Addíció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkező vegyületek között fordul elő.

Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció.

A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk:

  • elektrofil addíció – a reakciót elektrofil, vagyis elektronkedvelő részecske indítja. Ilyen ágens pl. a bromóniumion (Br+) és az összes többi kation, valamint elektronhiányos részecske
  • nukleofil addíció – a reakciót elektronban gazdag, nukleofil részecske indítja. Ilyen pl. a kloridion.
  • gyökös addíció – a reakciót gyök indítja. A gyök nem ionos jellegű részecske, az adott elem naszcensz állapotának felel meg.

A szerves vegyületek addíciós reakciói során a termék minőségére vonatkozólag a Markovnyikov-szabály mérvadó. (A Markovnyikov-szabály nem kizárólagosan értendő. Kis mennyiségben más, a szabálytól eltérő anyag is keletkezik.)

Az addíciót felhasználják az addíciós polimerizációban.

Hidrogénaddíció[szerkesztés]

Az etén a nyomás és a hőmérséklet növelésekor, katalizátor jelenlétében a hidrogénnel is addíciós reakcióba lép, és etán keletkezik. Ebben az esetben: telítés.

Savaddíció[szerkesztés]

Az etilén erős savakat, pl. hidrogén-klorid gázt vagy kénsavat is addícionál. Klóretán (más néven etil-klorid) képződik. Kénsavaddíció esetén 1-hidroxi-2-szulfo-etánhoz, vagyis etanol-szulfonsavhoz (szulfoetanol) jutunk.

Forrás[szerkesztés]

Dr. Siposné, Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szerves kémiai ismeretek

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]