Petrőczy Kata Szidónia
| Petrőczy Kata Szidónia | |
 | |
| Született | 1658? / 1659? Kaszavár |
| Elhunyt | 1708. október 21. Beregszentmiklós |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pekry Lőrinc (?–1709) |
| Gyermekei | Pekry Klára Szidónia Pekry Kata Pekry Polixénia Pekry Teréz Pekry Zsófia |
| Szülei | Petrőczy István (1623? / 1633?–1678 eleje? / 1680 vége?) Thököly Erzsébet (1629–1662) |
| Foglalkozása | |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | kegyességi próza |
| Irodalmi irányzat | barokk |
 | |
| Petrőczy Kata Szidónia aláírása | |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Petrőczy Kata Szidónia témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petrőczy Kata Szidónia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petrőczi és kászavári báró Petrőczy Kata Szidónia (báró Petrőczy, gróf Pekry Lőrincné) (Kaszavár (ma Kaszaváralja, Szlovákia), 1658 (?),1659 (?) – Beregszentmiklós, 1708. október 21.)[1] a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője. (Nevét Petróczinak és Petrőczinek is írta, így többféleképpen fordul elő íróinknál is.)
Élete
[szerkesztés]
Buzgó protestáns (evangélikus) családból származott, II., avagy idősebb Petrőczy István báró (1623?/1633? – 1678 eleje?) és Thököly Erzsébet grófnő (†1662. március 22.) leánya, édesanyja Thököly Imre fejedelem nagynénje volt. Anyja korai halála után félárvaként nevelkedett Kaszavárban. Apja 1670-ben a Wesselényi-összeesküvés miatt jószágait vesztve Erdélybe menekült, leánya pedig Wesselényi László és Bakos Zsuzsanna lengyelországi otthonába került. Testvérbátyja ifjabb Petrőczy István Thököly Imre egyik legnagyobb hadvezére volt, aki Thökölyt török száműzetésébe két évtizedre elkísérte, majd azután II. Rákóczi Ferenc tábornokaként tért vissza, és Szenátusának is tagja lett.
Családja Erdélybe menekülésekor Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református petrovinai gróf Pekri Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez, Thököly Imre iskolatársához. Öt lányuk született: Klára-Szidónia, Kata, Polixéna, Teréz és Zsófia.[2]
Házasságának első évei az ózdi (ma Magyarózd) kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek; utóbb azonban férje elhidegülése miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Ez időből származnak s érzékeny szívének akkori fájdalmait fejezik ki költeményei. Férjét 1686-ban, Thököly Imrével folytatott titkos levelezés vádjával, elfogták és Nagyszebenben fogságra vetették. Augusztus 12-én a szebeni országgyűlésen hűtlenségi perben elmarasztalták, neje azonban kieszközölte Apafinál, hogy kezesség és reversalis mellett szabadon bocsássák. Cserei Mihály szerint Pekry ekkor «kibujdosék Erdélyből s mivel különben Magyarországban elő nem mehete, kéntelenség alatt pápistává lőn s grófi titulust adának neki Bécsben, úgy jöve vissza Erdélyben.» Gróffá 1692-ben lett. Saját birtokán élt Kutyfalván, és 1695-ben Alsó-Fehér vármegye főispánja, 1699-ben pedig Udvarhelyszék főkapitánya lett. Pekrynét mélyen bántotta férje katolizálása.
A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Pekry Lőrinc kuruc fogságba esett, s fogságában II. Rákóczi Ferenc oldalára állt át, aki 1704 tavaszán tábornokká nevezte ki, az 1704. júliusi gyulafehérvári országgyűlésen pedig erdélyi főgenerálissá választották.
Neje ezalatt Rabutin fogságába került öt leányával, és több mint egy évig raboskodott Szebenben, ahol kisebb mértékű szélütés is érte. 1704 novemberében szabadult kuruc fogságba esett császári foglyokért cserébe. Férje eközben visszatért református hitére. A hadi helyzet változásai miatt a család kétszer is (1705, 1707) menekülni kényszerült Erdélyből. Petrőczy Kata előbb Huszton, majd a fejedelem beregszentmiklósi várkastélyában kapott menedéket, s ott is hunyt el. A huszti református templomban helyezték végső nyugalomra, ideiglenes temetésére 1708. december 23-án, végleges sírba tételére 1709. május 26-án került sor. Sírja ma is megtekinthető.
Végrendeletét, mely 1700. július 28-án Kutyfalván kelt, Kis Bálint közli a Történelmi Tárban (1895. 730–737. lap).[3] Férje egy év múlva, 1709. március 6-án követte őt a sírba. Fiúgyermekük nem született; ekkor halt ki fiúágon a Pekryek főúri ága.
Művei
[szerkesztés]Versei a magyarózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézírásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rhédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s legnagyobb részét a költőnő életrajzával együtt közölte az Athenaeumban (1874), egyet pedig az Adalékokban (II. 106. l.) is.
