Mexikóváros

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Distrito Federal (Mexikó) szócikkből átirányítva)
Mexikóváros (Ciudad de México)
Mexikóváros címere
Mexikóváros címere		 Mexikóváros zászlaja
Mexikóváros zászlaja
Becenév: La Ciudad de los Palacios (a paloták városa)
Közigazgatás
Ország Mexikó
Jogállásfőváros
Alapítás éve1325 (Tenocstitlan)
1521 (Mexikóváros)
Irányítószám00-16
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 8 851 080 fő (2010)[1] +/-
Agglomeráció21 000 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2200-2300 m
Terület1485 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 19° 25′ 10″, ny. h. 99° 08′ 44″Koordináták: é. sz. 19° 25′ 10″, ny. h. 99° 08′ 44″
Mexikóváros honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikóváros témájú médiaállományokat.

Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd: [szjudá de mechiko] kiejtéseⓘ) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2020-as adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2] A települést magában foglaló közigazgatási egység 2016-ig a Distrito Federal (D. F.), vagyis a „Szövetségi Körzet” nevet viselte. Mexikóváros az országon belül önálló közigazgatási egységet alkot (melynek hivatalos rövidítése 2016 óta: CDMX), amely egyetlen államhoz sem tartozik.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Mexikóváros a Mexikói-fennsík déli részén terül el, délről a Vulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a Tlalpan nevű kerületben emelkedő Ajusco (ennek két csúcsa a Cruz del Marqués és a Pico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.

Mexikóváros központjának éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)30,532,032,534,535,533,529,529,530,030,030,530,535,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,625,027,428,027,926,024,825,124,824,624,323,425,4
Átlaghőmérséklet (°C)14,615,918,419,720,319,618,618,818,617,616,215,117,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,66,79,411,312,813,212,512,412,310,78,16,710,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,5−1,0−0,55,07,57,58,06,04,52,50,50,0−2,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)751028691291461121115254677
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Történelem[szerkesztés]

Tenocstitlan piramiskörzetének rekonstrukciós modellje (mexikóvárosi Antropológiai Nemzeti Múzeum)

A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.

1519 novemberében érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A feljegyzések szerint elámultak a város szépségén, épületein, a kődomborművekkel és stukkókkal díszített piramisépítményeken.[5] Később, 1521 májusában azonban megkezdődött a város három hónapig tartó ostroma. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével a spanyolok megtörték az aztékok szervezett ellenállását. Augusztus 13-án partra szálltak a városban és aznap több mint 200 ezer lakost öltek meg.[6] Becslések szerint a hóditás során közel 300 ezer embert mészároltak le.[forrás?] Az azték főváros nagy része elpusztult az ostrom alatt; ami megmaradt belőle, azt a hódítók lerombolták.

Bővebben: Mexikó spanyol meghódítása#Tenochtitlán

A piramisok köveiből, azok helyén építették fel palotáikat, templomaikat és az új várost, ami bölcsője lett a mai metropolisnak, Mexikóvárosnak.

Az újjáépülés után az indián lakosság lassan visszatért ősei városába, és 1525-ben már 30 ezer lakosa volt.[5] 1535-ben az első alkirály megérkezésekor Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.

A gyarmati időszak alatt viszonylag békésen fejlődött. Miután a környező sekély tó részben kiszáradt, részben feltöltötték, terjeszkedésre is volt lehetőség.[5] 1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.

Népessége[szerkesztés]

Az ENSZ 2016-os becslése alapján az agglomeráció lakossága 2030-ban mintegy 24-25 millió fő lehet, de már a 2010-es években is meghaladta a 20 millió főt.[7]

A város népességének változása (elővárosok nélkül):

A népesség alakulása 2015 és 2020 között
Lakosok száma
8 918 653
8 918 653
9 209 944
201520162020
Adatok: Wikidata
Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1950 3 365 000 —    
1960 5 479 000 +62,8%
1970 8 830 000 +61,2%
1980 13 027 000 +47,5%
1990 15 640 000 +20,1%
2000 18 457 000 +18,0%
2010 20 136 000 +9,1%
2020 21 800 000 +8,3%
Forrás: Mexico City Population

A város közigazgatása[szerkesztés]

