Hámosfalva
Hámosfalva (Rozložná) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Rozsnyói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1248 |
Polgármester | Viktor Vápeník |
Irányítószám | 049 33 |
Körzethívószám | 058 |
Forgalmi rendszám | RV |
Népesség | |
Teljes népesség | 217 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 15 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 283 m |
Terület | 12,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Hámosfalva weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hámosfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hámosfalva (1897-ig Rozlozsnya, szlovákul: Rozložná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
Rozsnyótól 15 km-re, nyugatra fekszik.
Története
A falut a 13. század közepén alapították. Magyar nevét a köztiszteletben állt Hámos családról kapta. Első említése „Rosusna" alakban 1258-ból származik, ekkor a pelsőci uradalomhoz tartozott. 1318-ban „Rososne" alakban említik. A 16. századig az Ákos nemzetség tulajdona volt. 1427-ben 16 portát számláltak a faluban a Bebek család tulajdonában. 1548-ban Bebek Ferenc gömöri ispán tulajdonában találjuk, később több nemes család birtokolta. A 16–17. században lakói pásztorkodással, fuvarozással, bányászattal foglalkoztak. 1787-ben 51 ház állt itt, lakói erdei munkával, szénégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 44 házában 382 lakos élt.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rozlozna, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez délre 1 órányira: 31 kath., 348 evang. lak., ev. anyaszentegyházzal. Határa mészköves szirtekből áll, mellyekben számos üveg találtatik. F. u. Gömöry nemzetség. Ut. p. Rosnyó."[2]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hámosfalva, s Rozslozsnya patak völgyében fekvő tót kisközség, 51 házzal és 361 ág. ev. h. vallású lakossal. 1258-ban e község már fennállott, mert ekkor már egy határjáró levélben szerepel Rusisna néven. Később Rozslozsnya, majd Rosztocsna lett a neve. Az újabb időben, Hámos László mostani főispán tiszteletére, Hámosfalvának nevezték el. Hajdan a csetneki uradalomhoz tartozott, de onnan kiszakítva, előbb a Gömöry, majd a Hámos és a Radvánszky családé lett. Hámos László főispánnak most is van itt nagyobb birtoka. Ág. h. ev. temploma 1801-ben épült. Postája és távírója Kuntaplócza, vasúti állomása pedig Pelsőcz."[3]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 328-an, többségben szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 191 lakosából 187 szlovák volt.
2011-ben 191 lakosából 185 szlovák.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1768 és 1801 között épült klasszicista stílusban.
Neves személyek
- Itt született 1848. július 24-én Július Botto szlovák történész.
- Itt született 1812. november 12-én Terray Károly líceumi tanár, filozófus.
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Hámosfalva Szlovákia térképén
- Rövid képes ismertető /magyar/
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 25.)