleti szerződését évről évre megújították. Közművesítés hiányában a Duna alacsony vízszintjekor egyre erősebbé vált a területen a csatornabűz.<ref>[http://magyarnarancs.hu/belpol/az_arago-birodalom_a_lagymanyosi-obolben_lab_az_ajtoresben-61103 Az Arago-birodalom a Lágymányosi-öbölben: Láb az ajtórésben]</ref> |
||
Nemes Gyula 1998-tól [[dokumentumfilm]]en követte nyomon a Kopaszi |
Nemes Gyula 1998-tól [[dokumentumfilm]]en követte nyomon a Kopaszi gát átalakulását és a régi bódék elbontását. 2008-ban ''Letűnt világ'' címmel mutatták be a [[Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál]]on. Az alkotás elnyerte a 2008 legjobb dokumentumfilmjének járó díjat.<ref name="cinem08-10-01">{{cite web|url=http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/kopa1001/|title=Dokumentumfilm a Kopaszi-gátról a mozikban|author=MTI|date=2008-10-01|publisher=Cinematrix|accessdate=2013-05-06}}</ref><ref name="origo08-07-13">{{cite web|url=http://www.origo.hu/filmklub/blog/dijak/20080713-arattak-a-magyarok-karlovy-varyban-a-nyomozo-a-letunt.html|title=Arattak a magyarok Karlovy Vary-ban|author=Varga Ferenc|date=2008-07-13|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|accessdate=2013-05-06}}</ref><ref name="hvg09-02-25">{{cite web|url=http://hvg.hu/kultura/20090225_letunt_vilag_nemes_gyula_filmszemle|title=A kelet alkonya, avagy a Letűnt világ és a Kopaszi-gát|author=Hárs Géza|date=2009-02-25|publisher=[[HVG]]|accessdate=2013-05-06}}</ref> |
||
2000-ben itt nyitott ki a West Balkán nevű szórakozóhely, ami a budapesti éjszaka egyik népszerű szórakozóhelyévé vált, azonban 2004-ben a terület átalakításának kezdete után be kellett zárni.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20110122-orokre-bezar-a-westbalkan.html ]</ref> |
2000-ben itt nyitott ki a West Balkán nevű szórakozóhely, ami a budapesti éjszaka egyik népszerű szórakozóhelyévé vált, azonban 2004-ben a terület átalakításának kezdete után be kellett zárni.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20110122-orokre-bezar-a-westbalkan.html ]</ref> |
||
92. sor: | 92. sor: | ||
* 1600 növényt pótoltak, |
* 1600 növényt pótoltak, |
||
* ezen felül új információs táblákat helyeztek ki a park teljes egészében. |
* ezen felül új információs táblákat helyeztek ki a park teljes egészében. |
||
A munka végeztével még szebb, kényelmesebb és pihentetőbb környezetben találhatják magukat az ide látogatók.[[Kép:Háttérben a Lágymányosi öböl.JPG|center|bélyegkép|520px|Gellért-hegyi látkép délkelet felé. A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]], a [[Petőfi híd]] után az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] és az [[Infopark]] épületei állnak, a háttérben a [[Rákóczi híd]]on túl pedig a [[Lágymányosi-öböl]] és a Kopaszi |
A munka végeztével még szebb, kényelmesebb és pihentetőbb környezetben találhatják magukat az ide látogatók.[[Kép:Háttérben a Lágymányosi öböl.JPG|center|bélyegkép|520px|Gellért-hegyi látkép délkelet felé. A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]], a [[Petőfi híd]] után az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] és az [[Infopark]] épületei állnak, a háttérben a [[Rákóczi híd]]on túl pedig a [[Lágymányosi-öböl]] és a Kopaszi gát zöld fái látszanak]] |
||
{{-}} |
{{-}} |
||
== A Kopaszi |
== A Kopaszi gát az irodalomban == |
||
[[Kép:Jókai Mór a svábhegyi nyaralójában rózsái között.jpg|balra|bélyegkép|260px|[[Jókai Mór]] a [[svábhegy]]i nyaralójában rózsái között]] |
[[Kép:Jókai Mór a svábhegyi nyaralójában rózsái között.jpg|balra|bélyegkép|260px|[[Jókai Mór]] a [[svábhegy]]i nyaralójában rózsái között]] |
||
{{Idézet2|''Az a dunai sziget, amit említek, ott van a budapesti összekötő vasúti lánchíd fölött. Újszülött sziget. De azért nem „névtelen” sziget; mert ennek már a születésekor megvolt a neve. Ez a Tisza szigete a Dunában.''<br> |
{{Idézet2|''Az a dunai sziget, amit említek, ott van a budapesti összekötő vasúti lánchíd fölött. Újszülött sziget. De azért nem „névtelen” sziget; mert ennek már a születésekor megvolt a neve. Ez a Tisza szigete a Dunában.''<br> |
A lap 2017. október 4., 16:34-kori változata
Kopaszi-gát | |
A Kopaszi-gát parkja madártávlatból 2010-ben | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Irányítószám | 1117 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 0,56 km² |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 42″, k. h. 19° 03′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 42″, k. h. 19° 03′ 37″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopaszi-gát témájú médiaállományokat. |
A Kopaszi gát az Összekötő vasúti híd (Déli összekötő vasúti híd) lábánál, attól délre, Budapesten a XI. kerületben található. Mintegy 900 méter hosszan a Dunába nyúló gát, amely a Lágymányosi-öblöt választja el a Dunától. A gát területén több kisebb étterem és játszóház is működik, népszerű pihenő- és találkozóhely.
