Gustavo A. Madero (kerület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gustavo A. Madero
Saint Cajetan Church, Gustavo A. Madero, Federal District, Mexico15.jpg
Gustavo A. Madero címere
Gustavo A. Madero címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Irányítószám 07000–07999
Népesség
Teljes népesség 1 185 772 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2240–2250 m
Terület87,91 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Gustavo A. Madero (Mexikó)
Gustavo A. Madero
Gustavo A. Madero
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 28′ 56″, ny. h. 99° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 19° 28′ 56″, ny. h. 99° 06′ 45″
Elhelyezkedése
Gustavo A. Madero, México DF.svg
Gustavo A. Madero honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustavo A. Madero témájú médiaállományokat.

Gustavo A. Madero Mexikóváros legészakibb kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta az 1 185 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A Mexikóváros északi részén fekvő kerület nagy része a tenger szintje felett körülbelül 2250 méterrel fekvő síkság, ám középső és északi részén is néhány hegy emelkedik. Közepén a híres Tepeyac-domb található, ettől északra a 2400 métert is meghaladó Cerro el Guerrero és Cerro Zacatenco helyezkedik el, a kerület északi nyúlványa pedig jóval magasabb hegyek oldalába kapaszkodik fel, és legmagasabb részén a 2900 métert is megközelíti. Innen folyik lefelé a Xochitla nevű vízfolyás, ami a Tlalnepantla folyóba ömlik. A kerület egy részét kettévágja, más részén határát alkotja a csővezetékben haladó Río de los Remedios, keleti részén pedig átvezet a Gran Canal del Desagüe nevű csatorna is. A kerület délkeleti vidékén található a San Juan de Aragón-tó.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,9 és a májusi–júniusi 19,2 fok között váltakoznak, fagy több hónapban is előfordul. Az évi átlagosan 599 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Gustavo A. Madero éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)30,533,038,536,036,036,030,530,531,531,531,029,538,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)22,824,927,528,327,926,424,925,124,624,323,722,525,2
Átlaghőmérséklet (°C)12,914,616,918,519,219,218,218,418,016,714,813,216,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,04,26,48,710,512,011,511,611,59,25,84,08,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−8,5−6,5−2,5−2,02,55,05,04,02,5−0,5−5,5−5,5−8,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)981125481031201159451106599
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés]

A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent:[2]

Év Lakosság
1990 1 268 068
1995 1 256 913
2000 1 235 542
2005 1 193 161
2010 1 185 772

Története[szerkesztés]

Nevét Gustavo Adolfo Maderóról kapta, akit a mexikói forradalom idején, 1913-ban, az úgynevezett tragikus tíz nap során gyilkoltak meg a kormányellenes puccsisták.

A Tepeaca néven ismert település a spanyolok megérkezésével a Tepeaquilla nevet kapta, majd 1563. december 3-ától kezdve Guadalupe lett. Ekkor nem lakták többen mint 300-an, és két fő részből állt: az egyikben az indiánok, a másikban az európai származásúak és a meszticek éltek. Az indián település csak pueblo (falu) volt, míg a másik 1733-ban villa rangra emelkedett, a következő évszázadok során pedig számos közigazgatási változáson esett át. A függetlenségi háború után nevét Guadalupe Hidalgóra változtatták, majd 1931-ben vette fel mai nevét.[5]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A Guadalupe-bazilika régi és új épületei

A kerület legjelentősebb, világszerte ismert turisztikai célpontja a Tepeyac-dombon található Guadalupe-bazilika és a hozzá tartozó épületegyüttes, amelyet egy-egy év során mintegy 20 millió látogató keres fel, ezzel pedig a világ harmadik leglátogatottabb vallási emlékhelye. Az első templom helyén épülő új épület alapkövét 1695-ben áldották meg. Ma több múzeum is tartozik hozzá.

A kerület egyéb látnivalói közé tartozik a La Villa nevű vasútállomáson (ez Mexikóváros legrégebbi állomása) elhelyezkedő vasútmúzeum, valamint az úgynevezett „Zöld Indiánok emlékmű(Monumento a los Indios Verdes), ami nem más, mint két, a patinától zöldre színeződött bronzszobor, amelyek Ahuízotl és Itzcóatl azték utalkodókat ábrázolják. Emellett a San Juan de Aragón-tónál egy állatkert is található.[5]

Részben a kerületben található a 18. század közepén épült guadalupei vízvezeték, amely mára erősen leromlott állapotba került.[6]

Források[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Gustavo A. Madero földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Gustavo A. Madero (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 5.)
  6. Reyna Paz Avendaño: El Acueducto de Guadalupe, olvidado y ninguneado para su restauración (spanyol nyelven). Crónica, 2014. szeptember 1. (Hozzáférés: 2017. április 10.)