Ugrás a tartalomhoz

Propén

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Propilén szócikkből átirányítva)
Propén

A propén szerkezeti képlete

Propén
IUPAC-név propén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 115-07-1
RTECS szám UC6740000
SMILES
C=CC
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H6
Moláris tömeg 42,08 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,9138 kg/m³ (gáz, normálállapotban)[1]
0,60941 kg/l (folyadék, forrásponton)[1]
Olvadáspont −185,26 °C[1]
Forráspont −47,69 °C[1]
Oldhatóság (vízben) rossz: 384 mg/l, 20 °C[1]
Viszkozitás 8,34 µPa·s 16,7 °C-on
Gőznyomás 10,14 bar (20 °C)
20,5 bar (50 °C)[1]
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,366 D (gáz)
Veszélyek
EU osztályozás Fokozottan tűzveszélyes (F+)[2]
NFPA 704
4
1
1
 
R mondatok R12[2]
S mondatok (S2), S9, S16, S33[2]
Lobbanáspont −108 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet 485 °C[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkének etén
a butilén izomerjei
Rokon vegyületek propán, propin
propadién, 1-propanol
2-propanol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propén (elavult[3] nevén propilén) az alkének közé tartozó szerves vegyület. Összegképlete C3H6. Molekulája egy kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz. Vízben rosszul oldódik, a levegővel robbanóelegyet alkot. Iparilag főként kőolaj vagy földgáz hőbontásával, krakkolásával nyerik. Fontos vegyipari alapanyag, propénből gyártják a polipropént, egy elterjedt műanyagot, de számos más vegyület gyártása is propénből indul ki.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A propén molekulája kétszeres kötést tartalmaz, a vegyület addíciós reakciókra hajlamos. A klórozása gyökös mechanizmus szerint játszódik le. Azonban a propén a klórral nemcsak addíciós, hanem (főként magasabb hőmérsékleten) szubsztitúciós reakcióba is léphet, ekkor allil-klorid keletkezik.

Oxidáció hatására először akroleinné, majd akrilsavvá alakul (az akrilsav fontos kiindulási anyag a műanyagiparban). Ammónia jelenlétében végzett oxidációval akrilnitrillé alakítható, amelyet szintén a műanyagipar alkalmaz.

Ha a propén vizet addícionál, izopropanol képződik, amelyből oxidációval acetont gyártanak.

Előállítása

[szerkesztés]

A propént a kőolaj, illetve a földgáz egyes frakcióinak hőbontásával, krakkolásával[4] nyerik. Az ekkor keletkező krakkgázok egyik komponense. Laboratóriumban például izopropanolból nyerhető vízelvonással. Előállítható továbbá propán dehidrogénezésével, illetve oxidatív dehidrogénezésével.[5][6]

Felhasználása

[szerkesztés]

A propénből nagy mennyiségben gyártanak polipropént, mely fontos poliaddíciós műanyag. A propén polimerizációját úgynevezett Ziegler–Natta-katalizátorokkal végzik, ezek például titánsók lehetnek. A polipropént többek között fóliák, csövek, lemezek készítésére használják. Emellett számos vegyület előállításának a kiindulási anyaga illetve köztiterméke a propén, például akrolein, akrilsav,[7][8][9] akrilnitril, izopropanol, aceton, butiraldehid.

Források

[szerkesztés]
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Furka Árpád: Szerves kémia

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h A propilén vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. a b c A propilén (ESIS)[halott link]
  3. Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete. 1998. 172. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján  
  4. Hexene catalytic cracking over 30% sapo-34 catalyst for propylene maximization: influence of reaction conditions and reaction pathway exploration. Braz. J. Chem. Eng. [online]. 2009, vol.26, n.4 , pp.705-712. http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0104-66322009000400009&lng=en&nrm=iso. ISSN 0104-6632.  http://dx.doi.org/10.1590/S0104-66322009000400009
  5. PROMOTING EFFECT OF Mo ON Pd / g-Al2O3 SUPPORTED CATALYSTS IN THE OXIDATIVE DEHYDROGENATION OF PROPANE. Dyna rev.fac.nac.minas [online]. 2011, vol.78, n.170, pp.159-166. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0012-73532011000600018&lng=en&nrm=iso
  6. Synthesis of two new Nickel and Copper- Nickel vanadates used for propane oxidative dehydrogenation. Rev.fac.ing.univ. Antioquia [online]. 2013, n.67, pp.137-145. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0120-62302013000200012&lng=en&nrm=iso>. ISSN 0120-6230
  7. The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts. Journal of Catalysis, 311, 369-385. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1896844:6/component/escidoc:1896843/JCAT-13-716_revised_06Dec2013.pdf
  8. Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid. Journal of Catalysis, 285, 48-60. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1108560:8/component/escidoc:1402724/1108560.pdf
  9. Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1199619:5/component/escidoc:1199618/csepei_lenard.pdf

Lásd még

[szerkesztés]