A gát fontos része egy korszerű közparknak, amely négy nagy részből áll, magából a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó 750 méter hosszú gát területéből, a gáttól a Rákóczi híddal párhuzamosan futó Andalgó utcából, a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából, és e három vízparti terület által körbeölelt Lágymányosi-öböl vízfelületéből.[1] A gáton lévő hajókikötő és a terület a Kopaszi Gát Kft. tulajdonában van. A téli időszakban minden nap 6–22 óráig, a nyári időszakban pedig 6-tól hajnali 2 óráig nyitva tartó közpark üzemeltetője az 1117 Budapest, Kopaszi gát 5. szám alatt bejegyzett Kopaszi Gát Kft. Az öböl vízfelülete 11,2 ha, amelynek vize állandó kapcsolatban van a Duna főágával. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3–2 m vastagságú iszap borítja.[4] A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrse működik a gát bejáratánál. A park egész területe kamerával megfigyelt terület, a biztonsági szolgálat gondoskodik az őrzéséről.
A Kopaszi gát szomszédságában indult 2017 első felében a BudaPart[2] ingatlanfejlesztési projekt, mely egy egyedülálló beruházás Magyarországon mind elhelyezkedésének, mind a zöld- és vízterület magas arányának köszönhetően. Az 56 hektárnyi területből 11 hektárnyi vízfelület biztosítja a beruházás épületeinek átszellőzését. A fejlesztők kiemelt célja, hogy Budapest új városnegyede izgalmas színfoltot jelentsen majd az ide költözőknek, a munkába járóknak, valamint a kikapcsolódási céllal érkező városlakóknak is. A megújuló városnegyedet határoló utak mentén irodaházak ölelik majd körbe a leendő lakóépületeket. A két funkció között csökkentett gépjárműforgalmú bevásárlóutca számos vendéglátóegységgel kerül kialakításra. A tervek szerint több sportpálya, hotel, óvoda, fitness/spa létesítmények is hozzájárulnak az itt lakók és dolgozók feltöltődéséhez ebben a kényelmes, nyugodt, mégis élettel teli új városrészben.
Közlekedés
Budapest belvárosának déli kapujánál helyezkedik el a terület, számos közlekedési módot és útvonalat kínálva a megközelítésre. A Kopaszi gát az M1/M7, valamint az M6 autópálya bevezető szakaszánál, vagyis a nyugatról és délről a fővárosba tartó közlekedési folyosó közelében helyezkedik el. A Rákóczi hídnak, a Könyves Kálmán és Hungária körútnak, valamint az alsó rakpartoknak köszönhetően könnyen elérhető.
A tömegközlekedést tekintve Budapest legújabb, 4-es metróvonala is a vonzáskörzetébe esik. Gyalogosan az 1-es villamos Infopark megállójától ötperces gyalogsétával lehet eljutni a park Dombóvári úti főbejáratához.
