Tetracén
| Tetracén | |||
 | |||
 | |||
| |||
 Tetracén kristályok | |||
| IUPAC-név | tetracén | ||
| Más nevek | naftacén benz[b]antracén 2,3-benzantracén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 92-24-0 | ||
| PubChem | 7080 | ||
| ChemSpider | 6813 | ||
| EINECS-szám | 202-138-9 | ||
| ChEBI | 32600 | ||
| InChIKey | IFLREYGFSNHWGE-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1909299 | ||
| Gmelin | 306993 | ||
| UNII | QYJ5Z6712R | ||
| ChEMBL | CHEMBL1797272 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C18H12 | ||
| Moláris tömeg | 228,29 g/mol | ||
| Megjelenés | sárgás-narancsos színű, szilárd | ||
| Olvadáspont | 357 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A tetracén (elavult nevén naftacén) egy policiklusos aromás szénhidrogén. Megjelenése halvány narancssárga színű por. A tetracén négygyűrűs molekula, az acének közé tartozik.
A tetracén egy molekuláris szerves félvezető, a szerves térvezérlésű tranzisztorokban (OFET) és szerves fénykibocsátó diódákban (OLED) használják fel. 2007 májusában két japán egyetem – a Tohoku Egyetem és Osaka Egyetem – kutatói bejelentették, hogy létrehoztak egy egyetlen tetracén kristályból álló ambipolár fénykibocsátó tranzisztort.[1] Az ambipolár azt jelenti, hogy a pozitív töltésű lyukak és a negatív töltésű elektronok egyaránt szállítanak elektromos töltést. A tetracén felhasználható lézerek aktív közegeként, mint kemilumineszcencia szenzibilizáló.
Jan Hendrik Schön a Bell Laboratóriumnál töltött idő (1997–2002) alatt azt állította, hogy kifejlesztettek egy tetracénen alapuló, elektromosan pumpált lézert. Azonban az eredményei nem voltak megismételhetőek, és így ez tudományos csalásnak minősül.[2]
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tetracene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ T. Takahashi, T. Takenobu, J. Takeya, Y. Iwasa (2007). "Ambipolar Light-Emitting Transistors of a Tetracene Single Crystal". Advanced Functional Materials. 17 (10): 1623–1628. doi:10.1002/adfm.200700046. 2020. május 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 18.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Agin, Dan (2007). Junk Science: An Overdue Indictment of Government, Industry, and Faith Groups That Twist Science for Their Own Gain. Macmillan. ISBN 978-0-312-37480-8.
