Szénbányászat Nógrád megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.

Geológia levezetés[szerkesztés]

A Nógrádi szénmező kialakulása[szerkesztés]

A Nógrádi-medence az Ipoly és a Cserhát, valamint a Zagyva és a Mátra között helyezkedik el. Ebben a medencében jó minőségű barnaszén található amely a miocén és oligocén között alakult ki az újidő harmadidőszakában. A kőzet 600-700 méter vastagságú pala fedőrétegű amely alatt található az akár 4-6 méteres vastagságot is meghaladó barnakőszén réteg.

A barnakőszén[szerkesztés]

A művelésbe vont szén a hazai szenektől valamelyest eltérő volt. A fűtőértéke 22 000 Kj volt. A szenet főleg lejtős aknákkal tárták fel.

Történelem[szerkesztés]

Az 1840-es évek környékén kutatásokat indítottak Vecseklő és Salgóbánya környékén. A kövek könnyen öngyulladtak és furcsa szagot adtak, ezért "büdös kőnek" nevezték. 1848 körül elkezdték a barnaszén kitermelését, a tárókat fokozatosan építették a környező településeken, valamint a vájatok is kiépültek. 1861-ben létrehozták a Szent István Kőszénbánya Rt. utódját a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-t amely a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tagja, hasonlóan a Kisterenyei Kőszénbánya Rt.-hez hasonlóan. 1890-ben az ország legjobb bányatársulata az SKB Rt. lett. A termelés fokozódott.1925-ben újabb tárók és vájatok alakultak ki Vizslás, Kazár és Bárna környékén. 1926-ban Cereden is beindult a bányászat. 1952-ben megalakult a Nógrádi Szénbányászat Tröszt.-öt amely megkezdte a termelés tervezését, amely a kommunizmusra jellemző tervgazdálkodásra alapult. Az 1960-as években visszaesés esett be a termelésbe a Nógrádi Szénbánya Rt. csődhelyzetbe keveredett, de megmenekült a megszűnéstől. Az 1980-as években a bányavállalat nagyüzemmé alakult. A bányászat haldokolni kezdett a gazdaság visszaesése miatt és a vég 1993-ban következett be mikor a Nógrádi Szénbánya Rt. megszűnt és a bányászat leállt.

Termelési adatok[szerkesztés]

Szénkitermelés Nógrád megyében
Év Szénmennyiség (1000 tonna)[1]
1870 285
1880 523
1890 1076
1900 1627
1910 1542
1920 1403
1930 1278
1940 1735
1950 1779
1960 3380
1970 1975
1980 927
1990 501

Sport[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Dr. Gajzágó Aladár: Salgótarjáni iparvidék. 1966.
  • Salgótarjáni új almanach (szerk. Cs. Sebestyén Kálmán, Szvircsek Ferenc), Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997. ISBN 963 7224 440
  • Szvircsek Ferenc, Baglyasi füzetek II. Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1998.
  • Faller Gusztáv: "Jó szerencsét!" Bányászat Magyarországon. Budapest. 1997.

Külső hivatkozások[szerkesztés]