Gépkocsival érkezve a Dombóvári út felől a Kopaszi gát főbejáratánál lévő parkolóban lehet megállni, ahol a parkolási díjaz első félórában ingyenes, az első megkezdett óra 300 Ft, majd két óra után 600 Ft, mely egyben a maximum díj is egy napos parkolás esetén.. Másik irányból, a Hengermalom út végénél található parkoló felől is érkezhetnek a park vendégei, ahol parkolási díj még nincs. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hajójáratainak egyik kikötője a Kopaszi gáton található,ahonnan 2017. szeptember 1-jétől újraindult a közlekedés.[3]
Története
A mai Lágymányosi-öböl és az úgynevezett Kopaszi párhuzammű tulajdonképpen a réges-régi 1838-as pesti árvíz után megindult folyamszabályozási tervek következtében, 1870–1875 között keletkezett, ugyanis a Duna, a Gellért-hegyi szoros után minden átmenet nélkül szélesen terült szét és folyása is lelassult, a tölcsérszerűen kiszélesedő medréből kiemelkedő Kopaszi és a Nyúlfutási elnevezésű zátonyokon[4] elakadt a zajló jég és néhány nap alatt helyenként három méter vastag jégtorlasz keletkezett, ami elzárta a víz útját.[5][6] Az egy kilométer szélességűvé vált Duna-szakaszon, a Kopaszi-, a Nyúlfutási-zátony és a Csepel-sziget megakadályozták a tavaszi jég levonulását, ami miatt rendszeresen jeges árvizek következtek be.
„ | A folyamnak állapotjára való tekintet valóban alapos aggodalmat gerjeszt, hogy a tavaszi olvadással, ha a jégindulás nem kedvező körülmények között megy véghez, még nagyobb áradások fognak bekövetkezni, ha p. o. a felső Dunavidékeken meleg esőzések állnának be, minekelőtte az alsóbb részeken a Duna zaja megindulhatna. Azért valóban javallható, hogy Pest városa a lehető nagyobb árak ellen töltésekkel óvakodik, melyek talán, ha a jég zaja baj nélkül távozik, nevetség, éretlen nevetség tárgyai fognak lenni. | ” |
– Vásárhelyi Pál 1838. február 29.[7]
|
Ezért kezdték el megtervezni Dél-Buda Duna-partjának feltöltését. Az Országgyűlés 1870-ben megalkotta az 1870. X. törvénycikket a „Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről” és elrendelte a szabályozási munkák megkezdését. Ennek során előbb végrehajtották a Soroksári-Duna-ág elzárását – ami az 1920-as években északon a Kvassay-zsilip,[8] délen a tassi zsiliprendszer és vízi erőmű megépítésével nyerte el mai képét. Az ekkor kezdődő folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így kialakult a Lágymányosi tó. A Duna főváros alatti két ága közül egyike sem volt főágnak tekinthető, a mederrendezés eredményeképpen ekkor lezárták a Csepel-sziget bal oldalán lévő ágat, hogy a budafoki főág hidrodinamikai és medermorfológiai viszonyai javuljanak. 1871-ben az Allgemeine Österreichische Baugesellschaft vállalat megkezdte a budafoki ág kotrásával párhuzamosan a Ráckevei-Duna lezárását is.
„ | A budai partról csaknem a Duna közepéig behúzódó czölöp-sor a folyamatban levő Duna-szabályozás vonalát mutatja, mely által a Gellérthegyen alul elterjedő sekélyes helyek, nevezetesen az alacsony vízállásnál egészen kilátszó „Kopasz” zátony veszélyei idővel el lesznek háríthatók, minek a főváros különösen jégzajláskor fogja hasznát venni. A Duna mentében lefelé a pesti oldalon látszó nagy épület a tábori kórház, melyen alul a soroksári Duna-ág nemrég töltéssel lőn elrekesztve s ezentúl kikötő gyanánt fog használtatni. | ” |
– Hevesi Lajos: Budapest és környéke (1873)[9] |
„ | De tekintsünk le pár perczre az alsó Duna felé is. A folyam képe itt változott meg legjobban. A tengert, a mely a soroksári Duna-ág elrekesztése következtében itt képződött, egy folyó medrébe fogják beleszorítani; az 500 öl széles folyammederből csak 200 ölnyi marad meg. A Gellérthegy alatt egy hatalmas töltés fogja átterelni a Duna vizét Pest felé a tábori kórház irányába s ezen alól a soroksári Duna-ágat elzáró töltés fogja föl a folyam sodrát és hajtja át szabályos hajlásban a Nádor-kert alatt ismét a budai partra. A Gellért-hegy alól kiindulva az irányczölöpöknek a pesti parttal, innen a soroksári-ág töltésével, s végre a Csepel-sziget