Felsőrajk

Felsőrajk
Felsőrajk légifotója
Felsőrajk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Czémán László
Irányítószám	8767
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	763 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	36,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,54 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″46.68097, 16.98632
Felsőrajk Pozíció Zala vármegye térképén
Felsőrajk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrajk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőrajk község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

Felsőrajk Zala megyei kistelepülés a Principális-csatorna völgyében, a Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól kb. 25-30 kilométerre található. A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá. A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak. A szomszédos településen, Felsőrajktól 3 km-re Pötrétén tőzegkitermelés folyik, ezek a területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek.
Vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Története

Felsőrajk és környéke már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Az itt végzett ásatások során egy avar kori temető is feltárásra került.

A település neve 1019-ben a zalavári apátság alapító okiratában tűnt fel először, ahol neve Rayk alakban olvasható, majd ugyancsak a zalavári apátság oklevele tünteti fel nevét 1483-ban, amelyben neve már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkant fel.

A Rajk elnevezés egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. A falu Rajk nevét viselő család a 12. századtól a 19. századig élt itt és volt a település birtokosa.

A faluban épült fel az ország első Szent Erzsébet-temploma közvetlenül a tatárjárás után, azonban a fából készült épület később elpusztult.

A 16. században végvár is épült itt, romjai máig megtalálhatók a településen, a vár helyét ma is Várhelynek nevezik.

A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigetből állt, a mocsáron át való nehéz megközelítése miatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt.

A falu népessége hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	762	761	739	756	733	763
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, cigány 1,4%, német 3,56%. A lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 1,7% reformátusnak, 0,4% evangélikusnak, 1,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Öttornyú vár
• Szent Anna templom

Külső hivatkozások

• Felsőrajk honlapja
• Légifotók Felsőrajkról