Boross Péter

Boross Péter
A Magyar Köztársaság 2. miniszterelnöke
Hivatali idő 1993. december 12. – 1994. július 15.
Előd	Antall József
Utód	Horn Gyula
Született	1928. augusztus 27. (96 éves) Nagybajom
Párt	MDF
Választókerület	Pest megyei lista
Házastársa	Papp Ilona
Foglalkozás	jogász, vendéglátóipari vezető, politikus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1951)
Díjak	a Magyar Érdemrend nagykeresztje (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Péter témájú médiaállományokat.

Boross Péter (Nagybajom, 1928. augusztus 27.) magyar politikus, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke.

Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait Kaposváron, a Somssich Pál Gimnáziumban folytatta, és a második világháború miatt egy év késéssel, 1947-ben érettségizett. Ekkor vették fel az Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol már annak jogutódjában végzett 1951-ben.

Vendéglátóipari pályafutása

A Fővárosi Tanács tisztviselője lett 1951 és 1957 között. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja. 1957-ben a forradalmi tevékenységei miatt letartóztatták, majd internálták. 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban vendéglátóipari ellenőr, majd üzletvezető és képügynök volt.

1965-ben a Délpesti Vendéglátóipari Vállalathoz került, melynek áruforgalmi igazgató-helyettese lett 1971-ig, majd annak igazgatójává nevezték ki, mely pozícióját egészen 1989-ig töltötte be, ekkor vonult rövid ideig nyugdíjba.

Politikai pályafutása

1956-os tevékenysége után csak a rendszerváltáskor vált újra politikailag aktívvá. Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt (1990. május és július között), majd a Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (röviden „titokminiszter”), egészen 1990 decemberéig, amikor a lemondott Horváth Balázs helyét vette át a Belügyminisztériumban és így Antall József helyettese lett.

Csak 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba. 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után az Országgyűlés Magyarország miniszterelnökévé választotta, mely posztot az MDF 1994-es választási vereségéig viselt. Ezen a választáson az MDF budapesti területi listáján szerzett mandátumot. Képviselősége alatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. 1996-ban újra az MDF alelnöke lett, az MDF-frakció szakadásakor az anyapártban maradt, de lemondott a bizottsági elnöki posztjáról. 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben nem indult újra a párt alelnöki posztjáért, az országos elnökségből 2003-ban vált ki. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei területi listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe. Mandátumáról 2009. február 1-jei hatállyal lemondott. Ugyanebben az évben levélben jelezte a Dávid Ibolya-féle pártvezetésnek, hogy szakít velük.

Politikai szerepvállalása mellett publicisztikákat ír és egy ideig a közszolgálati televízió Nap-Kelte című műsorában Horn Gyulával váltakozva vasárnaponként adott interjút Lakat T. Károlynak. 1998 és 2002 között Orbán Viktor tanácsadója volt. 2006-ban a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke lett.

Családja

Nős, felesége nyugalmazott bírónő, egy fiú- és egy lánygyermekük született.

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2008, 147. old., ISSN 1787-288X
• Boross Péter országgyűlési adatlapja
• Boross Péter életrajza az MDF honlapján

Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Boross Péter témában.

• Boross: Megalázták Schmidt Máriát – Népszabadság interjú 2007. január 20.

Elődje:
{{{előző}}}

Magyarország miniszterelnöke
1993–1994

Utódja:
{{{következő}}}