Szám Kerület Terület
km²-ben		 Lakosság
2010		 Népsűrűség
fő/km²
01 Álvaro Obregón 93,67 727 034 7762
02 Azcapotzalco 34,51 414 711 12 017
03 Benito Juárez 26,28 385 439 14 667
04 Coyoacán 59,19 620 416 10 482
05 Cuajimalpa de Morelos 72,88 186 391 2558
06 Cuauhtémoc 32,09 531 831 16 573
07 Gustavo A. Madero 91,46 1 185 772 12 965
08 Iztacalco 21,84 384 326 17 597
09 Iztapalapa 124,46 1 815 786 14 589
10 La Magdalena Contreras 62,19 239 086 3844
11 Miguel Hidalgo 46,02 372 889 8103
12 Milpa Alta 268,63 130 582 486
13 Tláhuac 88,44 360 265 4074
14 Tlalpan 309,72 650 567 2101
15 Venustiano Carranza 33,07 430 978 13 032
16 Xochimilco 134,58 415 007 3084
  Összesen 1499,03 8 436 369 5628

forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática

Közlekedés[szerkesztés]

A pesero mikrobusz

Közút[szerkesztés]

Pesero[szerkesztés]

A pesero tipikus félhosszú utasbusz (mikrobusz), amelyek 22 ülő utast és 28 álló utast szállíthat. 2007-ben a hozzávetőlegesen 28 ezer pesero a város utasainak 60%-át szállította.[8]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Mexikóváros nemzetközi repülőtere a Benito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak São Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és Bogotá előzi meg.[10]

A metróhálózat térképe

Metróhálózat[szerkesztés]

Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 peso volt (kb. 54 Ft).[13]

Kultúra[szerkesztés]

Színházak és kulturális intézmények[szerkesztés]

  • Szépművészeti Palota: 1904 és 1934 között építették.
  • Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
  • Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium
Indiánok feldíszített népviseletben

Múzeumok[szerkesztés]

  • Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
  • Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
  • Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
  • Museo Nacional de las Culturas – Kultúrák Nemzeti Múzeuma (a Nemzeti Palota épületében)
  • Soumaya Múzeum – művészeti múzeum két telephelyen
  • El Borceguí Cipőmúzeum

Igazi különlegesség a Cuauhtémoc kerületben, a Colonia Juárez városrészben található Csokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítve MUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a kakaóbabbal, a kakaóval és a csokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.[14]

Oktatás[szerkesztés]

A város egyetemei:

  • Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional Autónoma de México) – 1551-ben alapított egyetem.
  • Universidad Tecnológica de México
  • Mexikóvárosi egyetem
  • Universidad Iberoamericana
  • Universidad Intercontinental
  • Universidad Pedagógica Nacional
  • Universidad Panamericana

Látnivalók[szerkesztés]

Főbb látnivalók:

  • Városi katedrális (Catedral Metropolitana)
Építését 1573-ban kezdték, alapanyagául Tenochtitlán azték főpiramisának köveit használták.
Zócalo, Mexikóváros főtere. Balra a katedrális, szemben a Nemzeti Palota.
Nagyítás
Zócalo, Mexikóváros főtere. Balra a katedrális, szemben a Nemzeti Palota.
  • Templo Mayor
A városi katedrális mellett van.
A Chapultepec kastély kertje
Utcakép a város belső részén
  • Chapultepec Kastély (Castillo de Chapultepec)
A kastély építését 1795-ben kezdték, később Habsburg Miksa birodalmi palotája lett, majd elnöki otthonként szolgált.
  • Chapultepec Park (Bosque de Chapultepec)
  • Guadalupei bazilika (Basílica de Nuestra Señora de Guadalupe)
A város északi végében emelték. Itt vannak Mexikó legfontosabb vallásos témájú festményei.
  • Három kultúra tere (Plaza de las Tres Culturas)
Itt együtt láthatjuk három kultúra építészetének darabjait; egy azték szertartási központ romjait, egy 16. századi spanyol gyarmati templomot és a Külügyminisztérium modern épületét.

Felhőkarcolók[szerkesztés]

Terület
Toronyházak
A Soumaya Múzeum

Múzeumok[szerkesztés]

A környéken[szerkesztés]

Városkép, magas épületek[szerkesztés]

Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például 1985-ben[15]), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt, főleg a Paseo de la Reforma térségében. 2017-ig folyamatosan mexikóvárosi épület volt az ország legmagasabb épülete (például a Torre Ejecutiva Pemex, majd a Torre Mayor, később a Torre BBVA Bancomer, végül a 246 méter magas Torre Reforma),[16] azonban 2017-ben mindezeket túlszárnyalta a San Pedro Garza Garcíában felavatott Torre KOI.[17]

  • Legmagasabb épülete, a Torre Reforma
    Legmagasabb épülete, a Torre Reforma
  • Torre Latinoamerica
    Torre Latinoamerica
  • A Paseo de la Reforma út
    A Paseo de la Reforma út
  • A felhőkarcolók előtt a Cuauhtémoc-emlékmű
    A felhőkarcolók előtt a Cuauhtémoc-emlékmű
  • Santa Fe
    Santa Fe
  • A Paseo de la Reforma felhőkarcolói
    A Paseo de la Reforma felhőkarcolói
  • Toronyház
    Toronyház

