Ciklododekán
| Ciklododekán | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | ciklododekán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 9268 | ||
| ChemSpider | 8911 | ||
| EINECS-szám | 206-033-9 | ||
| SMILES | C1CCCCCCCCCCC1 | ||
| InChI | 1/C12H24/c1-2-4-6-8-10-12-11-9-7-5-3-1/h1-12H2 | ||
| InChIKey | DDTBPAQBQHZRDW-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 97CN13ZD83 | ||
| ChEMBL | CHEMBL3185808 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12H24 | ||
| Moláris tömeg | 168,319 | ||
| Megjelenés | fehér színű szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 0,79 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 61 °C | ||
| Veszélyek | |||
| Lobbanáspont | 87,6 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A ciklododekán tizenkét szénatomos gyűrűt tartalmazó cikloalkán, képlete C12H24.
Előállítása és felhasználása
[szerkesztés]A ciklododekán fontos vegyipari köztitermék, melyet iparilag butadiénből előállított 1,5,9-ciklododekatrién katalitikus hidrogénezésével nyernek. Levegő jelenlétében salétromsavval ciklododekanonná oxidálják, melyből további reakciókkal a műanyagiparban fontos anyagokká (1,12-dodekándisavvá, laurinlaktámmá) alakítható, ezeket a poliamidok, poliészterek és nylon-12 előállítására használják.
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 396–397. o. ISBN 963-85773-0-4
- Hans Breuer. Atlasz – Kémia, második, javított kiadás, Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, p. 305. o. (2000). ISBN 963 926124 6
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclododecane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
