„Szénbányászat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
lista |
|||
59. sor: | 59. sor: | ||
* a Várpalotai Szénbányák és |
* a Várpalotai Szénbányák és |
||
* a Bányászati Ellátó Vállalat.<ref>Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.</ref> |
* a Bányászati Ellátó Vállalat.<ref>Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.</ref> |
||
== Országonként == |
|||
{| class="wikitable sortable" |
|||
|+ Coal production (million tonnes) |
|||
|- bgcolor="#ececec" |
|||
! Rank !! Country/Region |
|||
!<ref name=":1">{{Cite web|url=https://www.bp.com/en/global/corporate/energy-economics/statistical-review-of-world-energy.html|title=Statistical Review of World Energy 2018|last=|first=|date=|website=|access-date=}}</ref>2019 |
|||
!2016<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.bp.com/content/dam/bp/en/corporate/excel/energy-economics/statistical-review-2017/bp-statistical-review-of-world-energy-2017-underpinning-data.xlsx|title=Statistical Review of World Energy 2017|last=|first=|date=|website=|access-date=}}</ref>!! 2015<ref>[http://www.bp.com/content/dam/bp/excel/energy-economics/statistical-review-2016/bp-statistical-review-of-world-energy-2016-workbook.xlsx Statistical Review of World Energy 2016]</ref> !! 2014<ref>[http://www.bp.com/content/dam/bp/excel/energy-economics/statistical-review-2015/bp-statistical-review-of-world-energy-2015-workbook.xlsx Statistical Review of World Energy 2015] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20150620001414/http://www.bp.com/content/dam/bp/excel/Energy-Economics/statistical-review-2015/bp-statistical-review-of-world-energy-2015-workbook.xlsx |date=2015-06-20 }}</ref> |
|||
!2013<ref name=":0" /> |
|||
|- |
|||
|1|| {{flag|Kína}} |
|||
|3523.2||3,411.0|| align="left" | 3,747.0 ||align="left"| 3,874.0 |
|||
|3,974.3 |
|||
|- |
|||
|2|| {{flag|India}} |
|||
|716.0||692.4|| align="left" | 677.5 || align="left" | 648.1 |
|||
|608.5 |
|||
|- |
|||
|3|| {{flag|Egyesült Államok}} |
|||
|702.3||660.6|| align="left" | 812.8 || align="left" | 906.9 |
|||
|893.4 |
|||
|- |
|||
|—|| '' [[Európai unió]] '' |
|||
|490.1||484.7|| align="left" | 528.1 || align="left" | 491.5 |
|||
|557.9 |
|||
|- |
|||
|4|| {{flag|Ausztrália}} |
|||
|481.3||492.8|| align="left" | 484.5 || align="left" | 503.2 |
|||
|472.8 |
|||
|- |
|||
|5|| {{flag|Indonézia}} |
|||
|461.0||434.0|| align="left" | 392.0 ||align="left"| 458.0 |
|||
|474.6 |
|||
|- |
|||
|6|| {{flag|Oroszország}} |
|||
|411.2||385.4|| align="left" | 373.3 ||align="left"| 357.6 |
|||
|355.2 |
|||
|- |
|||
|7|| {{flag|Dél-afrikai Köztársaság}} |
|||
|252.3||251.2|| align="left" | 252.1 ||align="left"| 260.5 |
|||
|256.3 |
|||
|- |
|||
|8|| {{flag|Németország}} |
|||
|175.1||176.1|| align="left" | 183.3 ||align="left"| 185.8 |
|||
|190.6 |
|||
|- |
|||
|9|| {{flag|Lengyelország}} |
|||
|127.1||131.1|| align="left" | 135.5 ||align="left"| 137.1 |
|||
|142.9 |
|||
|- |
|||
|10|| {{flag|Kazahsztán}} |
|||
|111.1||102.4|| align="left" | 106.5 ||align="left"| 108.7 |
|||
|119.6 |
|||
|- |
|||
|11|| {{flag|Törökország}} |
|||
