Ciklopentén
| Ciklopentén | |||
| |||
 A ciklopentén kalottamodellje | |||
| IUPAC-név | Ciklopentén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 142-29-0 | ||
| PubChem | 8882 | ||
| ChemSpider | 8544 | ||
| EINECS-szám | 205-532-9 | ||
| ChEBI | 49155 | ||
| RTECS szám | GY5950000 | ||
| SMILES | C1=CCCC1 | ||
| InChIKey | LPIQUOYDBNQMRZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 635707 | ||
| UNII | ONM2CKV81Z | ||
| ChEMBL | CHEMBL1797299 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H8 | ||
| Moláris tömeg | 68,11 g/mol | ||
| Sűrűség | 0,7720 g/cm³ (20 °C)[1] | ||
| Olvadáspont | −135,1 °C[1] | ||
| Forráspont | 44,2 °C[1] | ||
| Törésmutató (nD) | 1,4194 (20 °C)[1] | ||
| Felületi feszültség | 2,356·10−2 N/m (13,5 °C)[1] | ||
| Gőznyomás | 48,9 kPa (25 °C)[1] | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | 32,93 kJ/mol[1] | ||
| Égés standard- entalpiája ΔcH | 45,756 MJ/kg (0,1 MPa, 30 °C)[1] | ||
| Hőkapacitás, C | 1,799 kJ/kg·K[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F) Ártalmas (Xn)[2] | ||
| NFPA 704 |  3
1
1
| ||
| R mondatok | R11, R21/22, R52/53, R65, R67[2] | ||
| S mondatok | S16, S36/37, S61[2] | ||
| Lobbanáspont | −28,9 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 395 °C[1] | ||
| LD50 | 1650 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Ciklopentadién Ciklobutén | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A ciklopentén a cikloalkének közé tartozó szerves vegyület, összegképlete C5H8. Színtelen, benzinre emlékeztető szagú folyadék.
A szerves oldószerek többségében, többek között etanolban, dietil-éterben, petroléterben is benzolban is oldódik, de vízben csak nagyon kis mértékben oldódik (23 °C-on csak 160 ppm).[1]
Iparilag szinte kizárólag csak ciklopentadién szelektív hidrogénezésével állítják elő, ehhez kiindulási anyagként diciklopentadiént vagy a kőolajfinomítás során nyert teljes C5-frakciót használják. A reakció általában gázfázisban hordozóra felvitt fémkatalizátorok, vagy folyadékfázisban homogén vagy heterogén katalizátorok jelenlétében megy végbe.[1]
Ciklopentént iparilag nagy mennyiségben állítanak elő, műanyagok készítéséhez használják fel monomerként, és számos kémiai szintézishez is alkalmazzák.[forrás?]
Vinilciklopropánból állítható elő vinilciklopropán-ciklopentén átrendeződési reakcióval:[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Ullmann Vegyipari Enciklopédia
- 1 2 3 4 A ciklopentén vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Baldwin, John E. (2003). "Thermal Rearrangements of Vinylcyclopropanes to Cyclopentenes". Chemical Reviews. 103 (4): 1197–212. doi:10.1021/cr010020z. PMID 12683781.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclopentene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