Gazdaság[szerkesztés]

A város Latin-Amerika egyik legfontosabb gazdasági központja. Egy tanulmány szerint a Mexikóváros GDP-je 2009-ben 390 milliárd dollár volt, amellyel a világ nyolcadik leggazdagabb városa és a leggazdagabb Latin-Amerikában.[18]

Egy 2014-es tanulmány szerint Mexikóváros tágabb régiója 404 milliárd amerikai dollár (PPP) bruttó hazai terméket termel. Gazdaságilag ekkor a világ legerősebb nagyvárosi régióinak rangsorában a 19. helyet szerezte meg.[19]

Az ország ipari termelésének több mint a fele Mexikóvárosban vagy annak közelében keletkezik. Gyógyszereket, vegyszereket, textil- és elektronikai cikkeket, acél- és szállítóeszközöket, valamint könnyűipari termékeket, élelmiszereket és fogyasztási cikkek széles választékát gyártják itt.

A nagyváros egy kialakulóban lévő ipari öv központja, amely a nyugati Guadalajarától a keleti Mexikói-öböl partján fekvő Veracruzig húzódik. A tőzsdéje Latin-Amerikában az egyik legnagyobb.

2015 márciusában magyar kereskedőház is nyílt itt.[20]

2002-ben Mexikóvárosnak a humán fejlettségi index értéke 0,915 volt,[21] amely megegyezett Dél-Koreáéval.

Itt található a Canadian Pacific Kansas City vasúttársaság egyik mexikói székhelye.

Santa Fe, a város egyik üzleti negyede
Nagyítás
Santa Fe, a város egyik üzleti negyede

Sport[szerkesztés]

Az Olimpiai Stadion

Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,[22] de sokáig itt játszott a Necaxa is, amely 2003-ban költözött Aguascalientesbe.[23] Szintén mexikóvárosi klub a CF Atlante, amely azonban 2007 és 2020 között Cancúnban szerepelt.[24]

Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

360°-os panorámakép a Torre Latinoamericana épületéből

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  2. ↑ La Zona Metropolitana "devora" a municipios (spanyol nyelven). [2013. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  3. ↑ INEGI – A Szövetségi Körzet domborzata (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  4. ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)[halott link]
  5. ↑ a b c Viczenik Dénes: Mexikó
  6. ↑ 1521. augusztus 13. | Cortez elfoglalja az aztékok fővárosát
  7. ↑ Mexico City, Mexico Metro Area Population 1950-2021. www.macrotrends.net. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  8. ↑ https://web.archive.org/web/20090815115257/http://www.setravi.df.gob.mx/vialidades/transporte_vialidad.html
  9. ↑ A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  10. ↑ Statisztika a legforgalmasabb repülőterekről (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  11. ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – vonalhálózat (spanyol nyelven). [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  12. ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a metró számokban (spanyol nyelven). [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  13. ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a jegy ára (spanyol nyelven). [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  14. ↑ A Csokoládémúzeum honlapja (spanyol nyelven). [2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  15. ↑ El sismo del 19 de septiembre de 1985 (spanyol nyelven). [2020. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  16. ↑ Torre Reforma, el nuevo edificio más alto de la Ciudad de México (spanyol nyelven). Expansión, 2016. május 26. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  17. ↑ El tamaño sí importa… y México se queda corto. Arena Pública, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  18. ↑ https://web.archive.org/web/20110504031739/https://www.ukmediacentre.pwc.com/imagelibrary/downloadMedia.ashx?MediaDetailsID=1562
  19. ↑ Alan Berube, Jesus Leal Trujillo, Tao Ran, and Joseph Parilla: Global Metro Monitor. In: Brookings. 22. Januar 2015
  20. ↑ Szijjártó Péter megnyitotta a mexikóvárosi magyar kereskedőházat. Magyar Hírlap, 2015. március 27. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2011. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
  22. ↑ Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  23. ↑ A Necaxa honlapja – történet, 4. rész (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)[halott link]
  24. ↑ A Club Atlante honlapja – történet (spanyol nyelven). [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  25. ↑ Beijing y la Ciudad de México firmaron convenio de hermanamiento (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
  26. ↑ Firman convenio de hermanamiento Huatulco y la ciudad de México (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)[halott link]
  27. ↑ Se inician gestiones para hermanamiento entre la ciudad de Nicosia y la Ciudad de México (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
Ez a mexikói településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mexikóváros&oldid=26941521”