|99.8||70.6|| align="left" | 58.4 || align="left" | 65.2 |
|||
|60.4 |
|||
|- |
|||
|12|| {{flag|Kolumbia}} |
|||
|89.4||90.5|| align="left" | 85.5 ||align="left"| 88.6 |
|||
|85.5 |
|||
|- |
|||
|13|| {{flag|Kanada}} |
|||
|59.5||60.3|| align="left" | 60.7 ||align="left"| 68.8 |
|||
|68.4 |
|||
|- |
|||
|14|| {{flag|Mongólia}} |
|||
|49.5||38.1|| align="left" | 24.5 || align="left" | 25.3 |
|||
|30.1 |
|||
|- |
|||
|15|| {{flag|Csehország}} |
|||
|44.9||46.0|| align="left" | 46.2 ||align="left"| 46.9 |
|||
|49.0 |
|||
|- |
|||
|16|| {{flag|Szerbia}} |
|||
|40.0||38.4|| align="left" | 38.1 || align="left" | 29.8 |
|||
|40.3 |
|||
|- |
|||
| - || {{flag|Észak-Korea}} |
|||
||||| align="left" | 38.8<ref name="EIA"/> || align="left" | 34.0<ref name="EIA">[http://www.eia.doe.gov/cfapps/ipdbproject/IEDIndex3.cfm?tid=1&pid=7&aid=1 EIA: International Energy Statistics]</ref> || align="left" | 33.0<ref name="EIA"/> |
|||
|- |
|||
|17|| {{flag|Vietnam}} |
|||
|38.1||39.4|| align="left" | 41.5 ||align="left"| 41.2 |
|||
|41.1 |
|||
|- |
|||
|18|| {{flag|Görögország}} |
|||
|37.8||33.1|| align="left" | 47.7 || align="left" | 49.3 |
|||
|53.9 |
|||
|- |
|||
|19|| {{flag|Bulgária}} |
|||
|34.5||31.5|| align="left" | 35.9 || align="left" | 31.3 |
|||
|28.6 |
|||
|- |
|||
|20|| {{flag|Ukrajna}} |
|||
|34.2||41.8|| align="left" | 38.5 || align="left" | 60.9 |
|||
|84.8 |
|||
|- |
|||
|21|| {{flag|Románia}} |
|||
|25.7||23.2|| align="left" | 25.5 ||align="left"| 23.6 |
|||
|24.7 |
|||
|- |
|||
|22|| {{flag|Thaiföld}} |
|||
|16.3||17.0|| align="left" | 15.2 || align="left" | 18.0 |
|||
|18.1 |
|||
|- |
|||
|23|| {{flag|Mexikó}} |
|||
|10.4||11.4|| align="left" | 14.4 || align="left" | 13.8 || align="left" | 14.6 |
|||
|- |
|||
| - || {{flag|Koszovó}} |
|||
||||| align="left" | 9.1<ref name="EIA" /> || align="left" | 7.9<ref name="EIA" /> || align="left" | 9.1<ref name="EIA" /> |
|||
|- |
|||
|24|| {{flag|Magyarország}} |
|||
|8.0||9.3|| align="left" | 9.6 || 0.1 |
|||
|9.6 |
|||
|- |
|||
|25|| {{flag|Brazília}} |
|||
|7.0||8.1|| align="left" | 8.0 || 7.9 |
|||
|8.6 |
|||
|} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. szeptember 11., 12:31-kori változata
A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint üzemanyag, amit ipari forradalomnak nevezünk.
Az ásványi szén eredete
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.
Bányászati módok
Külszíni fejtés
Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.
Mélyművelés
A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok vannak.
Története
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
Szénbányászat Magyarországon
Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt.[1] 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen.
Szénbányászat Nógrád megyében
A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.
A Dorogi-medence szénbányászata
A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1960-as évek közepén érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. Az utolsó bányát 2004-ben zárták be.
A Magyar Szénbányászati Tröszt
A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.
