Heptán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Heptán
Heptane-2D-Skeletal.svg Heptane3D.png
IUPAC-név heptán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 142-82-5
PubChem 8900
ChemSpider 8560
ChEBI 43098
SMILES
CCCCCCC
Beilstein 1730763
ChEMBL 134658
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H16
Moláris tömeg 100,21 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 0,684 g/ml, folyékony
Olvadáspont ‒90,61 °C (182,55 K)
Forráspont 98,42 °C (371,58 K)
Oldhatóság (vízben) nem elegyedik
Viszkozitás 0,386 cP 25 °C-on
Veszélyek
EU osztályozás Gyúlékony (F)
Ártalmas (Xn)
Veszélyes
a környezetre (N)
NFPA 704
NFPA 704.svg
3
1
0
 
R mondatok R11, R38, R50/53,
R65, R67
S mondatok (S2), S9, S16, S29, S33,
S60, S61, S62
Lobbanáspont ‒4 °C
Öngyulladási
hőmérséklet
285 °C
Robbanási határ 1,1–6,7%
Rokon vegyületek
Rokon alkánok Hexán
Oktán
Rokon vegyületek Metilciklohexán
Cikloheptán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A heptán egy telített szénhidrogén, hét szénatomos alkán. Könnyen éghető folyadék. Vízben oldhatatlan, szerves oldószerekben (alkohol, benzin, benzol, szén-tetraklorid, stb.) oldódik. A kőolaj alkotórésze.

Neve a görög hepta (επτά), közvetve a szanszkrit sapta szóra vezethető vissza; mindkettő 7-et jelent.[1]

Az oktánszám mérésének alapja: a 0 oktánszámú anyag.

Fizikai és kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

A forráspontja +98,4 °C, a sűrűsége 0,6837 g/ml (20 °C-on). A fűtőértéke nagyobb a hexánénál. Kilenc szerkezeti izomerje létezik, ezek között vannak kiralitáscentrumot is tartalmazó vegyületek (a szerkezeti képletekben *-gal jelölve), melyeknél fellép az optikai izoméria jelensége is.

  • heptán (n-heptán), H3C–CH2–CH2–CH2–CH2–CH2–CH3,
  • 2-metilhexán (izoheptán), H3C–CH(CH3)–CH2–CH2–CH2–CH3,
  • 3-metilhexán, H3C–CH2–C*H(CH3)–CH2–CH2–CH3 (királis),
  • 2,2-dimetilpentán (neoheptán), (H3C)3–C–CH2–CH2–CH3,
  • 2,3-dimetilpentán, (H3C)2–CH–C*H(CH3)–CH2–CH3 (királis),
  • 2,4-dimetilpentán, (H3C)2–CH–CH2–CH–(CH3)2,
  • 3,3-dimetilpentán, H3C–CH2–C(CH3)2–CH2–CH3,
  • 3-etilpentán, H3C–CH2–CH(CH2CH3)–CH2–CH3,
  • 2,2,3-trimetilbután, CH3–C(CH3)2–CH(CH3)–CH3

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 60. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 316. o. ISBN 963-19-2784-9  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 2 kötet., 416. o. ISBN 963-10-3269-8