Tlalpan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tlalpan
CuicuilcoPyramidModernBldgsDF.JPG
Tlalpan címere
Tlalpan címere
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Irányítószám 14000–14999
Népesség
Teljes népesség 650 567 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2250–3940 m
Terület 310,42 km²
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Tlalpan (Mexikó)
Tlalpan
Tlalpan
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 18′ 30″, ny. h. 99° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 19° 18′ 30″, ny. h. 99° 13′ 30″
Elhelyezkedése
Tlalpan, México DF.svg
Tlalpan honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tlalpan témájú médiaállományokat.

Tlalpan Mexikóváros legnagyobb területű kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 650 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A Szövetségi Körzet déli részén fekvő, nagy területű kerület északi része sűrűn beépített, középső harmada ritkábban lakott, míg déli részén erdős hegyek emelkednek. Legészakibb része a tenger szintje felett körülbelül 2250 m-rel található, onnan fokozatosan emelkedik, a déli részben pedig a 4000 m-t is megközelítő hegyek emelkednek: itt található Mexikóváros legmagasabb pontja, az Ajusco. Ennek északkeleti lejtőjén helyezkedik el a Xitle, délkeletre a Pelado, az Acopiaxco és a Tesoyo. Legfontosabb vízfolyása az Ajusco déli oldalán eredő, és onnan délre folyó Río El Zorrillo.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

A kerület alacsonyabban fekvő részének éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 12,2 és a júniusi 17,7 fok között váltakoznak, gyenge fagyok ritkán előfordulnak. Az évi átlagosan 772 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.


Tlalpan (Hacienda Peña Pobre) éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 29,0 29,5 34,0 32,0 33,0 33,0 29,0 30,0 27,0 29,5 29,0 29,5 34,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,4 23,0 25,3 26,1 26,0 24,5 22,3 22,1 21,4 21,9 21,7 20,6 23,0
Átlaghőmérséklet (°C) 12,4 13,4 15,7 17,0 17,6 17,7 16,3 16,2 15,8 15,0 13,4 12,2 15,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 3,3 3,8 6,2 7,8 9,3 10,9 10,4 10,3 10,2 8,1 5,1 3,7 7,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −3,0 −3,5 0,0 1,5 1,1 4,5 1,2 4,0 2,0 0,5 −2,0 −3,0 −3,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 8 4 11 23 60 123 177 168 128 55 9 5 772
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés]

A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 484 866
1995 552 516
2000 581 781
2005 607 545
2010 650 567

Települései[szerkesztés]

A kerülethez 2010-ben összesen 140 külső település is tartozott, közülük a jelentősebbek:[5]

Település Lakosság (2010)
San Miguel Topilejo 34 603
San Miguel Ajusco 29 781
Parres (El Guarda) 2589
Lomas de Tepemecatl 1392
Tezontitla 721
Ocotla Chico 489
La Herradura 424
Colonia Héroes de 1910 331

Története[szerkesztés]

A kerület neve a navatl nyelvű, föld jelentésű tlalli szóból, és a pan helynévképzőből származik.

A területen már jóval időszámításunk kezdete előtt éltek emberek (valószínűleg otomi eredetű népek), akik megalapították a Cuicuilco nevű települést. A fejlődést azonban megakasztotta a Xitle nevű vulkán kitörése, amely nagy területeket árasztott el lávával és terített be hamuval. A lakók többsége valószínűleg észak felé menekült és ott telepedett le. A 7. században egy xochimilcói eredetű nép telepedett le a mai Tlalpan területén, és megalapította Topilejót, velük körülbelül egy időben pedig Coyoacánból érkező tepanék népcsoportok megalapították a mai San Miguel Ajusco elődjét.

A spanyolok megérkezése után a terület településszerkezete teljesen átalakult. Az új urak templomokat építettek, és az indiánokat ezek köré telepítették le, hogy megkönnyítsék a hittérítést (amelyet először a ferencesek, később a domonkosok végeztek) és az adók begyűjtését. Tlalpan területe 1521-ben a Cortésnek ajándékozott Mexikói-völgy őrgrófságához került, később számos közigazgatási változáson ment keresztül. Székhelye San Agustín de las Cuevas lett, amely a nevében található cuevas („barlangok”) szót azért kapta, mert a Xitle kitörése során a megszilárdult lávában érdekes barlangok keletkeztek.[6]

1824-ben, amikor létrejöttek az államok és a Szövetségi Körzet, San Agustín de las Cuevas México szövetségi államhoz került, amelynek hamarosan, de csak 1830-ig fővárosa is volt. Az első gyár (egy textilüzem) a következő évben alakult meg a településen. 1854-ben Antonio López de Santa Anna rendeletére kiterjesztették a Szövetségi Körzet területét, San Agustín de las Cuevas ekkor lett része neki. Bár Santa Anna bukása után ideiglenesen visszakerült México államhoz, de 1855-ben ismét a Szövetségi Körzethez csatolták. 1903-ban a körzetet 13 községre osztották, ezek egyike volt Tlalpan. A forradalom során gyakoriak voltak itt az összecsapások a zapatisták és a konstitucionalisták között. Mexikóváros kerületeit 1928-ban alakították ki először, Tlalpan azóta egyike ezeknek a kerületeknek.

1929-ben egyesítették a Loreto és a Peña Pobre papírgyárakat, ezzel jelentős ipari fejlődés vette kezdetét, de az 1980-as években környezetszennyezés miatt az egyesült gyárat bezárták. 1952-ben felépült Mexikó első autópályája, amely Mexikóvárost Cuernavacával kötötte össze, ez pedig áthaladt Tlalpanon is. 1968-ra, az olimpia idejére felépült a Villa Olímpica és a Villa Coapa nevű lakónegyed a sportolók, az újságírók és egyéb meghívott személyek részére, majd a rendezvény után ezeket közönséges lakóterületté alakították.[7]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A kerületben a természeti környezeten és az év során rendezett számos, főként vallási jellegű ünnepen kívül néhány régi műemlék érdemel figyelmet. Egy régi villamosállomásból alakították ki a Luis Cabrera könyvtárat, a 18. században épült a Casa Chata, itt található az a ház is, ahol José María Morelost, a mexikói függetlenségi háború egyik hősét őrizték egy ideig kivégzése előtt, áll még a 18. századi pénzverő, ahol abban az időben, amikor Tlalpan volt México állam fővárosa, a kormánypalota működött, és itt található a Casa del Conde de Regla és a 20. század elején befejezett Casa Frissac (ma a Javier Barros Sierra kulturális intézet épülete). 1871-en kezdték építeni a kerület „városházájául” szolgáló épületet, a külterületen pedig a régi Catipoato hacienda képvisel jelentős értéket.[7]

Források[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Tlalpan földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  5. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  6. Claus Siebe: La erupción del volcán Xitle y las lavas del Pedregal hace 1670 +/-35 años AP y sus implicaciones (spanyol nyelven) (PDF). UNAM. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  7. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tlalpan (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 26.)