Propadién
Propadién | |
![]() | |
![]() | |
IUPAC-név | propadién |
Más nevek | allén |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 463-49-0 |
PubChem | 10037 |
ChemSpider | 9642 |
EINECS-szám | 207-335-3 |
ChEBI | 37601 |
SMILES | C=C=C |
InChI | InChI=1S/C3H4/c1-3-2/h1-2H2 |
InChIKey | IYABWNGZIDDRAK-UHFFFAOYSA-N |
Beilstein | 1730774 |
Gmelin | 860 |
UNII | 4AV0LZ8QKB |
UN-szám | 2200 |
ChEMBL | CHEMBL116960 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C3H4 |
Moláris tömeg | 40,06 g/mol |
Sűrűség | 1,824 kg/m³ (gáz, normálállapotban) 0,6620 kg/dm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1] |
Olvadáspont | −136,3 °C |
Forráspont | −34,4 °C |
Veszélyek | |
MSDS | külső MSDS |
EU osztályozás | rendkívül gyúlékony (F+) |
R mondatok | R12 |
S mondatok | S9S16S33 |
Robbanási határ | Alsó határ: 1,9 térfogat%, 31 g/m³ Felső határ: 17 térfogat%, 283 g/m³ [1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A propadién szerves vegyület, a legegyszerűbb allén, azaz olyan vegyület, amelyben kumulált C=C kettős kötés található. Képlete H2C=C=CH2, triviális neve allén.[2] Speciális hegesztésekhez használt gázkeverékek (MAPP-gáz) alkotórésze.
Előállítása és propinnal való egyensúlya
[szerkesztés]Az allén a propinnal kémiai egyensúlyban van, keveréküket MAPD-nek is nevezik a metil-acetilén (a propin másik neve)-propadién rövidítéséből:
- H3CC≡CH ⇌ H2C=C=CH2
Keq = 0,22 (270 °C), 0,1 K (5 °C)
Az MAPD a vegyiparban fontos kiindulási anyagként használt propán propénné történő krakkolása során keletkezik – többnyire nemkívánatos – melléktermékként. Az MAPD akadályozza a propén katalitikus polimerizációját.[3]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Propadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b A propadién vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ allenes, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ Klaus Buckl, Andreas Meiswinkel "Propyne" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2008, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.m22_m01