partjával párhuzamosan haladó sora jelöli a töltés irányát, a mely hatalmas ívben a Gellért-hegy mögött levő sarkot s ezzel a Kopasz zátonynak egy nagy részét fogja leszelni a Dunából. A töltés mögött, ugy mint Uj-Pest alatt is, a viz megmarad és nyilásokon át fog a folyóval közlekedni. E roppant töltés felső vége, a Gellért-hegy alatt már épülőben van s mélyen benyúlik a Dunába, mintha csak folyását akarná elzárni; a „Simson” elevateur (gőzemelő-gép), a „Goliath” nevű hasonló géptársa, dolgozik e munkán valóban bámulatos eredménynyel, mindennap jókora darabot ragadván el a szegény zaklatott Dunából. Alább még három kotrógép is dolgozik, részint hogy a töltésekhez anyagot szerezzenek, részint hogy a folyó medrét tisztítsák. Kettő közülük a Kopasz zátony kinyúlásait pusztítja ott, ahol az összekötő vasúti hid tervezve van, melynek pesti oszlopaihoz már a czölöpözés is készen áll, a vizbe sülyesztendő építő vashengerek (caissonok) pedig készülőfélben vannak. | ” |
– Vasárnapi Ujság, 1873. 41. szám[10] |
Somossy (Singer) Károly revüigazgató és életművész, a mulatóvilág spritius lectora,[11] aki kortársai szerint „Pestet megtanította mulatni” elhatározta, hogy az 1896-os millenniumi ünnepségekre felépíti a világ akkori legnagyobb mulatóközpontját Konstantinápolyt, a Déli kikötő helyén.[12] Az ünnepségekre fel is épült a Konstantinápoly vigalmi negyed, amely 1896. május 23-án délután 6 órakor nyitotta meg kapuit.[13] A vigalmi negyed több ezer látogatónak nyújtott szórakozást, ahol török kávéházak, minaretek, dzsámik és mór stílusú épületek sokasága épült fel alig két hónap leforgása alatt, majd a csődje miatt rövid időn belül el is tűnt a műszaki egyetem későbbi helyéről.[14]
„ | Konstantinápoly Budapesten Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.… |
” |
– Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám[15] |
A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról[17] kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. 1930-ban tovább folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy feltöltési szakasza kezdődött, amikor a Horthy Miklós, a mai Petőfi híd építése megkezdődött. A híd budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel, míg 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ezt a hatalmas anyagmennyiséget a Lágymányosi-tó vasúti összekötő hídtól délre eső részének kikotrásával nyerték.[18] A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett”[19] feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig.[20] Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt.[21] A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.[22]
Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi gát környezetében, a parton egyre emelkedtek a szeméthegyek, a vállalkozók bérleti szerződését évről évre megújították. Közművesítés hiányában a Duna alacsony vízszintjekor egyre erősebbé vált a területen a csatornabűz.[23]
Nemes Gyula 1998-tól dokumentumfilmen követte nyomon a Kopaszi gát átalakulását és a régi bódék elbontását. 2008-ban Letűnt világ címmel mutatták be a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Az alkotás elnyerte a 2008 legjobb dokumentumfilmjének járó díjat.[24][25][26] 2000-ben itt nyitott ki a West Balkán nevű szórakozóhely, ami a budapesti éjszaka egyik népszerű szórakozóhelyévé vált, azonban 2004-ben a terület átalakításának kezdete után be kellett zárni.[27]
Közpark
A gát és az öböl területe a 2006 utáni beruházásokat követően nyerte el mai, parkosított arculatát, modern vendéglátóhelyekkel, gondozott növényekkel kialakítva. Az öböl és környezetének adottságai kiválóak, amelynek egyedi jelleget ad a Duna-parttal való közvetlen kapcsolat, az öböl kellemes hangulata. Elmondható, hogy Budapestnek szó szerint itt van a legélőbb kapcsolata a Dunával, hisz azon túl, hogy a (vízi)sportolni vágyók, autóutak keresztezése nélkül közelíthetik meg a folyót, az öböl állandó kapcsolatban van a főággal, így a déli végén nyitott öbölbe alacsony vízállás esetén is folyamatosan jut friss víz.
