Oktán
| Oktán | |||
 |
| ||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 111-65-9 | ||
| ChemSpider | 349 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H18 | ||
| Moláris tömeg | 114,2285 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,703 g/ml, folyékony | ||
| Olvadáspont | ‒57 °C (216 K) | ||
| Forráspont | 125,52 °C (398,7 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | nem elegyedik | ||
| Viszkozitás | 0,542 cP 20 °C-on | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | gyúlékony (F) Egészségkárosító (Xn) Környezetkárosító (N) | ||
| NFPA 704 |  3
0
0
| ||
| R mondatok | R11, R38, R50/53, R65, R67 | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16, S29, S33, S60, S61, S62 | ||
| Lobbanáspont | 13 °C | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 220 °C | ||
| Robbanási határ | 1,0–6,5% | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkánok | heptán nonán 2,2,4-trimetilpentán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az oktán 8 szénatomot tartalmazó, nyílt láncú telített szénhidrogén: alkán. Neve a görög októ (οκτώ = nyolc) szóból származik.[1]
Képlete CH3(CH2)6CH3. 18 szerkezeti izomerje létezik.
Az egyik izomerjének, a 2,2,4-trimetilpentánnak vagy izooktánnak nagy a jelentősége, ez az oktán-skála 100-as pontja, míg a 0 pont az n-heptán.[2]
|
| 2,2,4-trimetilpentán |
Az oktán fontos komponense a benzinnek.
Az oktán 18 szerkezeti izomerje:
- oktán (n-oktán) H3C–CH2–CH2–CH2–CH2–CH2–CH2–CH3
- 2-metilheptán H3C–CH(CH3)–CH2–CH2–CH2–CH2–CH3
- 3-metilheptán H3C–CH2–C*H(CH3)–CH2–CH2–CH2–CH3 (királis)
- 4-metilheptán H3C–CH2–CH2–CH(CH3)–CH2–CH2–CH3
- 3-etilhexán H3C–CH2–CH(CH2–CH3)–CH2–CH2–CH3
- 2,2-dimetilhexán H3C–C(CH3)2–CH2–CH2–CH2–CH3
- 2,3-dimetilhexán H3C–CH(CH3)–C*H(CH3)–CH2–CH2–CH3 (királis)
- 2,4-dimetilhexán H3C–CH(CH3)–CH2–C*H(CH3)–CH2–CH3 (királis)
- 2,5-dimetilhexán H3C–CH(CH3)–CH2–CH2–CH(CH3)–CH3
- 3,3-dimetilhexán H3C–CH2–C(CH3)2–CH2–CH2–CH3
- 3,4-dimetilhexán H3C–CH2–C*H(CH3)–C*H(CH3)–CH2–CH3 (királis, mezo forma is létezik)
- 2-metil-3-etilpentán H3C–CH(CH3)–CH(CH2–CH3)–CH2–CH3
- 3-metil-3-etilpentán H3C–CH2–(H3C)C(CH2–CH3)–CH2–CH3
- 2,2,3-trimetilpentán H3C–C(CH3)2–C*H(CH3)–CH2–CH3 (királis)
- 2,2,4-trimetilpentán (izooktán) H3C–C(CH3)2–CH2–CH(CH3)–CH3
- 2,3,3-trimetilpentán H3C–CH(CH3)–C(CH3)2–CH2–CH3
- 2,3,4-trimetilpentán H3C–CH(CH3)–CH(CH3)–CH(CH3)–CH3
- 2,2,3,3-tetrametilbután H3C–C(CH3)2–C(CH3)2–CH3
Néhány szerkezeti izomerben kiralitáscentrum is található (a fenti szerkezeti képletekben *-gal jelölve), ezeknél fellép az optikai izoméria jelensége is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 106. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 316–317. o. ISBN 963-19-2784-9
