Veracruz (Mexikó)
| Veracruz | |||
 | |||
| A községi palota | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Veracruz | ||
| Régió | Sotavento | ||
| Község | Veracruz | ||
| Alapítás éve | 1519 | ||
| Irányítószám | 91690–91969 | ||
| Körzethívószám | 229 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 428 323 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0–30 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 19° 11′ 25″, ny. h. 96° 09′ 12″Koordináták: é. sz. 19° 11′ 25″, ny. h. 96° 09′ 12″ | |||
 Veracruz
Pozíció Veracruz térképén
| |||
| Veracruz honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veracruz témájú médiaállományokat. | |||
Veracruz (jelentése: igazi kereszt) egy város Mexikóban, a Mexikói-öböl partján, Veracruz állam legnagyobb városa. Lakossága 2010-ben körülbelül 428 ezer fő volt.[2] Jelentős kikötőváros, itt bonyolódik le Mexikó exportforgalmának mintegy fele.
Földrajz[szerkesztés]
Veracruz az azonos nevű állam középső részén, a Mexikói-öböl partján épült fel. Területe viszonylag sík, kicsi szintkülönbségekkel, de a várostól nyugatra már dombok, kisebb hegyek emelkednek. Vízfolyásai nincsenek. Az éves átlaghőmérséklet 24–26 °C, a csapadék mennyisége 1100–1600 mm. Környékét főként rétek és legelők borítják, de a növénytermesztés által hasznosított területek is jelentősek.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népessége a közelmúltban szinte folyamatosan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 303 152 |
| 1995 | 381 190 |
| 2000 | 411 582 |
| 2005 | 444 438 |
| 2010 | 428 323 |
Történelem[szerkesztés]
A várost Hernán Cortés alapította 1519-ben. Az új kontinensre érkezve Cortés sikeresen használta ki egymás ellen az őslakos népek ellentéteit és elhatározta, hogy nem csak felderíteni, hanem hódítani is fog a spanyol korona számára. Ennek bizonyítására alapította meg Quiahuiztlán totonák város mellett Villa Rica de la Vera Cruz-t, azaz az Igaz Kereszt Gazdag Városát. Az eleinte településnek is kicsi „város” hat évvel később, 1525-ben, néhány km-re délebbre épült fel.
A város a konkvisztádorok partraszállásától mintegy három és fél évszázadon át, az alkirályság időszakában Új-Spanyolország egyetlen kapuja volt keletre, az Óhaza felé.
Veracruz mexikói forradalom idején is fontos szerepet játszott: amikor 1914 végén Pancho Villa és Emiliano Zapata csapatai bevonultak Mexikóvárosba, Venustiano Carranza kormányával együtt Veracruzba települt át.[4] Azt a világítótoronnyal is rendelkező épületet, ahol kormányának székhelyét berendezte, ma Faro Venustiano Carranzának (Venustiano Carranza világítótorony) nevezik.[5]
Kultúra[szerkesztés]
A városban keverednek a spanyol és az afro-karibi hatások, ami nem meglepő, hiszen a 16. század folyamán afrikai rabszolgák százezrei léptek itt az amerikai földrészre. Az árkádos házakkal, utcai kávézókkal teletűzdelt, élettel teli tengerparti üdülővárosban a tavaszi karnevál idején még jobban felgyorsul az élet ritmusa. Innen ered a jarocho zenei stílus.
Sport[szerkesztés]
Veracruz az otthona az első osztályú bajnokságban szereplő Tiburones Rojos de Veracruz (Veracruzi Vörös Cápák) labdarúgócsapatnak. Stadionjuk az Estadio Luis de la Fuente.[6] Ugyancsak a városban játszik a Halcones Rojos de Veracruz (Veracruzi Vörös Sólymok) kosárlabdacsapat is.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Veracruz község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
- ↑ Venustiano Carranza rövid életrajza (spanyol nyelven) (PDF). diputados.gob.mx. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
- ↑ Sitios Históricos – Veracruz del Bicentenario (spanyol nyelven). veracruz.gob.mx. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
- ↑ A Tiburones Rojos honlapja (spanyol nyelven). [2015. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
- ↑ A Halcones Rojos honlapja (spanyol nyelven). [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
Források[szerkesztés]
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- Panoráma: Mexikó, 1983.