A rendkívül népszerű park életében 2016-ban érkezett el a pillanat, amikor a napi szintű gondozáson felül nagyobb fejlesztések is időszerűvé váltak annak érdekében, hogy a színvonalas időtöltés lehetősége egy pillanatra se szenvedjen csorbát – sőt, a Kopaszi gát szebb fényben tündököljön, mint előtte bármikor. Éppen ezért, a BudaPart projekt konkrét építését megelőzően a tulajdonos nagyobb fejlesztést hajtott végre a területen[28].
A gát minden szegletére kiterjedt a megújulás:
- a közvilágítást teljesen kicserélték,
- 18 ezer m2 parkolót,
- 4700 m2 utat és 840 m2 ülőfelületet újítottak fel,
- 600 m2 gyepterületet javítottak,
- 1600 növényt pótoltak,
- ezen felül új információs táblákat helyeztek ki a park teljes egészében.
A munka végeztével még szebb, kényelmesebb és pihentetőbb környezetben találhatják magukat az ide látogatók.
A Kopaszi gát az irodalomban
„ | Az a dunai sziget, amit említek, ott van a budapesti összekötő vasúti lánchíd fölött. Újszülött sziget. De azért nem „névtelen” sziget; mert ennek már a születésekor megvolt a neve. Ez a Tisza szigete a Dunában. Vakmerő állítás! Tisza szigete a Dunában! Pedig úgy van.
|
” |
– Jókai Mór: Öreg ember nem vén ember[29] |
Jegyzetek
- ↑ Új zöldpark Dél-Budán, obol.hu
- ↑ budapart.hu - Új városnegyed a Kopaszi Gátnál (magyar nyelven). www.budapart.hu. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ http://bkk.hu/2017/08/a-bkk-hajoival-is-elerheto-a-kopaszi-gat/
- ↑ Dunai térkép rész a pesti malmokról
- ↑ Dr. Szlávik Lajos-Kaján Imre: Az 1838. évi pest-budai árvíz esemény-története és utóélete
- ↑ Jókora jégdugó okozta a nevezetes pesti árvizet
- ↑ Némethy Károly: A Pest-Budai árvíz 1838-ban
- ↑ Kvassay műtárgycsoport
- ↑ Hevesi Lajos: Budapest és környéke
- ↑ Vasárnapi Ujság, 1873. 41. szám
- ↑ Híres „orficsekek” és tivornyák Pesten
- ↑ A budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll
- ↑ Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly
- ↑ Amikor Konstantinápoly Csepel szomszédja volt
- ↑ Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám
- ↑ Kopaszi gát 2006
- ↑ Kopaszi-zátony
- ↑ A régi lágymányosi Duna-part nyomában
- ↑ Földrajzi fogalmak - polderezés
- ↑ A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság
- ↑ A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története
- ↑ Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom
- ↑ Az Arago-birodalom a Lágymányosi-öbölben: Láb az ajtórésben
- ↑ MTI: Dokumentumfilm a Kopaszi-gátról a mozikban. Cinematrix, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
- ↑ Varga Ferenc: Arattak a magyarok Karlovy Vary-ban. Origo, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
- ↑ Hárs Géza: A kelet alkonya, avagy a Letűnt világ és a Kopaszi-gát. HVG, 2009. február 25. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
- ↑ [1]
- ↑ http://realista.hu/ingatlanpiac/elindult-magyarorszg-legnagyobb-ingatlanfejlesztse-pl-a-budapart-a-kopaszi-gtnl/133016
- ↑ Jókai Mór: Öreg ember nem vén ember
Források
- A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát története, obol.hu
- Újabb fejlemények a Lágymányosi-öböl ügyében – Se vele, se nélküle, magyarnarancs.hu
- Kapu zárva a Kopaszi gátnál a Vízpart utcánál, jarokelo.hu
- Borbás Andrea: Lágymányosi szív, epa.oszk.hu
- BudaPart
További információk
- Térkép 1887-ből
- Konstantinápoly Budapesten, bparchiv.hu
- Nemes Gyula filmrendező dokumentumfilmje a Kopaszi-gát átépítéséről Letűnt világ címmel, youtube.com
- A múlandóság gátja, youtube.com
- Légifotók a Kopaszi gátról, civertan.hu
- Kopaszi gát, beszedesparkok.hu