Krizén
| Krizén[1] | |||
 Vonalváza | |||
| |||
| Más nevek | 1,2-benzofenantrén, 1,2-benzfenantrén, benzo[a]fenantrén, NSC 6175, [4]fenacén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 218-01-9 | ||
| PubChem | 10457109 | ||
| ChemSpider | 8817 | ||
| EINECS-szám | 205-923-4 | ||
| KEGG | C14222 | ||
| ChEBI | 51687 | ||
| RTECS szám | GC0700000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | WDECIBYCCFPHNR-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1909297 | ||
| Gmelin | 262600 | ||
| UNII | 084HCM49PT | ||
| ChEMBL | 85685 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C18H12 | ||
| Moláris tömeg | 228,29 g/mol | ||
| Megjelenés | white solid | ||
| Sűrűség | 1.274 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 254 °C | ||
| Forráspont | 448 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | Insoluble | ||
| Oldhatóság (ethanol) | 1 g/1300 mL[3] | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | -166.67·10−6 cm3/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A krizén 4 kondenzált benzolgyűrűből álló policiklusos aromás szénhidrogén, képlete C18H12.[4] Kőszénkátrányból izolálták és írták le először. Kreozotban is megtalálható 0,5-6 mg/kg mennyiségben.[5]
A krizén név a görög Χρύσoς, arany szóból ered, mely a kristályok aranysárga színére utal, melyet az izolálásakor és leírásakor talált vegyület színének gondoltak. Azonban a nagy tisztaságú krizén színtelen, a nehezen elválasztható kevés tetracén miatt voltak a kristályok sárgák.
Előfordulás[szerkesztés]
A krizén jelen van a dohányfüstben.[6]
Jellemzők[szerkesztés]
A krizén UV-fényben erősen fluoreszkál.[7]
Biztonság[szerkesztés]
Más PAH-khoz hasonlóan a krizén feltételezett humán karcinogén. Egyes bizonyítékok szerint laboratóriumi állatokban rákot okoz,[8] de a krizén gyakran erősebb karcinogénekkel együtt van jelen. A krizén toxicitása nagyjából a benzo[a]pirénének 1%-a.[9]
Származékok[szerkesztés]
Krizénszármazékok például az ösztrogén tetrahidrokrizén és a 2,8-dihidroxihexahidrokrizén. A kísérleti rákgyógyszer krisznatol is krizénszármazék.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Merck Index, 11th Edition, 2259.
- ↑ International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Organic Chemistry: IUPAC Recommendations and Preferred Names 2013. The Royal Society of Chemistry, 206. o.. DOI: 10.1039/9781849733069 (2014). ISBN 978-0-85404-182-4
- ↑ Merck Index, 14th edition
- ↑ Sablon:Cite EB1911
- ↑ Anja Sörensen, Bodo Weichert. Asphalt and Bitumen, Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry [archivált változat]. Weinheim: Wiley-VCH. DOI: 10.1002/14356007.a03_169.pub2 (2009) [archiválás ideje: 2016. március 4.]
- ↑ (2011) „Hazardous Compounds in Tobacco Smoke”. International Journal of Environmental Research and Public Health 8 (12), 613–628. o. DOI:10.3390/ijerph8020613. ISSN 1660-4601. PMID 21556207.
- ↑ Susan Budavari. The Merck Index, 12, Whitehouse Station, New Jersey, USA: Merck & Co. (1996). ISBN 0-911910-12-3
- ↑ „Toxicological profile for polycyclic aromatic hydrocarbons”.
- ↑ Ian C. T. Nisbet, Peter K. LaGoy (1992). „Toxic equivalency factors (TEFs) for polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs)”. Regulatory Toxicology and Pharmacology 16, 290-300. o. DOI:10.1016/0273-2300(92)90009-X.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrysene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.