A tröszti vállalatok a következők voltak:
- a Borsodi Szénbányák,
- a Dorogi Szénbányák,
- a Középdunántúli Szénbányák,
- a Mátraaljai Szénbányák,
- a Mecseki Szénbányák,
- a Nógrádi Szénbányák,
- az Oroszlányi Szénbányák,
- a Tatabányai Szénbányák,
- a Várpalotai Szénbányák és
- a Bányászati Ellátó Vállalat.[2]
Országonként
Rank | Country/Region | [3]2019 | 2016[4] | 2015[5] | 2014[6] | 2013[4] |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | Kína | 3523.2 | 3,411.0 | 3,747.0 | 3,874.0 | 3,974.3 |
2 | India | 716.0 | 692.4 | 677.5 | 648.1 | 608.5 |
3 | Egyesült Államok | 702.3 | 660.6 | 812.8 | 906.9 | 893.4 |
— | Európai unió | 490.1 | 484.7 | 528.1 | 491.5 | 557.9 |
4 | Ausztrália | 481.3 | 492.8 | 484.5 | 503.2 | 472.8 |
5 | Indonézia | 461.0 | 434.0 | 392.0 | 458.0 | 474.6 |
6 | Oroszország | 411.2 | 385.4 | 373.3 | 357.6 | 355.2 |
7 | Dél-afrikai Köztársaság | 252.3 | 251.2 | 252.1 | 260.5 | 256.3 |
8 | Németország | 175.1 | 176.1 | 183.3 | 185.8 | 190.6 |
9 | Lengyelország | 127.1 | 131.1 | 135.5 | 137.1 | 142.9 |
10 | Kazahsztán | 111.1 | 102.4 | 106.5 | 108.7 | 119.6 |
11 | Törökország | 99.8 | 70.6 | 58.4 | 65.2 | 60.4 |
12 | Kolumbia | 89.4 | 90.5 | 85.5 | 88.6 | 85.5 |
13 | Kanada | 59.5 | 60.3 | 60.7 | 68.8 | 68.4 |
14 | Mongólia | 49.5 | 38.1 | 24.5 | 25.3 | 30.1 |
15 | Csehország | 44.9 | 46.0 | 46.2 | 46.9 | 49.0 |
16 | Szerbia | 40.0 | 38.4 | 38.1 | 29.8 | 40.3 |
- | Észak-Korea | 38.8[7] | 34.0[7] | 33.0[7] | ||
17 | Vietnam | 38.1 | 39.4 | 41.5 | 41.2 | 41.1 |
18 | Görögország | 37.8 | 33.1 | 47.7 | 49.3 | 53.9 |
19 | Bulgária | 34.5 | 31.5 | 35.9 | 31.3 | 28.6 |
20 | Ukrajna | 34.2 | 41.8 | 38.5 | 60.9 | 84.8 |
21 | Románia | 25.7 | 23.2 | 25.5 | 23.6 | 24.7 |
22 | Thaiföld | 16.3 | 17.0 | 15.2 | 18.0 | 18.1 |
23 | Mexikó | 10.4 | 11.4 | 14.4 | 13.8 | 14.6 |
- | Koszovó | 9.1[7] | 7.9[7] | 9.1[7] | ||
24 | Magyarország | 8.0 | 9.3 | 9.6 | 0.1 | 9.6 |
25 | Brazília | 7.0 | 8.1 | 8.0 | 7.9 | 8.6 |
Jegyzetek
- ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története
- ↑ Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.
- ↑ Statistical Review of World Energy 2018
- ↑ a b Statistical Review of World Energy 2017
- ↑ Statistical Review of World Energy 2016
- ↑ Statistical Review of World Energy 2015 Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b c d e f EIA: International Energy Statistics
Források
- ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története: A magyar bányászati termelés története. www.kbm.hu. Központi Bányászati Múzeum. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
További információk
- Kőszén és lelőhelyei Magyarországon. energiapedia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
- Bányász szakzsargon. pilisiszenbanyak.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
- Kő Pál: Napirenden a szénbányák újranyitása. www.innoteka.hu, 2012. március 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)