Ugrás a tartalomhoz

„Kállai Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
botok
321 932 szerkesztés
a →‎Kapcsolódó szócikk: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
| kép =
| képaláírás =
}}
'''Kállai Gyula''' ([[Berettyóújfalu]], [[1910]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1996]]. [[március 12.]]) kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, [[1965]] és [[1967]] között [[miniszterelnök]].
'''Kállai Gyula''' ([[Berettyóújfalu]], [[1910]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1996]]. [[március 12.]]) kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, [[1965]] és [[1967]] között [[miniszterelnök]].


A lap 2013. november 13., 23:37-kori változata

Kállai Gyula
Született1910. június 1.[1][2]
Berettyóújfalu
Elhunyt1996. március 12. (85 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
  • Magyarország külügyminisztere (1949. június 11. – 1951. május 12.)
  • Magyarország művelődésügyi minisztere (1957. május 9. – 1958. január 28.)
  • az MSZMP KB tagja (1957. június 29. – 1989. október 7.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1990. május 1.)
  • Magyarország miniszterelnöke (1965. június 30. – 1967. április 14.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kállai Gyula (Berettyóújfalu, 1910. június 1. – Budapest, 1996. március 12.) kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök.

Élete

Tisztségei

1931-től az illegális KMP tagja, jelentős szerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. A Népszava munkatársaként közreműködött a híressé vált 1941. karácsonyi szám összeállításában. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrejöttében, majd akcióiban. 1942-ben letartóztatták, de kellő bizonyíték hiányában szabadon engedték. A KMP-t képviselte a Magyar Front Intéző Bizottságában. 1945 januárjától a Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Vezetőségi (1945–1948), majd a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségi (1948–1951 és 1956. július–október) tagja. 1951. április 20-án hamis vádak alapján letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték, ahonnan 1954 júliusában szabadult és rehabilitálták.[3] A Kiadói Főigazgatóság vezetője (1954–1955), majd a Társadalmi Szemle főszerkesztője (1958–1961). 1965-ig az Állami Díj és Kossuth-díj Bizottság elnöke, 1957 és 1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) elnöke.

Politikai szerepvállalásai

Kezdetben miniszterelnökségi második adminisztratív államtitkár (1945. június 15.–július 18.), majd politikai államtitkár (1945. július 18.–november 23.), a Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára 1945. november 23. és 1946. május 27.[1]között. 1949. június 11-étől 1951. május 12-éig a Dobi-kormány külügyminisztere (1951. április 20-ától letartóztatásban!). Népművelési miniszterhelyettes (1955. február 19.–1956. október 31.), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a művelődésügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). 1957. május 9. és 1958. január 28. között művelődésügyi miniszter, majd államminiszter (1958. január 28.–1960. január 15.), ezt követően a minisztertanács első elnökhelyettese (1960. január 15.–1961. szeptember 13.), a minisztertanács elnökhelyettese (1961. szeptember 13.–1965. április 30.), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965. június 30.–1967. április 14.). 1967 április 14-étől egészen 1989. október 23-áig az elnöki tanács tagja, közben az országgyűlés elnöke (1967. április 14.–1971. május 12.).[4]

Családja

Mindkét ágon református vallású családba született. Apja falusi csizmadia, anyja háztartásbeli volt, hat testvére született, közülük négyen élték meg a felnőttkort. A család 1914-ben költözött Püspökladányba. Szülei 1950-ben gyilkosság áldozatai lettek. Első házasságát az illegalitás tette tönkre, ebből a kapcsolatból 1945-ben egy lánya született. 1957-ben nősült újra; gyermeke ugyan nem született, de felesége előző házasságából származó leányát, Berkes Zsuzsát innentől kezdve közösen nevelték.

Irásai

  • Kállai Gyula: Népiség, demokrácia, szocializmus. 1943.
  • Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom: 1936-1945 / Kállai Gyula. 1948.
  • Kállai Gyula: A magyarországi ellenforradalom a marxizmus–leninizmus fényében / Kállai Gyula. 1957.
  • Kállai Gyula: A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése. 1976.
  • Kállai Gyula: A múltról a jelennek. [Cikkek, beszédek]. 1976.
  • Kállai Gyula: Helyünk a világban: [cikkek, tanulmányok, beszédek] / Kállai Gyula. 1977.
  • Kállai Gyula: The people's front movement in Hungary. (Transl. by Gyula Gulyás). 1979.
  • Kállai Gyula: Életem törvénye: [visszaemlékezések] / Kállai Gyula. 1980.
  • Kállai Gyula: Két világ határán / Kállai Gyula. 1987.
  • Kállai Gyula: Megkésett börtönnapló. [Visszaemlékezések]. 1987.

Elismerése

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Szabó Miklós, M.: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961-1962. évi történetéhez. 1. rész. In.: Új Honvédségi Szemle. LXI. évf., 2007/9. sz., 93. p.
  4. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1992. 4. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 320-321. p.

Források

További információ

Kapcsolódó szócikk


Elődje:
Rajk László
Magyarország külügyminisztere
1949. június 11. – 1951. május 12.
 Utódja:
Kiss Károly
Elődje:
Kádár János 		Utódja:
Fock Jenő
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kállai_Gyula&oldid=14113604”