Ugrás a tartalomhoz

Propadién

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Propadién
IUPAC-névpropadién
Más nevekallén
Kémiai azonosítók
CAS-szám463-49-0
PubChem10037
ChemSpider9642
EINECS-szám207-335-3
ChEBI37601
SMILES
C=C=C
InChI
InChI=1S/C3H4/c1-3-2/h1-2H2
InChIKeyIYABWNGZIDDRAK-UHFFFAOYSA-N
Beilstein1730774
Gmelin860
UNII4AV0LZ8QKB
UN-szám2200
ChEMBLCHEMBL116960
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC3H4
Moláris tömeg40,06 g/mol
Sűrűség1,824 kg/m³ (gáz, normálállapotban)
0,6620 kg/dm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont−136,3 °C
Forráspont−34,4 °C
Veszélyek
MSDSkülső MSDS
EU osztályozásrendkívül gyúlékony (F+)
R mondatokR12
S mondatokS9S16S33
Robbanási határAlsó határ: 1,9 térfogat%, 31 g/m³
Felső határ: 17 térfogat%, 283 g/m³ [1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propadién szerves vegyület, a legegyszerűbb allén, azaz olyan vegyület, amelyben kumulált C=C kettős kötés található. Képlete H2C=C=CH2, triviális neve allén.[2] Speciális hegesztésekhez használt gázkeverékek (MAPP-gáz) alkotórésze.

Előállítása és propinnal való egyensúlya

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az allén a propinnal kémiai egyensúlyban van, keveréküket MAPD-nek is nevezik a metil-acetilén (a propin másik neve)-propadién rövidítéséből:

H3CC≡CH ⇌ H2C=C=CH2

Keq = 0,22 (270 °C), 0,1 K (5 °C)

Az MAPD a vegyiparban fontos kiindulási anyagként használt propán propénné történő krakkolása során keletkezik – többnyire nemkívánatos – melléktermékként. Az MAPD akadályozza a propén katalitikus polimerizációját.[3]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Propadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. 1 2 A propadién vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. "allenes". A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry. {{cite book}}: External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó)
  3. Klaus Buckl, Andreas Meiswinkel "Propyne" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2008, Wiley-VCH, Weinheim. DOI: 10.1002/14356007.m22_m01