Cikloheptén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
cisz-cikloheptén[1]
Cycloheptene.svg
Cis-cycloheptene3D.png
IUPAC-név (Z)-cikloheptén
Más nevek cisz-cikloheptén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 628-92-2
PubChem 12363
ChemSpider 11857
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H12
Moláris tömeg 96,17 g/mol
Sűrűség 0,824 g/cm3
Forráspont 112–114,7 °C
Veszélyek
Lobbanáspont −6,7 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A cikloheptén 7-tagú gyűrűs cikloalkén, lobbanáspontja −6,7 °C. A szerves kémiában kiindulási anyagként, a polimerek előállításában monomerként használják. A cikloheptén cisz- és transz-izomerként is előfordulhat.

Cis-cycloheptene3D.png Trans-cycloheptene3D.png
cisz-cikloheptén transz-cikloheptén

transz-cikloheptén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cikloheptén alatt mindig a cisz-isomert értjük, de a transz-izomer is létező vegyület. A transz-cikloheptén előállításának egyik módja a cisz-cikloheptén metil-benzoát jelenlétében ultraibolya fénnyel -35 °C-on végzett szingulett fotoszenzibilálása.[2] A transz-izomerben levő kettős kötés nagyon feszült.[3] Egy egyszerű alkénhez közvetlenül kapcsolódó atomok azonos síkban vannak. A transz-ciklohepténben azonban a gyűrű mérete miatt az alkénfunkció és az ahhoz kapcsolódó két atom nem tudja felvenni ezt a geoetriai elrendeződést, mivel a maradék három szénatom nem tudná bezárni a gyűrűt: ehhez túlságosan nagy kötésszögre (szögfeszültségre), szokatlanul nagy kötéshosszra vagy arra lenne szükség, hogy az alkillánchoz hasonló rész ütközzön az alkénrésszel (sztérikus gát). A feszültség egy része csökken az egyes alkén szenek piramidalizációjával és egymáshoz képesti elfordulásukkal. A piramidalizációs szöget 37 °-ra becsülik (a normál trigonális planáris geometriájú atomokra ez az érték 0°), a p-pályák egymástól való elhajlása 30,1°.[2]

Mivel az etilénben a kettős kötés körüli rotáció energiagátja körülbelül 65 kcal/mol (270 kJ/mol) és ezt csak a transz-izomerre becsült 30 kcal/mol (125 kJ/mol) feszülési energiával lehet csökkenteni, a transz-ciklohepténnek – transz-ciklooktén homológjához hasonlóan – stabil molekulának kellene lennie. Valójában azonban nem az: hacsak nem nagyon alacsony a hőmérséklet, gyorsan átizomerizálódik cisz-formává. A transz-cikloheptén izomerizációjának mechanizmusa nem egyszerű alkén kötés körüli rotáció, hanem inkább egy alacsonyabb energiájú alternatív mód.[2] Az izomerizációra kísérletileg megfigyelt másodrendű reakciókinetika alapján a javasolt mechanizmusban két transz-cikloheptén molekula először egy kettős gyök dimert képez. A két heptángyűrűs gyök utána kicsavarodik és feszülésmentes konformációt vesz fel, végül a dimer felbomlik és visszaalakul két cisz-cikloheptén molekulává. Megjegyzendő, hogy a maleinsav bróm jelenlétében fumársavvá történő fotoizomerizációja is bimolekulás reakció.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cycloheptene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cycloheptene at Sigma-Aldrich
  2. ^ a b c (2005.) „How Stable Is trans-Cycloheptene?”. J. Am. Chem. Soc. 127 (45), 15983–15988. o. DOI:10.1021/ja055388i.  
  3. (2004. April) „Conformational studies of trans-cycloheptene, trans-cycloheptene oxide, and trans-bicyclo[5.1.0]octane by ab initio calculations”. Journal of Molecular Structure: THEOCHEM 674 (1–3), 251–255. o. DOI:10.1016/S0166-1280(03)00367-1.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]