Bana
| Bana | |||
 | |||
| A banai Szentháromság katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sáhóné Horváth Márta[1] | ||
| Irányítószám | 2944 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1505 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 65,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 60″, k. h. 17° 55′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 60″, k. h. 17° 55′ 16″ | |||
 Bana
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Bana weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bana témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bana község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban található.
Fekvése
A település a megye északnyugati szögletében, Győr-Moson-Sopron megye határán fekszik. Az Igmánd–Kisbéri-medence északi peremén, a Duna teraszvidékétől északra egy kavicsos dombvonulat választja el. Győrtől 25, Komáromtól 23, Tatától 32 km távolságra található. Szomszédos települések: Ács, Bábolna, Tárkány, Rétalap, Bőny, Nagyszentjános. A Tata–Nagyigmánd–Győr közötti mellékútvonalon (8136. számú) közelíthető meg. Vasútállomása nincs a településnek, legközelebb a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal nagyigmándi (12 km), illetve a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal nagyszentjánosi (9 km) állomása található. A falura a községen átmenő kerékpáros turizmus jellemző.
A Cuhai-Bakony-ér és mellékerei által tagolt 135 m átlagmagasságú hullámos síkság. A kielégítő rétegvízkészlet miatt saját ivóvízrendszerrel rendelkezik a község. Felszíni kőzetanyaga ártéri és folyóvízi homok, kavics és iszap. Eredeti növénytakarója homoki tölgyessel kevert homokpuszta volt. A Cuha patak völgysíkjában réti öntéstalaj található. Ezeken nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés folyik. Éghajlata a kontinentális éghajlat száraz és meleg változata. Éves csapadékátlaga 600 mm, átlaghőmérséklete: 10 °C. Uralkodó széliránya ÉNy-i.
Élővilága
_2013c.JPG)
_2013b.JPG)
Banán gólyafészek található, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.
Története
A falu neve személynévből keletkezett. Alapjául a „bán” méltóságnév szolgált. Az írások először a települést 1236-ban említik Bana alakban.
A honfoglaló törzsek a 10. században települtek meg e területen. A falu határában lovas temetkezés nyomait találták meg. Az Árpád-korban királyi várbirtok volt, ahol a királyi várispánok székeltek. A község ispánjai a Bána nemzetség s a tőlük származó gróf Cseszneky család tagjai voltak, akiket a Koppán nemzetségbeli Paulin rokonaként tartottak számon. A tatárjárás során a település várával együtt elpusztult. 1349-ben Nagy Lajos király Árpával együtt a Kolos nemzetségbeli Jakabnak adományozza. 1380-ban határjárást végeztek itt.[3]
1449-ben Győr vármegyéhez tartozott. A 15. században a Rozgonyiak és több köznemes szerzett itt birtokot. A falu a törökdúlások idején elpusztult. A 17. században telepedtek meg először a református családok. A református templom 1680-ban elpusztult, de ugyanott újjáépítették. Bana a környék református központja volt. A 18. században a római katolikus betelepedők jutottak túlsúlyba. A katolikusok temploma először 1249-ben épült, de az elpusztult. Plébánia 1787-ben újjá lett építve késő barokk stílusban. Az 1784-es összeírás köznemesek birtokaként tartotta nyilván.
Bana határának nagy része szántóföld volt. Az 1840-es években az állam epreskerteket telepített, selyemhernyó-tenyésztés céljából. Emellett híresek voltak az itt tenyésztett lipicai lovak. A 19. századtól a lakosok a szomszédos Bábolna pusztára jártak dolgozni. A községet 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1897-ben megalakult Bana-Bábolna Hitelszövetkezet. A községháza 1914-ben épült meg. Az első világháború után különböző társadalmi szervezetek alakultak.
Mai élete
A második világháború után, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet Búzakalász néven. 1992-ben feloszlott és több kisebb mezőgazdasági kft. alakult meg. Számottevő ipar nincs a településen. Újjáéledőben van a lipicai lovak tenyésztése.
1974-ben Bábolnához csatolták. Közös tanács alakult. 1984-től 1988-ig Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltozás óta újra önálló önkormányzattal rendelkezik.
Azóta fejleszti az önkormányzat az infrastruktúra minden összetevőjét. A vezetékes ivóvízhálózat 1971-ben valósult meg. A szennyvízelvezetést és -tisztítást 1996-ban fejezték be. Kiépítették a vezetékes gázt és bővítették a telefonhálózatot. A helyi utak portalanítása részben fejeződött be. A település oktatása 150 éves múltra tekinthet vissza, az első római katolikus iskoláját 1849-ben építették. 1904-től új épületben volt az oktatás. A református iskoláról 1896-ból vannak adatok. Jelenleg három csoportos napköziotthonos óvoda, és nyolc osztályos általános iskola működik a községben.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1630 | 1621 | 1629 | 1612 | 1505 | 1505 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46%, református 15,6%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (21,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Római katolikus templom – késő barokk műemlék jellegű épület 1784 körül épült. 1897-ben eklektikus stílusban átalakították.
- Református templom – Többször átépítették. A jelenlegi 1788-ban készült; tornya később, 1858-ban épült fel.
- A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja Pulay Mária banai származású volt. 1812-ben itt kötött házasságot Jókay Józseffel.
- Francia kő – I. Napóleon 1809-ben csapataival végigvonult a településen. Ennek emlékét őrzi ez a földrajzi elnevezés.
- Az államalapító szobra a Fő téren.
- Helyi védelem alatt álló épületek
- A falu közepén, a Petőfi Sándor utcai kanyarban lévő romos épületben töltött egy éjszakát Mária Terézia átutazása során.[forrás?]
- Pikóta tó a településen található, ahol az 1938-as János vitéz című film néhány jelenetét forgatták.[5]
- Az Ördögásta hegyen 1956-ban kavicsbányászás közben honfoglaláskori tarsolylemezt találtak,ami a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.[5]
Képtár
-
Községháza -
A Szentháromságnak szentelt római katolikus templom -
Szent István-emlékmű a katolikus templom mellett -
A katolikus templom bejárata -
A második világháborúban elesett banaiak emléktáblája a katolikus templomban -
Református templom -
A református templom bejárata -
Az első világháború áldozatainak emlékműve -
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve -
Szent István faszobra -
Óvoda -
Jókai Művelődési Ház -
Út menti feszület Banán -
Üdvözlőtábla -
Tájkép a község nyugati részén -
Temető -
Temető
Jegyzetek
- ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2017. május 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ 1889 A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1888. évi jelentése, 11.
- ↑ Bana Helységnévtár
- ↑ a b Kulturális adatgyűjtő lap: Bana. kbtkt.hu (Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás hivatalos honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. február 19.) (doc)
Források
- Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117
- Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Veresegyház, 1998) ISBN 9639089214