Kiadások
[szerkesztés]1. A Papista Vallasra Hajlott Lutheranusok Lelkek isméretinek kinnya, Mellyet edgy Sz. Írás Magyarázó Mayer Frid. János nevű Doctor és P. P. eleikben írása által kibocsátott. Hamburg városában Anno 1690. Hely n. (Nem önállóan, hanem Meisner Catholicus Válaszával és Hunnius Rövid és fundamentomos Tractájával együtt nyomtatva s egybekötve jelent meg a 149–305. lapon. P. ford. midőn férje világi méltóság elnyeréséért vallását változtatta. Névtelenül. Új címlap-kiadás: Frankfurt, 1692)
2. A kereszt nehéz terhe alatt el-bágyatt sziveket élesztő jó illatú XII. Liliom. Mellyeket, a keseredett szivek vigasztalására, Arnd Jánosnak, a Luneburgumi Fejedelemségben való Püspöknek, az igaz keresztyénségről Német nyelven kiadott könyvéből válogatott ki, és XII. Részekben foglalván azokhoz való imádságokkal együtt, Magyar nyelvre fordított az édes Férjéért való Szebeni méltatlan rabságában: és immár Isten kegyelméből megszabadulván, annak háladatos örök emlékezetire, és a kereszt viselő szenteknek lelki hasznokra, maga költségével kinyomtattatott Gróf Petrőczi Kata Szidonia. Kolozsvár, 1705. (Másodszor kinyomatta unokája, Daniel Polixénia bárónő. Kolozsvár, 1764)
3. Jó illattal fűstölgő Igaz Szív, Mellyet A Világ szeretetiben szunnyadozó szíveknek fel-serkentésekre, Arnd Jánosnak … az igaz Keresztyénségről Német nyelven kiadott Könyvéből válogatott ki, És Tizenkét Részekbe foglalván, azokban való Imádságokkal együtt Magyar nyelvre fordított, a Magyar Nemzet ellensége előtt való már negyedszeri bujdosásában Huszton, és a keresztyéneknek lelki hasznokra, maga költségével ki is nyomtattatott Gróf Petróczi Kata Sz. Az Ezer hétszáz nyolczadik Eszt.-ben (Lőcse)
- Révay Kata Szidónia levelei férjéhez 1656–1702; kiad. Komáromy András; Athenaeum, Bp., 1888
- Rozsnyai Dávid, Koháry István, Petrőczy Kata Szidónia és Kőszeghy Pál versei; sajtó alá rend. Komlovszki Tibor, S. Sárdi Margit; Balassi, Bp., 2000 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
Emlékezete
[szerkesztés]- A Petrőczy családra emlékeztet Budapest X. kerületében a Petrőczy utca.
Származása
[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születésének időpontja vagy 1658, vagy 1659, ugyanis három bátyja (Miklós, István és Imre) közül a legfiatalabb (Imre) 1657-ben született, az újabb adatok szerint pedig Kata Szidónia és - az egyes forrásokban János Imre néven is emlegetett - Imre nevű bátyja nem voltak ikrek. Kata Szidóniát Mérey Zsófia, az apai ágú nagyanyja, név szerint is megemlíti az 1659. december 17-én kelt végrendeletében. Lásd: Fukári Valéria: Felső-Magyarországi főúri családok. A Zayak és rokonaik. 16-19. század. Kalligram, Pozsony, 2008., 32-33. oldalak. Ez a mű tartalmazza a legújabb kutatások alapján jelenleg a legpontosabb adatokat a Petrőczy-családról (27-48. oldalak).
- ↑ Petrőczi Kata Szidónia (1662 - 1708), literatura.hu
- ↑ Gróf Pekri Lőrincné végrendelete[halott link], kt.lib.pte.hu
- ↑ Miroslav Marek: Gyulaffy de Rátót (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Zay de Csömör (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Petrőczy (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Thököly (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Thurzó (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. június 6. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Zrínyi (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Miroslav Marek: Czobor de Czoborszentmihály (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. december 23. [2009. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
Források
[szerkesztés]- Petrőczy Kata Szidónia összes költeménye, Magyar Elektronikus Könyvtár
- Méltatása, Magyar Elektronikus Könyvtár
- Petrőczy Kata Szidónia, Ó szelence, Magyar barokk költészet]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.
- Antalffy Endre: Petrőczy Katalin Szidónia élete és munkái. 1664–1708, Luther-társaság, Budapest, 1903
- Harsányi István-Gulyás József: Petrőczy Kata Szidónia versei. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1915
- S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete, Irodalomtörténeti Füzetek 90., Budapest, 1976, ISBN 963-05-0991-1
- Petrőczy Kata Szidónia kézírásos verseskönyve; szerk., utószó Benczik Vilmos; Trezor, Budapest, 2001, ISBN 963-9088-56-0
- Jó illattal füstölgő igaz szív; szerk. Nagy Zsófia, előszó Szűcs Teri; Koinónia, Kolozsvár, 2003 (Praxis pietatis) ISBN 973-8022-68-1
- Kinczler Irén: Petrőczy Kata Szidónia, 1662-1708, 2. kiadás, Fébé Kht, Piliscsaba, 2004
- Sz. Bérczi Margit: Búval teljes esztendeim – Petrőczy Kata Szidónia életregénye, Luther Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9571-87-7
További információk
[szerkesztés]- A magyar irodalom története II. lapjain (Szerk. Sőtér István)
- Kovács Sándor: Két vértanú. Petrőczy Kata Szidónia, Révay Kata Szidónia a XVIII. századból; Hornyánszky Ny., Bp., 1910 (A Luther-Társaság kiadványa, XXX.)
