Tlalpan
| Tlalpan | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Irányítószám | 14000–14999 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 650 567 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2250–3940 m | ||
| Terület | 310,42 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
 | |||
 é. sz. 19° 13′ 37″, ny. h. 99° 12′ 21″Koordináták: é. sz. 19° 13′ 37″, ny. h. 99° 12′ 21″ | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Tlalpan honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tlalpan témájú médiaállományokat. | |||
Tlalpan Mexikóváros legnagyobb területű kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 650 000 főt.[2]
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A Szövetségi Körzet déli részén fekvő, nagy területű kerület északi része sűrűn beépített, középső harmada ritkábban lakott, míg déli részén erdős hegyek emelkednek. Legészakibb része a tenger szintje felett körülbelül 2250 m-rel található, onnan fokozatosan emelkedik, a déli részben pedig a 4000 m-t is megközelítő hegyek emelkednek: itt található Mexikóváros legmagasabb pontja, az Ajusco. Ennek északkeleti lejtőjén helyezkedik el a Xitle, délkeletre a Pelado, az Acopiaxco és a Tesoyo. Legfontosabb vízfolyása az Ajusco déli oldalán eredő, és onnan délre folyó Río El Zorrillo.[3]
Éghajlat[szerkesztés]
A kerület alacsonyabban fekvő részének éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 12,2 és a júniusi 17,7 fok között váltakoznak, gyenge fagyok ritkán előfordulnak. Az évi átlagosan 772 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,0 | 29,5 | 34,0 | 32,0 | 33,0 | 33,0 | 29,0 | 30,0 | 27,0 | 29,5 | 29,0 | 29,5 | 34,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,4 | 23,0 | 25,3 | 26,1 | 26,0 | 24,5 | 22,3 | 22,1 | 21,4 | 21,9 | 21,7 | 20,6 | 23,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 12,4 | 13,4 | 15,7 | 17,0 | 17,6 | 17,7 | 16,3 | 16,2 | 15,8 | 15,0 | 13,4 | 12,2 | 15,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,3 | 3,8 | 6,2 | 7,8 | 9,3 | 10,9 | 10,4 | 10,3 | 10,2 | 8,1 | 5,1 | 3,7 | 7,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −3,0 | −3,5 | 0,0 | 1,5 | 1,1 | 4,5 | 1,2 | 4,0 | 2,0 | 0,5 | −2,0 | −3,0 | −3,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 8 | 4 | 11 | 23 | 60 | 123 | 177 | 168 | 128 | 55 | 9 | 5 | 772 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség[szerkesztés]
A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 484 866 |
| 1995 | 552 516 |
| 2000 | 581 781 |
| 2005 | 607 545 |
| 2010 | 650 567 |
Települései[szerkesztés]
A kerülethez 2010-ben összesen 140 külső település is tartozott, közülük a jelentősebbek:[5]
| Település | Lakosság (2010) |
|---|---|
| San Miguel Topilejo | 34 603 |
| San Miguel Ajusco | 29 781 |
| Parres (El Guarda) | 2589 |
| Lomas de Tepemecatl | 1392 |
| Tezontitla | 721 |
| Ocotla Chico | 489 |
| La Herradura | 424 |
| Colonia Héroes de 1910 | 331 |
Története[szerkesztés]
A kerület neve a navatl nyelvű, föld jelentésű tlalli szóból, és a pan helynévképzőből származik.
A területen már jóval időszámításunk kezdete előtt éltek emberek (valószínűleg otomi eredetű népek), akik megalapították a Cuicuilco nevű települést. A fejlődést azonban megakasztotta a Xitle nevű vulkán kitörése, amely nagy területeket árasztott el lávával és terített be hamuval. A lakók többsége valószínűleg észak felé menekült és ott telepedett le. A 7. században egy xochimilcói eredetű nép telepedett le a mai Tlalpan területén, és megalapította Topilejót, velük körülbelül egy időben pedig Coyoacánból érkező tepanék népcsoportok megalapították a mai San Miguel Ajusco elődjét.
A spanyolok megérkezése után a terület településszerkezete teljesen átalakult. Az új urak templomokat építettek, és az indiánokat ezek köré telepítették le, hogy megkönnyítsék a hittérítést (amelyet először a ferencesek, később a domonkosok végeztek) és az adók begyűjtését. Tlalpan területe 1521-ben a Cortésnek ajándékozott Mexikói-völgy őrgrófságához került, később számos közigazgatási változáson ment keresztül. Székhelye San Agustín de las Cuevas lett, amely a nevében található cuevas („barlangok”) szót azért kapta, mert a Xitle kitörése során a megszilárdult lávában érdekes barlangok keletkeztek.[6]
1824-ben, amikor létrejöttek az államok és a Szövetségi Körzet, San Agustín de las Cuevas México szövetségi államhoz került, amelynek hamarosan, de csak 1830-ig fővárosa is volt. Az első gyár (egy textilüzem) a következő évben alakult meg a településen. 1854-ben Antonio López de Santa Anna rendeletére kiterjesztették a Szövetségi Körzet területét, San Agustín de las Cuevas ekkor lett része neki. Bár Santa Anna bukása után ideiglenesen visszakerült México államhoz, de 1855-ben ismét a Szövetségi Körzethez csatolták. 1903-ban a körzetet 13 községre osztották, ezek egyike volt Tlalpan. A forradalom során gyakoriak voltak itt az összecsapások a zapatisták és a konstitucionalisták között. Mexikóváros kerületeit 1928-ban alakították ki először, Tlalpan azóta egyike ezeknek a kerületeknek.
1929-ben egyesítették a Loreto és a Peña Pobre papírgyárakat, ezzel jelentős ipari fejlődés vette kezdetét, de az 1980-as években környezetszennyezés miatt az egyesült gyárat bezárták. 1952-ben felépült Mexikó első autópályája, amely Mexikóvárost Cuernavacával kötötte össze, ez pedig áthaladt Tlalpanon is. 1968-ra, az olimpia idejére felépült a Villa Olímpica és a Villa Coapa nevű lakónegyed a sportolók, az újságírók és egyéb meghívott személyek részére, majd a rendezvény után ezeket közönséges lakóterületté alakították.[7]
Turizmus, látnivalók[szerkesztés]
A kerületben a természeti környezeten és az év során rendezett számos, főként vallási jellegű ünnepen kívül néhány régi műemlék érdemel figyelmet. Egy régi villamosállomásból alakították ki a Luis Cabrera könyvtárat, a 18. században épült a Casa Chata, itt található az a ház is, ahol José María Morelost, a mexikói függetlenségi háború egyik hősét őrizték egy ideig kivégzése előtt, áll még a 18. századi pénzverő, ahol abban az időben, amikor Tlalpan volt México állam fővárosa, a kormánypalota működött, és itt található a Casa del Conde de Regla és a 20. század elején befejezett Casa Frissac (ma a Javier Barros Sierra kulturális intézet épülete). 1871-en kezdték építeni a kerület „városházájául” szolgáló épületet, a külterületen pedig a régi Catipoato hacienda képvisel jelentős értéket.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Tlalpan földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- ↑ Claus Siebe: La erupción del volcán Xitle y las lavas del Pedregal hace 1670 +/-35 años AP y sus implicaciones (spanyol nyelven) (PDF). UNAM. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tlalpan (spanyol nyelven). [2017. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
